A Központi Hitelinformációs Rendszer már hosszú ideje listázza azokat a hiteltulajdonosokat, akik bizonyos idő után nagyobb hátralékot produkálnak a törlesztésben (korábbi nevén ez a BAR-lista). Az utóbbi egy évben hatalmas változások következtek be, ugyanis százezerrel kevesebben szerepelnek ezen a listán. De mi is ennek az oka? Mutatjuk!

Mi is az a KHR-lista?

Ahogyan azt már egy korábbi cikkünkben megírtuk, ez a lista nagyon sokáig a BAR-lista nevet viselte, s még mindig igen sokan így is emlegetik. A BAR-listához azonban a nagy válság idejében igen negatív jelentésasszociáció társult, s szinte az egész lakosság meg volt róla győződve, hogy aki ide felkerült, az tönkrement. A KHR azonban nem egy ördögtől való dolog. Mint ahogyan ugyanis a neve is mutatja (Központi Hitelinformációs Rendszer), az adatbázis pusztán arra hivatott, hogy a bankok – mielőtt bárkinek is hiteleznének – megnézhessék a leendő ügyfelük banki történetét, és eldönthessék, hogy megéri-e a kérelmezőnek pénzt adni, avagy sem. A KHR-listát a BISZ Zrt. üzemelteti, amelyet pedig a Magyar Nemzeti Bank felügyel. A Nemzeti Bank rendelte el ugyanis, hogy jöjjön létre egy olyan lista, amelyre minden adós adata felkerülhet annak céljából, hogy a bankközi kommunikáció sikeres legyen, és bizonyosan minden bank informálódhasson arról, hogy a leendő ügyfelének milyen banki háttere van. Ha ugyanis az ügyfél felvesz egy hitelt, akkor felkerül erre a listára, így amennyiben ugyanez az ügyfél egy másik banknál is hitelt kérelmez, az a bizonyos másik bank tudni fogja, hogy mekkora jelenleg a tartozása, és hogy azt rendben fizeti-e.

Ez a rendszer tulajdonképpen mindenkinek a javára válik. Jó a banknak, jó az ügyfélnek és jó az államnak is. Tévhit, hogy a KHR-listára csak azok kerülnek fel, akik nem törlesztik rendesen a tartozásukat. A bankok ugyanis kötelesek felvezetni erre a listára az összes ügyfelük adatát. Az azonban igaz, hogy a listának van egy olyan szakasza, amelyre nem érdemes felkerülni. Szét kell ugyanis választanunk a negatív adósok listáját és a pozitív adósok listáját. Utóbbira azok kerülnek fel, akik már végtörlesztettek, és pontosságukkal, közreműködőképességükkel példamutatók voltak. Ezért piros pontot kapnak a nevük mellé, és – az ügyfél beleegyezésével – öt évig fenntartják az adatait a pozitív adósok listáján. Ha tehát öt éven belül újra hitelt igényelne ez a személy, az jó eséllyel jobb ajánlatot fog kapni, s olcsóbban juthat hitelhez. 

Ezzel szemben a negatív adósok listájára olyanok kerülnek fel, akik nem törlesztettek pontosan. Ennek két altípusa van: az aktív és a passzív negatív adósok listája. Mutatjuk, melyik mit jelent:

• A negatív adósok aktív listájára azok kerülnek, akik a törlesztésükkel hátralékba kerülnek. Abban az esetben, ha a hátralék meghaladja a mindenkori minimálbért, és a hátraléknak ezen összege 90 napnál tovább fennáll, akkor felkerülünk erre a listára. A bank előtte többízben figyelmeztetni fog bennünket, hogy amennyiben nem tornázzuk le a hátralékot, felkerülünk. Ha legalább egy részét kifizetjük a hátraléknak, azaz lejjebb tornázzuk a minimálbér alá, akkor máris megszűnik a fenyegetés. 
• A negatív adósok passzív listájára azok kerülnek fel (vagy inkább át), akik lekerültek az aktív listáról. Ha ugyanis valaki az aktuális minimálbér alá csökkenti a hátralékát, netán teljesen megszünteti a hátralékot vagy végtörleszt, akkor azonnal lekerül az aktív listára, de rögtön át is kerül a passzív listára. A passzív lista azt jelzi a bankok számára, hogy az itt szereplő személyeknek már lehet hitelezni, de vigyázni kell, mert nemrégiben törlesztőképtelenek voltak. Ezen a passzív listán egy évig fogunk szerepelni. Ebben az időszakban nehezebben, vagy sehogy sem fogunk hitelhez jutni. A legtöbb bank nem ad kölcsönt azoknak, akik szerepelnek a passzív listán, amely bankok pedig adnak, azok várhatóan sokkal kedvezőtlenebb konstrukcióval, drágább kamattal. Éppen ezért ha tehetjük, várjuk meg, hogy leteljen ez az egy év, utána ugyanis újra rendesen kaphatunk hitelt.

Milyen változások mutatkoznak a negatív adósok listáján?

Sajnos a magyar lakosság könnyűszerrel vesz fel hiteleket, a statisztikákból azonban az derül ki, hogy jelentős hányaduk nem tudja rendesen törleszteni ezeket a hiteleket. Ezért rendkívül sokan felkerülnek a negatív adósok listájára. Mint mindig, idén szeptemberben is kimutatták, hogy hányan szerepelnek ezen a listán, hogy a korábbiakhoz képest milyen változások mutatkoznak. Az idei szeptemberi adatok szerint összesen 955 ezer mulasztást tartanak nyilván a KHR-ben. Ez első pillantásra nagyon sok (ha figyelembe vesszük, hogy az ország lakossága körülbelül kilencmillió lehet), hiszen ez azt jelenti, hogy minden kilencedik magyar ember felkerül a negatív adósok listájára. Szerencsére azonban nem ilyen tragikus a helyzet, hiszen egy szerződés nem egyenlő egy személlyel. Átalában egy személyhez több szerződés is tartozik. Sőt valójában ez a szám már kifejezetten kedvező, ha összehasonlítjuk a tavalyi eredményekkel. A tavalyi kimutatáshoz képest ugyanis 9,4 százalékkal kevesebben szerepelnek ezen a listán, azaz közel 100 ezren lekerültek a negatív adósok listájáról. 

Ütemesen megindult a csökkenés

Bár már ez a 9,4 százalékos csökkenés is nagyszerű és örvendetes eredmény, még kedvezőbb eredményeket fogunk látni, messzebbre visszatekintünk. 2018 végén ugyanis a negatív adósok listájának sora meghaladta az 1,86 millió szerződést! Ennyi hitel vált fizetőképtelenné. Ez tehát azt jelenti, hogy öt év alatt megfeleződött a negatív adósok listája, ami pozitív tendenciára vall. 

Jól látható tehát, hogy az idei első három negyedévben már közel 100 ezerrel csökkent a lista, így 697 ezer hitelszerződés fizetőképtelen szerződéssel számolhatunk. Ez az „alacsony” szám hosszú-hosszú évek óta rekord, arra azonban érdemes felfigyelni, hogy a megszűnt mulasztások száma nem változott jelentősebben ebben az első három negyedévben. Így tehát körülbelül 258 ezerről beszélhetünk egészen szeptember végéig. 

Milyen változások figyelhetők meg a lakossági hitelszerződések terén?

Ahogyan csökkentek azok a szerződések, amelyek rajta voltak a negatív adósok listáján, úgy csökkenést mutat a felvett hitelek száma is. Úgy néz ki, hogy az emberek az utóbbi évben bátortalanabbul viszonyultak a kölcsönökhöz, hiszen idén szeptemberben 9,24 aktív hitelszerződést számoltak össze. Ez a 2021. decemberi adatokhoz képest pontosan 0,6 százalékkal kevesebb, ami szám szerint azt jelenti, hogy 52 ezerrel kevesebb az aktív hitelszerződés, mint tavaly. A KHR-es kimutatások szerint a lakossági szerződések száma noha lassan, de folyamatosan, megállás nélkül csökkennek, azaz az emberek szépen lassan végtörlesztik a tartozásukat, emellett kevesebben is vesznek fel új hitelt. Ha azt vesszük figyelembe, hogy 2017. végén még 9,65 millió hitelszerződés volt aktív, most pedig csupán 9,24 van, akkor ebből szintén azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a hitelszerződések száma nagyon lassan csökken. Érdekes azonban, hogy a hitelt felvevő személyek száma azonban némiképpen nőtt: idén szeptemberben már 5,107 millión ember vallhatta magáról, hogy törlesztenie kell a hitelét. Ez a tavalyi évhez képest 29 ezer fővel több. Ez is azt mutatja tehát, hogy egy személyhez több hitelszerződés köthető. 

Milyen változások figyelhetők meg a vállalkozói hitelszerződések terén?

Az tehát jól látható, hogy a lakossági késedelmek rohamosan csökkennek. A vállalkozói hitelszerződések esetében azonban már nincs ilyen ütemes javulás. A BISZ statisztikái ugyanis azt mutatták ki, hogy 2022. szeptemberében körülbelül 144 ezer késedelmes hitelszerződést rögzítettek a KHR negatív adósok listáján. Ez azért fontos, mert kilenc hónappal ezelőtt közel nagyjából ugyanennyi (mindössze kétezerrel több hitelszerződés volt a listán 2021. decemberében) szerződés szerepelt a listán. Ez tehát azt jelenti, hogy nem igazán van előrelépés ezen a területen. 

Azt is vegyük azonban figyelembe, hogy a negatív adósok listáján szereplő 144 ezer hitelszerződés közül „csupán” 17 ezer szerződés a még fennálló, 127 ezer azonban már megszűnt késedelem. Ez tehát némiképpen megnyugtató, de 2021. végén is ugyanezek az arányok mutatkoznak, tehát etekintetben sincs változás. 

Azt láthatjuk tehát, hogy a vállalkozói hitelek esetében a késedelmek nem emelkednek, de nem is csökkennek. Ugyanakkor ha a nyilvántartott hitelszerződések számát vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy ez a szám már némiképp emelkedést mutat: 2021. decemberében 1,072 millióval számolhattunk, míg ez a szám 2022. szeptemberére 1,088 millióra emelkedett.