A jegybanki alapkamat továbbra is 0,90 százalék maradt, a kamatfolyosó változott. Következzenek hát a döntéssel kapcsolatos legfontosabb információk és hogy milyen hatásra számíthatnak a hiteltörlesztők.
Nem érintettek a személyi kölcsönök
A legtöbb személyi kölcsön ma már fix kamatozású, azaz a megfizetendő törlesztőrészlet a tartozás teljes fennállása alatt rögzített, ezt semmilyen kamatváltozás nem befolyásolhatja. Ma már ritka a változó kamatozású személyi hitel, kevés bank ajánl ilyen konstrukciót, és a szakértők sem ajánlják. Ha minél biztosabbra akarunk menni a hitellel kapcsolatban, akkor fixáljuk a kölcsön kamatozását, vagy fizessük vissza a teljes tartozást mielőtt a nagy szigorítások ténylegesen megtörténnek. Hasonlóan, azok akik most terveznek hitelt felvenni, akkor lehetnek a legnagyobb biztonságban, ha fix kamatozású hitelt választanak, még ha ez kezdetben kicsit drágább is.
Mi változott?
Az MNB közleményben nyilatkozta, hogy 2019 elejére elérte az inflációs célját, és annak érdekében, hogy fennmaradjon az árstabilitás, a Monetáris Tanács szükségesnek érzett egy kis mértékű emelést. Az elmúlt hetekben-hónapokban már több szakértő is utalt rá, hogy várható egy ilyesfajta lépés, és azt is előre prognosztizálták, hogy nem a konvencionális eszközökhöz fog nyúlni elsősorban az MNB. Nem volt tehát akkor meglepetés, hogy a jegybanki eszközök közül a jegybanki alapkamatot nem érintette az emelés, ennek mértéke változatlan maradt.
Emelték azonban az egynapos betét kamatát, mely csak a bankok számára érhető el. A korábbi mínusz 0,15 százalékról 10 bázisponttal 0,05 százalékra emelték az egynapos betét kamatát, így a kamatfolyosó szélessége 95 bázispontra csökkent. Továbbá 100 milliárd forinttal csökkentették az FX-swap állományát.
Továbbra is lazán, ezért olcsó a hitel
A jegybanki alapkamat értek 2016. májusa óta nem változott, értéke azóta 0,90%. Matolcsy György jegybankelnök nyilatkozata szerint az idén március végén bejelentett emelés nem egy kamatemelési ciklus kezdetét jelöli, hanem egyszeri döntés volt, és az MBN továbbra is kitart a laza monetáris politika mellett. Ez jó hír azoknak, akik most terveztek hitelt felvenni, vagy már törlesztenek egyet, ugyanis ez azt is jelenti, hogy az MNB nem tervez hirtelen és drasztikus emeléseket. Megpróbálja inkább minél későbbre nyújtani a szigorítás kezdetét, ami a törlesztők szempontjából azt jelenti, hogy a változó kamatozású kölcsönt fizetők még egy ideig biztonságban érezhetik magukat.
Mi a helyzet a referenciamutatókkal?
Igaz az alapkamat nem változott, de a kamatemelés hatással volt azokra a referencia mutatókra, amelyekhez a jelzáloghitelek kamatát rögzítették. A három leggyakrabban előforduló ilyen mutató a BUBOR, a BIRS és az állampapírok hozama. A BUBOR-t az egy éven belüli kamatperiódusú hiteleknél figyelik, míg a BIRS és az ÁKK-hozamok a hosszú kamatperiódusú jelzáloghiteleknél határozzák meg a kamatot.
Utóbbi kettő esetében a szakértők stagnálásra számítanak, azonban a BUBOR-nál növekedés volt várható, mely meg is történt. A Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (BUBOR) 3 hónapos értéke az MNB bejelentést követően egy nap alatt 0,13-ról 0,19 százalékra nőtt. Igaz még így is távol áll a jegybanki alapkamat szintjétől, további, összesen 10 bázispontos emelkedés várható a következő 3-5 hónapban. Ez néhány száz forintos emelkedést jelenthető a változó kamatú kölcsönnel rendelkezők törlesztőrészletében.