A személyi kölcsön feltételei

A személyi kölcsön jelenleg népszerűbb, mint valaha. Sajnos azonban – mivel megnövekedett a kereslet iránta – a bankok egyre szigorúbb feltételekhez kötik. Éppen ezért nem árt tisztában lenni vele, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnünk, mielőtt a terveinket erre alapoznánk. Cikkünkben mutatjuk, mit kell tudni jelenleg a személyi hitelről.

Egyre népszerűbb

Talán soha nem örvendett ekkora népszerűségnek a személyi hitel, mint napjainkban. A régi jó tulajdonságait megtartotta: viszonylag nagy összeget gyorsan kézhez kaphatunk, nincsen szükség fedezetre, és nincs megkötés annak tekintetében, hogy mire költhetjük. Mindezen feltételek miatt eddig is nagy népszerűségnek örvendtek a személyi kölcsönök, ezekhez azonban mostanában hozzáadódott egy újabb tényező, ami minden hitelek közül a legnépszerűbbé tette. Ez a tényező pedig az infláció. Mivel ugyanis rendkívül nagy az infláció, a lakásvásárlás vagy autóvásárlás során, esetleg egy felújításnál számolni kell azzal, hogy napról napra drágul minden, napról napra növekednek az anyagárak, az ingatlanárak, a telekárak, az elektronikai eszközök árai… stb. És amennyiben valamilyen fedezetalapú hitelt szeretnénk felvenni, akkor számolnunk kell azzal, hogy ez időbe telik. Ilyenkor ugyanis ki kell jönnie az értékbecslőnek, fel kell mérnie, hogy a kínált fedezet megfelel-e a banknak, el kell bírálniuk. A döntéshozatal ilyen esetekben meglehetősen sokáig tart, és bizony jelenleg nem olyan időket élünk, hogy ki tudjuk várni, hogy akár hónapokat is üljenek az ügy felett a pénzintézetek. Minél hamarabb meg kell kapnunk a pénzt, hogy minél hamarabb megvehessük, amit szeretnénk, mielőtt még tovább drágulna. Ezért jelenleg úgy áll a dolog, hogy egy lakáshitelnél vagy felújítási hitelnél is – amennyiben van elegendő önerőnk – jobban megéri a személyi kölcsön, hiszen bár ennek magasabb a kamata, az infláció miatt valószínűleg nagyobbat bukunk, ha hónapokat várunk a hitel folyósítására. Ezen körülmények miatt a személyi kölcsön jelenleg népszerűbb, mint valaha. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy a bankok is egyre szigorúbban mérlegelik, hogy kinek adnak, és kinek nem adnak kölcsönt. Nézzük végig sorra, hogy ki mire számíthat, illetve hogy milyen feltételekkel kell számolnunk!

Fontos szempont az életkor

Onnantól kezdve, hogy valaki betöltötte a tizennyolcadik életévét, teljes jogú állampolgár: többek között szavazhat és hitelképessé is válik. Noha elvileg minden tizennyolcadik életévét betöltött személy igényelhet hitelt, a gyakorlat ettől eltérő. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a bankok húsz-huszonötév alatt nem igazán adnak kölcsönt, éppen ezért hiába sétálunk be alanyi jogon a bankba tizennyolcévesen hitelt kérelmezni, jó eséllyel a kérelmet el fogják utasítani. Húsz-huszonöt év alatt általában akkor kaphatjuk meg a hitelt, ha bevonunk egy idősebb társigénylőt. Ebben az esetben a bankok kedvezőbben fogják bírálni az ügyünket, és ha minden jól megy, meg is kaphatjuk a kért összeget.

Mindazonáltal nem csupán alsó korhatárral kell számolnunk. Pénzintézetenként változik, hogy mi a legmagasabb életkor, ameddig a bankok még hajlandóak hitelezni. A bankok általában arra szoktak törekedni, hogy az ügyfél a futamidő végéig ne töltse be a felső határt. Ezt a határt általában hatvanöt és hetvenkét év között szokták meghúzni, ami tehát egy többéves futamidővel rendelkező hitelnél azt jelenti, hogy ennél fiatalabbnak kell lennünk az igénylés évében. Nagyon ritka az olyan bank, ahol nincs konkrétan meghatározva a felső életkor. Mindazonáltal legyen bármekkora is a maximális kor, a hitel összegét jelentősen meghatározza az, hogy hány évesen igényeltük meg a kölcsönt. Ha ugyanis idősebb fejjel, a maximális életkorhoz közel kérvényezzük a kölcsönt, akkor bár megadhatják, de valószínűleg csak kisebb összeget fogunk kapni. Így tehát ebben a helyzetben is nagyon jól tud jönni, ha bevonunk egy adóstársat. Adóstárs esetében ugyanis akkor is kaphatunk hitelt, ha egyébként az életkorunk ezt nem engedné meg, hiszen a bank számára ez garantálja, hogy akkor is visszakapják a pénzt, ha velünk valami történik. Sőt, arra az esetre is megoldást jelenthez az adóstárs, ha noha kapnánk hitelt, de nem annyit amennyit szeretnénk. Egy fiatalabb adóstárssal az oldalunkon ugyanis e probléma megszűnik, és ha minden rendben, akkor a kívánt összeget utalják a számlánkra.

Mi a helyzet, ha készpénzben kapjuk a jövedelmünket?

Bár Magyarországon nagyobb a törekvés arra, hogy átálljunk a bankkártyás fizetésekre, mégis sokan vannak még a mai napig olyanok, akik nem rendelkeznek hitelkártyával, és a jövedelmüket készpénzben kapják. Ha mi is ezeknek a táborát erősítjük, akkor rossz hírünk van: a legtöbb banknál alapvető feltétel, hogy a fizetésünket bankkártyára érkeztessük, hogy a bank rápillanthasson a pénzmozgásra. Amennyiben készpénzben kapjuk a fizetésünket, akkor a legtöbb bank el fogja utasítani a kérelmünket, amelyek pedig nem, azok szigorúbb feltétlekhez, esetleg kedvezőtlenebb konstrukcióhoz kötik a kölcsönt. Éppen ezért érdemes minél hamarabb bankszámlát nyitni, és arra érkeztetni a fizetésünket.

Mikor számolhatunk el a külföldi jövedelemmel?

Sok olyan polgár van, aki külföldön dolgozik, külföldről is kapja a fizetését, azonban hazai pénzintézettől szeretne kölcsönt kérni. Az ő helyzetük nem olyan egyszerű, és a bankok különféle szemléletet követnek, különféle szabályokat állítottak fel. Mindenekelőtt azonban fontos kiemelni, hogy ha mi is külföldi jövedelemmel szeretnénk hazai hitelt, akkor érdemes felkeresni egy hitelszakértőt, aki pontosan ismeri a bankok kínálatait, feltételeit, ez ugyanis az egyik legkomplexebb eset. Szakértő segítségével jó eséllyel jó hitelhez juthatunk így is.

De mégis, milyen eshetőségekkel számolhatunk?

Van olyan hazai pénzintézet, amely elfogadja az uniós jövedelmeket, azonban a devizában érkező összegnek csupán a 70 százalékát számolja el jövedelemként, hogy ezzel is kiküszöbölje az árfolyammozgásokból adódó veszélyeket.
Van olyan hazai pénzintézet, amely minden uniós jövedelmet elismer, beszámít, azonban ha a jövedelmünk nem Ausztriából származik, akkor hazai jövedelmű adóstársat is be kell vonnunk a kérelmezésbe.
Nagyon sok bank csak az Ausztriában, Szlovéniában és Szlovákiákban dolgozók jövedelmét fogadja el, az összes többit automatikusan elutasítja,
sok bank pedig az Ausztriában, Szlovéniában és Szlovákiában dolgozók jövedelmét elfogadja, a többi uniós fizetést pedig egyedileg mérlegeli.
Sajnos olyan bankok is akadnak, amelyek automatikusan elutasítanak minden olyan kérelmet, amelyben a kérelmezőnek nem Magyarországról származik a jövedelme.

Nem szerepelhetünk a negatív adósok listáján

Azt talán mondani sem kell, hogy a hitel elengedhetetlen feltétele, hogy ne szereplejünk a negatív adósok listáján. A KHR lista a bankközi kommunikációt hivatott szolgálni, ennek értelmében ezen adatbázisba felvezetnek minden banki ügyfelet. Az adatbázisban tehát azok is szerepelnek, akik mindig pontosan törlesztenek, ez is ugyanis egy fontos információ az ügyfélről (ezek az ügyfelek később könnyebben, kedvezőbb konstrukcióval kaphatnak hitelt).

Van azonban a KHR-nek egy speciális listája – a negatív adósok listája. Az aktív listán azok szerepelnek, akiknek a meg nem fizetett tartozásuk meghaladja a mindenkori minimálbért, és ez a minimálbér összegét meghaladó tartozás több mint 90 nap óta fennáll. Ha ilyen helyzetben vagyunk, akkor felkerülünk a negatív adósok listájára. Fontos tudni, hogy előtte a pénzintézetnek kötelessége többször is figyelmeztetni, hogy amennyiben nem törlesztünk, felkerülünk a listára. Abban az esetben, ha a hátralékunkat csökkentjük a minimálbér alá, vagy akár le is nullázzuk, akkor lekerülünk az aktív negatív adósok listájára, és átkerülünk a passzív listára. De nemcsak a hitelmulasztás az egyetlen dolog, amivel felkerülhetünk a negatív adósok listájára. Ha észlelik, hogy bankkártyával vagy hitelkártyával éltünk vissza, akkor az adataink azonnal felkerülnek a negatív adósok listájára, és öt évig fenn is maradunk. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor biztosan öt évig hitelképtelenek leszünk. Ha tehát szerepelünk ezen a listán, akkor a törvények miatt semmiképpen nem kaphatunk hitelt semmilyen pénzintézettől.

A negatív adósoknak van passzív listája is. Ha valaki felkerült az aktív listára, azonban onnan lekerült, akkor egy évig a passzív listán fog szerepelni. A passzív listán szereplők hivatalosan már kaphatnak hitelt, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a bankok óvatosak, és nekik vagy nem szokták megadni a pénzt (ez a gyakoribb), vagy kevesebb összeget kedvezőtlenebb konstrukcióval. Abban az esetben azonban, ha bár rajta vagyunk a negatív adósok passzív listáján, de rendkívül jó anyagi helyzetben vagyunk, akkor van esély arra, hogy kaphatunk hitelt.

Fontos tehát, hogy mielőtt számítunk arra, hogy megkapjuk a hitelt, mindenképpen ellenőrizzünk ingyenesen a státuszunkat a KHR-listán! Ezt megtehetjük online, vagy egyszerűen sétáljunk be a hozzánk legközelebb eső bankfiókba, és intézzük személyesen!

Mi a helyzet a határozott idejű munkaszerződéssel?

Az általánosan ismert tény, hogy nem kopogtathatunk rögtön azután a banknál, hogy elkezdtünk dolgozni egy új munkahelyen. Általában 3, 6, de akár 12 hónap munkaviszonyt kell a hátunk mögött tudnunk ahhoz, hogy a bankok egyáltalán szóba álljanak velünk, és természetesen nem lehetünk próbaidőn sem.

Azt sem árt azonban tudnunk, hogy a pénzintézetek a határozatlan idejű munkaviszonyt preferálják, általában az ilyen státuszban dolgozóknak adják meg gond nélkül a hitelt. Ez persze nem jelenti azt, hogy esélyünk sincs, ha minket határozott idejű szerződéssel alkalmaztak, mindazonáltal azzal számolnunk kell, hogy így szigorúbbak lesznek a feltételek, szigorúbb lesz az elbírálás folyamata is. Ebben az esetben is igaz, hogy ahány bank, annyi szokás. Vannak ugyanis olyan bankok, amelyeknek pusztán annyi a kívánalmuk, hogy a futamidő végéig tartson ki a szerződésünk. Ha ez nem teljesül, akkor kérni szoktak egy szándéknyilatkozatot a munkáltatótól, hogy a tervek szerint maradni fogunk a helyünkön, és nem terveznek megválni tőlünk. Sokakat alkalmaznak egyéves szerződéssel, amely szerződést évről évre megújítanak. Természetesen ez sem jelent kizáró okot, hiszen ha a bank számára fel tudjuk mutatni, hogy már többször meg lett újítva a szerződésünk, az jó pontot jelent az elbírálásban.

Elfogadják a vállalkozói jövedelmet is?

Természetesen azok is hitelképesek, akiknek a jövedelme a saját vállalkozásából származik. A leggyakoribb adózási forma a kisvállalkozóknál a kata, nézzük tehát meg azt, hogy a katások milyen eljárásra számíthatnak! Jövedelemalapul a NAV jövedelemigazoláson szereplő összeg 1/12-edét veszik, ez az alap. Ez azonban általában nem a nettó jövedelem, hiszen ebből még keletkezhetnek levonások (általában a kata havi összege). Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a NAV igazolásán a teljes éves jövedelem 60 százaléka szerepel csupán, ez kiemelkedően fontos a kalkulációban. Ha betéti társaságban dolgozunk, akkor ez az összeg még a társtulajdonosok számával is osztódik. Ez az 1/12-es osztás egyébként nemcsak a katás vállalkozásoknál érvényes, hanem a többi kis- és középvállalkozásnál. Látható tehát, hogy ahhoz, hogy hitelképesek legyünk, legalább egy lezárt üzleti évre van szükségünk. A legtöbb bank tehát legalább 12 hónapos működést vár el, akadnak azonban olyanok is, amelyek már 9 hónap után hajlandóak hitelezni bennünket.

Mikor számíthatunk a hitelkiváltásra?

A hitelkiváltó hitel napjainkban igen nagy népszerűségnek örvend. Általában akkor szoktak ezzel élni az emberek, ha egyszerre több helyre kell törleszteniük, vagy a hitelük kamatozása nem kedvező. Ebben az esetben felvesznek egy kiváltó hitelt – ezzel rendezik a többi hitelüket, és már csak egy bank számára kell törleszteniük. E hitelkategóriának az a specialitása, hogy másképpen bírálják el a jövedelemarányos törlesztési-mutatót.

A hitelkonstrukció kialakítása ugyanis általánosságban nagyban függ attól, hogy mekkora a nettó jövedelmünk, ennek alapján tudják ugyanis kikalkulálni a havi törlesztőrészletet és így a futamidőt is, és csak ennek alapján dől el, hogy mekkora hitelt vehetünk fel.

A dolgot bonyolítja, hogy biztonsági okokból (a magáncsődök megelőzése céljából) bevezetésre került az a szabály, hogy a havi jövedelmünknek csak bizonyos százalékát költhetjük el hiteltörlesztésre:

Abban az esetben, ha havi jövedelmünk nem haladja meg a nettó 500 ezer forintot, és valamilyen fogyasztási hitelt (például személyi kölcsönt) szeretnénk felvenni, akkor a nettó jövedelmünk maximum 50 százalékát fordíthatjuk hiteltörlesztésre;
abban az esetben, ha havi jövedelmünk eléri a nettó minimum 500 ezer forintot, és valamilyen fogyasztási hitelt (például személyi kölcsönt) szeretnénk felvenni, akkor a nettó jövedelmünk maximum 60 százalékát fordíthatjuk hiteltörlesztésre;
abban az esetben, ha havi jövedelmünk nem haladja meg a nettó 500 ezer forintot, és olyan jelzáloghitelt szeretnénk felvenni, aminek kamatperiódusa rövidebb öt évnél, akkor a nettó jövedelmünk maximum 25 százalékát fordíthatjuk hiteltörlesztésre;
abban az esetben, ha havi jövedelmünk eléri a nettó minimum 500 ezer forintot, és olyan jelzáloghitelt szeretnénk felvenni, aminek kamatperiódusa rövidebb öt évnél, akkor a nettó jövedelmünk maximum 30 százalékát fordíthatjuk hiteltörlesztésre;
abban az esetben, ha havi jövedelmünk nem haladja meg a nettó 500 ezer forintot, és olyan jelzáloghitelt szeretnénk felvenni, aminek kamatperiódusa legalább öt év, de nem haladja meg a tíz évet, akkor a nettó jövedelmünk maximum 35 százalékát fordíthatjuk hiteltörlesztésre;
abban az esetben, ha havi jövedelmünk eléri a nettó minimum 500 ezer forintot, és olyan jelzáloghitelt szeretnénk felvenni, aminek kamatperiódusa legalább öt év, de nem haladja meg a tíz évet, akkor a nettó jövedelmünk maximum 40 százalékát fordíthatjuk hiteltörlesztésre;
abban az esetben, ha havi jövedelmünk nem haladja meg a nettó 500 ezer forintot, és olyan jelzáloghitelt szeretnénk felvenni, aminek kamatperiódusa tíz év, vagy ennél több, akkor a nettó jövedelmünk maximum 50 százalékát fordíthatjuk hiteltörlesztésre;
abban az esetben, ha havi jövedelmünk eléri a nettó minimum 500 ezer forintot, és olyan jelzáloghitelt szeretnénk felvenni, aminek kamatperiódusa tíz év, vagy ennél több, akkor a nettó jövedelmünk maximum 60 százalékát fordíthatjuk hiteltörlesztésre.

Itt nagyon fontos megjegyeznünk, hogy ezen JTM-korlát, tehát ez a maximalizált törlesztőrészlet nem egy hitel törlesztőrészletre értendő, hanem az összes hitelünk törlesztőrészletének összegére! Ez azt jelenti, hogy amennyiben nekünk van három hitelünk, akkor a havi törlesztőrészletek összeadódnak, és ennek az összegnek nem szabad meghaladnia a JTM-korlátot.

A JTM-korlát azonban a hitelkiváltó kölcsön esetében speciálisan van kezelve. A kiváltandó hitel havi törlesztőrészletét ugyanis nem számolják bele, hiszen az elvileg – ha megkapjuk a kiváltó kölcsönt – meg is szűnik, azzal onnantól kezdve nem foglalkoznunk. A hazai pénzintézetek közül szinte mind ad ilyen célra kölcsönt, ugyanakkor az általános feltételek itt is állnak. Minden esetben meg fogják nézni, hogy a kiváltandó hiteleink esetében törlesztői magatartást produkáltunk, azaz nem fizettünk-e késve. Ha ezzel nincs nagy probléma, akkor szinte biztos, hogy megkapjuk a kölcsönt.

Más a helyzet azonban akkor, ha a hitelünk moratórium alatt áll. Az ilyen hiteleket ugyanis nem szokták kiváltani a bankok, hiszen ezt akképpen lehet interpretálni, hogy jelenleg fizetésképtelenek vagyunk, ezért állunk még mindig moratórium alatt. Ha pedig fizetésképtelenek vagyunk, akkor a bankok nem szeretnének szerződésbe lépni velünk. Az természetesen nem jelent akadályt, ha korábban igénybe vettük a moratóriumot, azóta azonban már fizetünk, hiszen ebben az esetben azt látja a bank, hogy maximálisan bennünk van a törlesztési hajlandóság.