A hitelpiacot leginkább lázban tartó hír 2015 elején bizonyosan a devizahitelesek ügye. A svájci frankban és euróban elszámolt hitelek olyan politikai és társadalmi indulatokat generáltak az országban, mint korábban talán egyetlen ügy sem.

Az okokat nem nehéz megtalálni. Bár sokan úgy vélik, hogy a devizahitelesek magukra vessenek, amiért olyan szorult helyzetbe kerültek, a problémának nemzetgazdasági jelentőségű kihatásai is voltak, tehát nem rendezhető el egy vállrándítással. A svájci frankban és euróban elszámolt hitelek akkor kezdtek tömegessé válni, amikor a Medgyessy-kormány megszüntette az első Orbán-kormány lakáshiteleit. Mivel a forinthitelek kamata igen magas volt, a bankok a kölcsönökre éhes ügyfeleknek a korábban is létező, de alig ismert devizahiteleket ajánlották.

Sosem fog kiderülni, hogy elégséges volt-e az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás 2002 körül és utána, mint ahogyan azt sem tudjuk meg, hogy a devizahitelek mögött valóban van-e deviza, vagy csak egy elszámolási trükk az egész.

A következmény szempontjából egyiknek faktornak sincs jelentősége: a gazdasági válság évei alatt a frank menekülővaluta lett és erősödni kezdett. Ez talán a kisebb probléma lett volna, azonban sokan veszítették el a munkájukat, vagyis az egyre növekvő törlesztéseket az elvesztett fizetésből kellett volna kiegyenlíteni. Mivel ez nyilvánvalóan lehetetlen, egyre többen jutottak BAR-listára, később pedig tömegessé váltak a kilakoltatások, árverések, végrehajtások.

Az állami vezetők érzékelték a devizahitelesek nehézségeit, de sokáig egyéni szociális problémaként tekintettek rá: ha nem tud fizetni, akkor a bank és az adós megoldja a helyzetet a szerződés alapján – ez volt az általános hozzáállás, bár a parlamentbe bekerülő Jobbik már 2010-ben javasolta, hogy felvételkori árfolyamon forintosítsák a hiteleket. A radikális párt képviselői nem voltak egyedül a sejtésükkel, hogy a devizahitelesek problémái össztársadalmi szinten is jelentkezni fognak. A kilakoltatott, állásukat vesztett, reménytelen helyzetbe került emberek százezreit nem fogja tudni támogatni a szociális rendszer – ha csökken az államkassza adó- és járulékbevétele, még kevesebb jut az állami rendszerekbe. A devizahitelesekkel tehát valamit kezdeni kellett, mielőtt társadalmi katasztrófahelyzet következik be.

2010 után folyamatosan vetődtek fel különböző megoldások, amelyekről sokan már az elején tudták: a kormány ezekkel csak kerülgeti a forró kását, mivel előbb-utóbb mindenképpen forintosítani kell a hiteleket. A folyamat vége 2015 elején jött el, amikor is a devizahiteleket teljesen megszüntették, a devizahitelesekből forinthitelesek lettek, ráadásul a pénzügyi machinációk miatt a bankok körmére nézett az állam, és jelentős összeggel csökkentette az adósok terheit.

A kimutatások szerint a banki elszámolásban érintettek 77%-ának csökkent vagy változatlan lett a törlesztője: 51%-é csökkent, 26% maradt. A tőketartozás szinte minden esetben csökkent, akkor is, ha a törlesztőrészlet nem változott számottevően.