A magyar lakosság számára kiemelkedően fontos, hogy rendelkezzenek saját ingatlannal. A saját lakás vásárlása azonban sokszor nem megy pusztán önerőből, így gyakran a pénzintézetek segítségét kell kérnünk. A hiteligénylés során számolnunk kell forgalmi értékkel, piaci értékkel és vételárral, amely összegek gyakran eltérnek egymástól. Melyik mit jelent, és hogyan befolyásolják ezek a számok a lakásvásárlási esélyeinket? Cikkünkben ezt mutatjuk be. 

Mit is takar ez a három összeg?

Magyarországon a legtöbb lakos el sem tudja képzelni a családalapítást és a felnőtt életet saját lakás nélkül. A magyarok túlnyomó többsége – akármilyen anyagi helyzetben is van – célul tűzi ki, hogy előbb vagy utóbb saját lakást vásároljon. A legtöbben azonban nem engedhetjük meg magunknak, hogy teljes mértékben önerőből fizessük ki leendő lakásunkat, hiszen az ingatlanárak folyamatosan növekednek, és csak keveseknek adatik meg, hogy 30-100 millió forintot előhúzzon a pénztárcájából. Emiatt nagyon sokan a banktól kérnek segítséget, hogy lakást vehessenek. A pénzintézetek kifejezetten erre a célra lakáshiteleket forgalmaznak, amelyeknek kamata általában alacsonyabb a személyi hiteleknél (különösen akkor, ha az állam még támogatja is), valamint nagyobb összeget nagyobb futamidővel adnak ki. Fontos azonban azt is tudni, hogy a lakáshitel jelzálogalapú, azaz ahhoz, hogy a bank ilyen nagy kölcsönt adjon nekünk, valamit adnunk kell neki „cserébe”. Ez a csere az ingatlanfedezet. A bank számára felajánlunk jelzálogba egy (vagy több) ingatlant, hogy amennyiben nem tudnánk fizetni a törlesztőt, akkor a bank elvehesse tőlünk azt az ingatlant. Éppen emiatt a lakáshitelnek sokkal bonyolultabb a konstrukciója, mint a személyi hiteleknek, hiszen – többek között – a fedezetbe kínált ingatlant is alaposan meg kell vizsgálni. 

A fedezetbe kínált ingatlannak meg kell felelnie bizonyos kritériumoknak. Hogy milyen elvárásaik vannak a bankoknak az ingatlanfedezettel kapcsolatban, arról az alábbi cikkünkben lehet olvasni. Nagyon fontos tudni, hogy az ingatlan forgalmi értékének legfeljebb 80 százalékát hitelezheti a bank, azaz a többit a vevőnek a saját zsebéből kell előteremtenie, önerőből kell fizetnie. De mi is az a forgalmi érték? Lakásvásárlás során emellett piaci értékről és vételárról is beszélhetünk. Mi a különbség ezek között?

• Amikor fel kívánunk venni egy lakáshitelt, akkor a bank a fedezetbe kínált ingatlanunkat felbecsülteti. Ennek céljából értékbecslőt küld ki, aki több szempont alapján (például az ingatlan földrajzi helyzete, a lakás műszaki állapota, a lakás felszereltsége, a szomszédság… stb.) kiszámítja azt, hogy mekkora lehet az értéke az ingatlannak. Ez a becsült összeg az ingatlan forgalmi értéke. Nagyon fontos tudni, hogy a pénzintézet minden esetben ezzel az összeggel fog a továbbiakban számolni, azaz a forgalmi érték alapján fogja meghatározni a hitel összegét. A forgalmi érték alapján számolja ki a 80 százalékot (vagy bizonyos esetekben kevesebb, 70, de akár 50 százalékot), amelyet hitelben kiad. Általában egyébként ez az összeg áll a legközelebb a reális eladási összeghez. Gyakran előfordul azonban, hogy a hiteligénylők nincsenek megelégedve a bank által kiküldött értékbecslő munkájával, nem értenek egyet a meghatározott forgalmi értékkel, ezért átmennek egy másik bankhoz hitelt igényelni abban bízván, hogy az ő értékbecslőjük kedvezőbb forgalmi értéket határoz majd meg.
• Az ingatlan tulajdonosa figyeli, hogy a lakáspiacon a hasonló paraméterekkel rendelkező ingatlanok milyen árakért kelnek el. Ennek alapján ő maga meghatároz egy összeget, s megkísérli ennyiért eladni a saját lakását, ugyanis úgy képzeli, ez az ingatlan árának várható értéke. Ezt nevezzük piaci értéknek. Ha az eladó igazán tájékozott és reális összeget határozott meg, akkor a piaci érték valóban az az ár, amely összegért az ingatlan végül el fog kelni.
•  Az eladó és a vevő végül alkudozhat, az összeget akár befolyásolhatja a meghatározott forgalmi érték. A vételáraz az összeg, amekkora összeget a vevő valóban kifizet az eladónak, tehát ennyi lesz a végső ára az ingatlannak, ennyiért fog gazdát cserélni. 

Igen ideális eset az, amikor ez a három összeg megegyezik, vagy csak nagyon minimális az eltérés közöttük. Sokszor azonban a differencia jelentősebb: a piaci érték lehet magasabb a forgalmi értéknél és fordítva. Tudnunk kell, hogy mindenképpen a vevő jár jól abban az esetben, ha a piaci érték alacsonyabb a forgalmi értéknél. Akkor azonban az eladó jár jól, ha a piaci érték (és a vételár) magasabb a forgalmi értéknél. 

Hogyan befolyásolja ezeknek különbsége a lakásvásárlási esélyeinket? 

Nagyon nem mindegy, hogy mekkora a különbség a forgalmi érték és a vételár között, és bizony az is megeshet, hogy a nagy differencia miatt nem jöhet létre az adásvétel. A bank ugyanis – állami szabályozás miatt – legfeljebb a lakás értékének a 80 százalékát finanszírozhatják. A forgalmi érték kiszámításához ezért értékbecslőt küldenek ki, aki meghatározza, hogy mennyit érhet a lakás. A lakáshitel elbírálásának egy különösen fontos szegmense a hitelbiztosítéki érték kiszámolása, amely azzal foglalkozik, hogy a fedezetbe kínált ingatlan milyen arányban van a kért kölcsön összegével. Nagyon fontos tudni, hogy ez a kalkuláció mindig az értékbecslő által meghatározott forgalmi értékkel számol, ami tehát azt jelenti, hogy ennek alapján számolja ki a bank a 80 százalékos hitelösszeget, nem pedig a vételár alapján! Mit jelent mindez? 

Azt, hogy amennyiben a vételár jelentősen magasabb a forgalmi értéknél, akkor sokkal több önerőt kell beletennünk, hiszen az alacsonyabb összeg alapján számolják ki a 80 százalékot. Nézzük meg, mit is jelent ez a gyakorlatban. Megtaláltuk álmaink lakását. Felhívtuk a tulajdonost, beszéltünk vele, megnéztük, és lenne lehetőségünk megvásárolni az ingatlant 45 millió forintért. Elmegyünk tehát a bankba, és bízunk a legjobbakban, azaz hogy a 45 millió forint 80 százalékát meghitelezi nekünk a bank. Ez azt jelentené, hogy kapunk 36 millió forintot, és nekünk „pusztán” kilencmillió forintot kellene önerőként előteremtenünk. Kijön azonban az értékbecslő, és ő azt mondja, hogy ez a lakás nem ér 45 millió forintot, hanem csak 40 milliót. Ezt tudatja a banknak, a bank pedig innentől kezdve a 40 millió forint forgalmi értékkel fog kalkulálni. Ennek alapján legjobb esetben a hitelösszeg 36 millió forint helyett 32 millió forint, s mivel a vételár nem változik, ezért kilencmillió forint önerő helyett 13 millió forint önerőt kellene produkálnunk. Nagyon nem mindegy. Éppen emiatt a szakemberek határozottan azt javasolják, hogy ne tegyünk le foglalót azelőtt, hogy megtörténne az értékbecslés. Ha ugyanis letesszük a foglalót, amely gyakran többmillió forint, és ezután derül ki, hogy sokmillió forinttal több önerőt kell beletennünk a vásárlásba, amelyre nem vagyunk képesek, akkor a szerződéstől el kell állnunk. És mivel mi vásárlóként álltunk el a szerződéstől, ezért a foglalót elbukhatjuk. Ezért inkább a foglaló letétele előtt kérjünk előzetes értékbecslést. Ennek természetesen megvan az ára, de még mindig nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat, és nem fogunk többmillió forintot bukni. Persze dönthetünk úgy is, hogy nem értünk egyet az adott bank által küldött értékbecslővel, és átmegyünk egy másik bankhoz, bízva abban, hogy az újonnan kiküldött becslő kedvezőbb forgalmi értéket határoz majd meg, amely jobban közelít a vételárhoz, s így kevesebb önerőt kell fizetnünk. 

És mi a helyzet abban az esetben, ha a forgalmi értéknél alacsonyabb a vételár? Ez a helyzet ritkán fordul elő, azonban jó tudni, hogy ilyenkor mi történik a kalkulációban. Ha a vételár alacsonyabb a forgalmi értéknél, akkor természetesen a bank az alacsonyabb vételár alapján fogja számolni a konstrukciót, hiszen a piac egyik legalapvetőbb szabálya, hogy minden annyit ér, amennyit adnak érte. Ilyen kivételes helyzetben tehát nem az eredeti forgalmi érték alapján végzik el a számításokat, hanem a vételár alapján, azonban még így is messze jobban járunk, mintha a vételár magasabb lenne a forgalmi értéknél.