Ha adósnak van olyan hiteltartozása, amelynek biztosítéka a lakóingatlanára bejegyzett jelzálogjog, akkor először bíróságon kívüli adósságrendezési eljárást kell kezdeményeznie.

Ezt “főhitelezőként” az elsőhelyi jelzáloghitelező pénzügyi intézmény koordinál annak érdekében, hogy az adós és valamennyi hitelezője között az adósságrendezés módjára, feltételeire vonatkozóan megállapodás jöjjön létre.

Az adósságrendezés törvényi feltételeinek meglétét és az egyes vagyoni adatok ellenőrzését (pl. közhiteles nyilvántartásokból, központi hitelinformációs rendszerből) a Családi Csődvédelmi Szolgálat végzi a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezését követően. Az adóssal a szükségessé váló adategyeztetést, hiánypótoltatást a Családi Csődvédelmi Szolgálat folytatja le. Ennek az adatellenőrzésnek az az indoka, hogy csak olyan személyeknél kezdődjön meg az adósságrendezési eljárás, akik a jogszabályi feltételeknek megfelelnek.

A Családi Csődvédelmi Szolgálat ezt követően hirdetményt tesz közzé a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről, az ismeretlen hitelezők tájékoztatására és igényeik bejelentésére történő felhívásuk céljából.

A hirdetmény közzétételének célja az, hogy az ismeretlen hitelezők is bekapcsolódhassanak az eljárásba. A bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezését a Családi Csődvédelmi Szolgálat bejegyzi a központi hitelinformációs rendszerbe is. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy azok a pénzügyi intézmények, akikkel az adós hiteljogviszonyban van, ezen a csatornán keresztül is tudomást szerezzenek az adósságrendezési eljárás kezdeményezéséről, másfelől az adós ne tudja újabb hitelfelvételekkel tovább növelni a tartozásait.

A bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésétől az adóst előzetes csődvédelem illeti meg: az előzetes csődvédelem hatálya az adósságrendezés kezdeményezésekor áll be, ettől kezdve mind az adóst, mind a hitelezőket, mind harmadik személyeket köti az a szabály, hogy az adóssal szembeni igényérvényesítés kizárólag az adósságrendezési eljárások keretén belül történhet. Nem indulhat tehát az adós ellen végrehajtás, a folyamatban lévő végrehajtás szünetel.

Nem lehet folytatni a bírósági végrehajtáson kívüli zálogértékesítéseket sem. Az adós korábbi nemfizetésére tekintettel nem lehet felmondani az alapvető közszolgáltatásokat biztosító szerződéseket. Az adósnak pedig az a kötelezettsége, hogy vagyonát, jövedelmét az adósságrendezés céljára tartsa rendelkezésre, újabb kötelezettségeket ne vállaljon, a vagyonát ne terhelje meg, ne értékesítse, ne vonja el a hitelezői igények fedezetét.

A csődvédelemmel járó további kötelezettség, hogy az adós addig is törleszt rendszeresen egy alacsonyabb összeget, amíg ki nem derül, hogy kap-e átütemezést, fizetési könnyítést. Az adósnak a vagyonát, jövedelmét az adósságrendezés céljára rendelkezésre kell tartania, azt nem vonhatja el, és nem részesítheti előnyben egyes hitelezőit sem. A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás akkor sikeres, ha az adós és hitelezői között a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrejött. Bírósági jóváhagyás nem szükséges a megállapodás érvényes létrejöttéhez.

A Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli sikeres adósságrendezés tényét bejegyzi az adósságrendezési nyilvántartásba. Ha azonban nem jön létre bíróságon kívül a hitezőkkel a megállapodás, az eljárás “átfordul” bírósági adósságrendezési eljárásba. Ezt a tényt is be kell jegyezni az adósságrendezési nyilvántartásba. Az adósnak nem kell újra kezdeményeznie a bírósági adósságrendezési eljárást, a dokumentumokat a Családi Csődvédelmi Szolgálat továbbítja a bírósághoz.

Sikertelenné válik akkor is a bíróságon kívüli adósságrendezés, ha a megállapodásban foglaltakat az adós nem tartja be. Ezekben az esetekben már a bíróság sem fogja elrendelni az adósságrendezést, az erre irányuló kérelmet el fogja utasítani.