A járványhelyzet, a háború, a gazdasági megtorpanás súlyos következményekkel jár. Az egyik ilyen következmény az igen magas infláció. Jelenleg sokkal jobban meg kell gondolnunk, hogy ha vásárolni szeretnénk valamit, akkor inkább várjunk, vagy vegyünk fel hitelt. De az ilyen magas infláció mellett melyik a jobb döntés? Cikkünkben ezt mutatjuk be. 

Rekord magas az infláció

Nem kell cikkeket olvasnunk ahhoz, hogy felismerjük, rendkívül magas az infláció. Ezt ugyanis ebben az évben a saját bőrünkön tapasztaltuk: jelentősen többet kell fizetnünk ugyanazokért a termékekért, azaz jelentősen sokat vesztített a pénzünk a vásárlóerejéből. A KSH folyamatosan méri a pénzünk értékét, és azt mutatta ki, hogy 2022. júliusában az infláció nem kevesebb, mint 13,7 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy ugyanazért a termékért átlagosan 13,7 százalékkal kellett idén júliusban többet fizetnünk, mint a tavalyi évben. Ne érezzük ugyanakkor azt, hogy a nehezén már túl vagyunk. A mérések ugyanis azt mutatják, hogy hónapról hónapra magasabb az infláció, tehát a drágulás nem fejeződik be, csak nőttön nő. 2022. júniusához képest például a júliusi hónap 2,3 százalékot emelkedtek átlagosan az árak, tehát ennyivel többet kellett fizetnünk egyik hónapról a másikra. 

Mindezekből adódóan tehát különösen fontos a kérdés: valóban szeretnénk-e vásárolni, vagy nincs nagy szükségünk a kiszemelt árucikkre? Az elmúlt évek jóléte miatt ugyanis hozzászoktunk ahhoz, hogy amennyiben valamit meg szeretnénk vásárolni, akkor azt nyugodt szívvel megtehetjük zsebből, vagy legfeljebb egy kedvező kamatozású személyi hitellel. A lakosság nagyobb része bátran vásárolta a nagyobbnál nagyobb televíziókat, vágtak bele a konyhai vagy fürdőszobai felújításoknak, és nem röstellték megvenni a legújabb és legdrágább laptopokat, iphone-okat, okosórákat. A jólét azonban egyre a végét járja, és nagy a valószínűsége annak, hogy nehezebb idők fognak ránk köszönteni. Éppen emiatt különösen fontos, hogy átgondoljuk, mit vásárolunk. De nézzük meg, hogy a népszerűbb tartós fogyasztási cikkek mennyit drágultak az elmúlt évben:

• Az új személygépjárművek az elmúlt egy évben 17,5 százalékot drágultak.
• A használt személygépjárművek az elmúlt egy évben 17,9 százalékot drágultak.
• A kerékpárok az elmúlt egy évben 18,6 százalékot drágultak.
• A motorkerékpárok az elmúlt egy évben 7,7 százalékot drágultak.
• A konyhabútorok az elmúlt egy évben 20,1 százalékot drágultak.
• A főzőberendezések az elmúlt egy évben 15,2 százalékot drágultak.
• A számítógépek az elmúlt egy évben 1,1 százalékot drágultak.
• Az okostelefonok az elmúlt egy évben 1,1 százalékot drágultak.
• A fényképezőgépek az elmúlt egy évben 1,1 százalékot drágultak.
• A televíziók az elmúlt egy évben 5,8 százalékot drágultak.
• A klímaberendezések az elmúlt egy évben 13 százalékot drágultak.
• A hűtőszekrények és fagyasztógépek az elmúlt egy évben 13,7 százalékot drágultak.
• A szobabútorok az elmúlt egy évben 18,2 százalékot drágultak.
• A porszívók az elmúlt egy évben 13 százalékot drágultak.
• A mosógépek és mosogatógépek az elmúlt egy évben 11 százalékot drágultak.
• A rádiók az elmúlt egy évben 10,6 százalékot drágultak.
• Az ékszerek az elmúlt egy évben 14 százalékot drágultak.
• A fűtőberendezések az elmúlt egy évben 15,2 százalékot drágultak.

Összességében azt lehet elmondani, hogy a tartós fogyasztási cikkek átlagosan 14 százalékot inflálódtak. Ha pedig egyenként vizsgáljuk a kategóriákat, akkor bizony bizonyos területeken nagyon fájdalmasan érinthet a vásárlás. Láthatjuk, hogy okostelefont, számítógépet, vagy akár televíziót nem sokkal drágább venni, mint tavaly. Ezek azonban alapvetően sem kifejezetten nagy kiadások. Ha azonban új kocsit kell vennünk, vagy a konyha felújításába vágnánk bele, akkor bizony sokkal mélyebbre kellene a zsebünkbe nyúlnunk, mint tavaly. Fel kell tennünk tehát a legfontosabb kérdést: várjunk még egy kicsit, míg az infláció mérséklődik, vagy esetleg vegyünk fel kölcsönt, hogy minél hamarabb – a további drágulásokat nem megvárva – essünk túl a kiadásokon. 

Gondoljuk át alaposan a döntést!

Láthatjuk tehát, hogy a helyzet a válságoshoz közeli. Egyre drágább lesz minden, a legtöbb ember fizetése nem igazodik a magas inflációhoz, így tehát egy hétköznapi bevásárlást is egyre nehezebben fogunk viselni, nemhogy valamilyen nagyobb kiadást – mint például új autó vásárlását vagy valamilyen felújítási munkálatot. A helyzet pedig a közeljövőben semmiképpen nem fog csillapodni, jelenleg arra kell készülnünk, hogy hónapról hónapra súlyosbodik majd minden. El kell tehát szakadnunk lélekben a jóléttől, és fel kell készülnünk a nehezebb időszakra. Ebből kifolyólag ha felmerül az ötlet, hogy vásároljunk valamilyen  tartós fogyasztási cikket, akkor nagyon alaposan gondoljuk át, hogy valóban szükségünk van-e rá. Mindenképpen kelleni fog nekünk az adott termék? Létkérdés? Nem tudunk nélküle meglenni? Fontos a mindennapokhoz vagy a munkánkhoz? Könnyedén ki tudjuk fizetni, vagy hitelt kell felvennünk hozzá? Ha hitelt veszünk fel hozzá, akkor a havi törlesztője nem fog nagyon nagy anyagi megterhelést okozni? Ezeket a kérdéseket mindenképpen érdemes feltennünk magunknak, amikor valamilyen nagyobb kiadás elé nézünk. 

Természetesen vannak egyértelmű és kevésbé egyértelmű esetek is. Ha például elromlik a mosógép, akkor azt egy öttagú család nem igazán tudja nélkülözni – mindenképpen be kell szerezniük egy újat, amelyet vagy kifizetnek a félretett pénzükből, vagy felvesznek rá egy hitelt. Ha pedig autóval járunk dolgozni, és olyan helyen élünk, ahol a közlekedéshez elengedhetetlen a kocsi, az autó pedig elromlott, akkor persze nem kérdéses, hogy meg kell javítanunk vagy vennünk kell egy újat. Ugyanakkor ha egyszerűen elcsábul a szívünk, amikor megjelenik a kedvenc telefonunk új szériája, és ezért többszázezer forintot kiadnánk hirtelen, akkor érdemes megálljt parancsolnunk, és feltennünk magunknak a kérdéseket: használhatatlan a jelenlegi telefonom? Mindenképpen kell a munkához az új széria? Nem jelent nagyobb terhet a havi törlesztője? Nem fog hiányozni a félretett pénzemből ez az összeg? Persze senki nem fog megkövezni bennünket, ha már nagyon régóta szeretnénk megvenni egy drágább holmit, és már hosszú ideje készülünk rá, spórolunk rá, és felkészítettük magunkat a kiadásra. Az igazán fontos az, hogy azzal a biztos tudattal kezdjünk neki a vásárlásnak, hogy hosszútávon nem lesz belőle problémánk. 

Semmiképpen ne várjunk!

Ha alaposan mérlegeltük, hogy ki tudjuk-e gazdálkodni azt a terméket, amelyet kiszemeltünk, és a válasz az, hogy igen, akkor a következő kérdéssel állunk szembe: várjunk egy kicsit, hátha lejjebb megy az ára, addig pedig spórolunk rá; vagy vegyünk fel hitelt, és vegyük meg a terméket a lehető leghamarabb? Korábban ugyanis gyakori és üdvös szokás volt, hogy a szakemberek arra buzdítottak, hogy hitelfelvétel helyett spóroljunk, és rakjunk félre annyi pénzt havonta, amennyi a törlesztő lenne, így banki segítség nélkül meg tudnánk vásárolni a kiszemelt terméket. A jelenlegi gazdasági helyzetben azonban semmiképpen nem célszerű a várakozás, ezzel ugyanis komoly pénzeket bukhatunk. Ha ugyanis halogatjuk a vásárlást, akkor a meglévő félretett pénzünk folyamatosan értéktelenedik el, a kiszemelt temrék pedig folyamatosan drágább lesz. Ebből kifolyólag végül jelentősen többet kell fizetnünk, és rosszabbul járunk, nagyobb lesz a kiadásunk, mintha a banknak kamatostul fizettük volna vissza a kölcsönkért összeget. Az ilyesféle kiadásokat általában ugyanis személyi kölcsönnel szoktuk finanszírozni. Ezzel kapcsolatban azonban tudnunk kell, hogy ezen hitelek kamatai már az elmúlt hónapokban is emelkedtek, és bizony előreláthatóan a következő hónapokban is folyamatosan emelkedni fognak, folyamatosan drágulnak. És hogy mit jelent mindez? Az újonnan megkötött hitelszerződéseknek mindig drágább lesz a kamata. Tehát ha ma felvesszük a hitelt, akkor biztosan alacsonyabb kamatú konstrukciót fogunk kapni, mintha két vagy három hónap múlva vennénk fel a hitelt, akkor ugyanis várhatóan pár százalékkal magasabb lesz a kamat. 

Milyen drágulásokra számíthatunk a bankok esetében?

Fentebb megírtuk, hogy nem érdemes várnunk, mert a félretett pénzünk értéke csökken, ezzel párhuzamosan pedig a hitelek drágulnak. Nézzük meg a gyakorlatban, hogy milyen döntéshelyzetek elébe nézhetünk, és ezeknek milyen kimenetelei lehetnek!

Szeretnénk megvenni egy autót kétmillió forintért. Jelenleg van egymillió forint félretett pénzünk. Ez azt jelenti, hogy még egymillió forintra lenne szükségünk ahhoz, hogy megvegyük az autót. Ebben a felállásban két opció közül kell döntenünk:

1. Úgy döntünk, hogy még egy kis ideig elgurul a jelenlegi autónk is, így tehát várunk. A várakozási idő alatt spórolunk, és minimum annyi pénzt teszünk félre havonta, amennyi a havi törlesztőrészlet lenne. Sőt nem állunk itt meg! A meglévő egymillió forintunkat befektetjük egy évre, hogy ne értéktelenedjen el a pénzünk.
2. Úgy döntünk, hogy nem érdemes várni, megvesszük már most, a lehető leghamarabb az autót. Ennek céljából felveszünk egymillió forint összegű személyi kölcsönt, amelyet egy év alatt kívánunk visszafizetni. 

Nos mit érdemes tenni, ha ilyen döntéshelyzetbe kerülünk? 

Ha az első opció mellett döntünk, akkor a következő fog történni: ha a Prémium Magyar Állampapír első éves kamatával számolunk a befektetést illetően, akkor 6,6 százalékot kamatozik a félretett egymillió forintunk, azaz amikor egy év múlva kivesszük, hogy megvegyük a kocsit, akkor 1 066 000 forintot vehetünk ki. Ha azonban az infláció hasonló mértékű marad – és jelenleg minden előrejelzés azt mutatja, hogy ilyen marad – akkor az autó körülbelül 14 százalékkal drágulna, ami azt jelenti, hogy amit most megvehetnénk kétmillió forintból, azt jövőre 2 280 000 forintért kaphatnánk meg. Ami tehát azt jelenti, hogy nem egymillió forintot kell hozzátennünk a félretett és kamatozott spórolt pénzünkhöz, hanem 1 214 000 forintot, ez a 214 ezer forint többlet pedig sok család számára nagyon nem mindegy. A számok igen sokkolóan hathatnak, s rádöbbenhetünk, hogy milyen gyors ütemben értéketelenedik el a pénzünk. Az egymillió forint félretett pénzünk most még az autó értékének 50 százalékát teszi ki, ha azonban egy évet várunk a vásárlással, akkor már jelentősen kevesebbet érne, hiába fektetnénk be állampapírokba, hogy ne veszítsen annyit az értékéből: jövőre még így is csupán az autó teljes vételárárnak 46,8 százalékát jelentené a félretett pénzünk. 

Nézzük meg, mi történik, ha a második opciót választjuk. Úgy döntünk, nem várunk, és belevágunk minél hamarabb az autóvásárlásba. Jelenleg a személyi hitelek közül a legolcsóbb 8,99 százalékos kamattal rendelkezik. Ha ezzel a konstrukcióval felveszünk egymillió forintot egy év futamidővel, akkor a havi törlesztőrészletünk 87 529 forint lenne. Ez azt jelenti, hogy a visszafizetendő összeg 1 050 834 forint lenne. A hitellel tehát 50 834 forintot „bukunk” (legalábbis ahhoz képest, mintha egyből zsebből fizetnénk ki a kétmillió forintot), ezzel szemben az egy évnyi spórolással 214 ezer forintot veszítünk. Ebből arra következtethetünk, hogy nem érdemes várni, jelenleg ugyanis a spórolás drágább, mint a személyi hitel kamata. 

Amit ma megvehetsz, ne halaszd holnapra!

A fentebb leírtak nagy tanulsága az, hogy paradox módon az egyévnyi spórolás a jelenlegi gazdasági helyzetben igen drága vállalkozás. De nem kell egy évet várnunk ahhoz, hogy értéktelenedjék a pénzünk. A vásárlás halogatása pedig már akkor is nagyon káros lehet, ha csupán pár hetet vagy hónapot szeretnénk várni. Ennek az az oka, hogy a jegybanki alapkamat is folyamatosan emelkedik, ebből pedig következik az, hogy a fedezetlen hitelek is szinte napról napra drágulnak, és pár hét alatt is jelentősen drágább konstrukciót kaphatnak meg az új ügyfelek. A fentebb vázolt esteben láttuk, hogy a kocsi megvásárlásához egymillió forintot kellene felvenni, amely jelenleg 8,99 százalék kamattal rendelkezik. Ha azonban várnánk pár hónapot, akkor ez a kamat valószínűleg megugrik majd 12-13 százalékra, így tehát a havi törlesztőrészlet már nem 87 529 ezer forint lenne, hanem körülbelül 90 ezer forint, s így persze a végtörlesztés összege is emelkedne (ám még mindig jobban járnánk akkor is a hitelfelvételes azonnali vásárlással, mint a halogatással).