Az ingatlanárak napról napra emelkednek, éppen emiatt egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy saját zsebből vegyenek lakást. Tudjuk, hogy a lakáshitel felvételébe mindig be kell vonnunk az élettársunkat vagy házastársunkat. De mi van abban az esetben, ha egyedülállóként szeretnénk hitelt felvenni? Mutatjuk, hogy mik a lehetőségeink!

Sokszor elkerülhetetlen a hitel

A magyar emberek túlnyomó többségének rendkívül fontos az, hogy előbb-utóbb saját ingatlanhoz jussanak. A legtöbben addig nem is mernek gyermeket vállalni, családot alapítani, ameddig nem saját lakásban élnek, ugyanakkor az egyedülállóknak is fontos, hogy a jövő kiszámíthatóbb legyen azáltal, hogy saját lakást szereznek. A legtöbben tehát törekednek arra, hogy ingatlanvásárlásba fogjanak, ez azonban soha nem olcsó mulatság. Az ingatlanárak hónapról hónapra egyre magasabbra kúsznak, így tehát mára már csak kevesen engedhetik meg maguknak azt, hogy zsebből fizessék ki a lakás árát. Aki pedig ezt nem leheti meg, annak bizony hitelt kell felvennie. Ingatlanvásárláshoz a leggyakoribb megoldás a lakáshitel felvétele, hiszen így hosszabb futamidővel nagyobb összegegeket lehet felvenni, ráadásul alacsonyabb kamattal. Pusztán hitelből azonban soha nem lehet lakást vásárolni, a bank ugyanis minden esetben megköveteli az önerőt. A családosok általában előnyből indulnak a hitelfelvétel és a lakásvásárlás során, hiszen egyfelől két jövedelemmel tud számolni a bank, így a konstrukció alakításában ez sokat számít, másfelől pedig nagyon sok támogatásban részesülnek a gyermekesek. De mi a helyzet abban az esetben, ha nem élünk házasságban, nincs párunk, s így állunk a lakásvásárlás elébe? Milyen állami támogatásra számíthatunk így, illetve honnan teremthetjük meg az önerőt? Ezt a kérdést járjuk most körül. 

Milyen állami segítségre számíthatunk egyedülállóként?

Viszonylag kedvező helyzetben vannak azok a párok, akik több gyereket terveznek, hiszen a számukra igen sok állami támogatás elérhető. A CSOK és a CSOK hitel mellett ott van a Babaváró, amit – amennyiben megfelelően időzítve érkeznek a gyerekek – akár vissza sem kell fizetni. Mindemellett olcsóbban vehetnek kocsit, adókedvezményük van, sőt az édesanyáknak a diákhitel törlesztésében is kedvezményt biztosítanak, vagy akár annak egészét el is törölhetik. De mi a helyzet, ha valaki egyedülálló?

Az állami támogatások általában a gyermekek után járnak, éppen emiatt mi is csak akkor számíthatunk egyedülállóként állami támogatásra, ha gyermeket vagy gyermekeket nevelünk, akár élettársi viszonyban, akár egyedülállóként. Először nézzük meg, hogy a CSOK-hoz kapcsolódva milyen támogatásokra számíthatnak az egyedülálló szülők. Mindenekelőtt azonban fontos megjegyezni, hogy az egyedülálló szülők a CSOK-nak mindennemű támogatását csupán a meglévő gyermekek után kaphatnák meg. Vállalt gyermekek után csak házasok kaphatnak támogatást. Ha tehát egyedülálló szülőként két gyermeket nevelünk, akkor csak a kétgyermekes CSOK-ot kaphatjuk, és hiába tervezünk harmadik gyereket, a háromgyerekes támogatásban nem részesülhetünk.

• Az egyik legnépszerűbb támogatás a CSOK. Jó hír az egyedülálló szülőknek, hogy ezt akkor is lehet igényelni, ha nem élünk házasságban. 
• A Falusi CSOK szintén felvehető akkor is, ha egyedül neveljük – egyedülálló anyaként vagy egyedülálló apaként – a gyermekeinket. Ez sincs tehát házassághoz kötve, így bátran igénybe vehetjük. 
• A CSOK kiegészítéseként nagyon sokan felveszik a CSOK-hitelt is, hiszen ez egy kamatkedvezményes hitel, amely a hitelpiac legkecsegtetőbb konstrukciója. Hasonlóan a korábbiakhoz, ezt is azok a szülők vehetik fel, akik legalább két gyermeket nevelnek, függetlenül attól, hogy házasok vagyunk-e, élettársi viszonyban élünk-e, vagy egyedülállók vagyunk. 
• Amennyiben igénybe vesszük a CSOK-ot, úgy a megvásárolt új lakás áfája vissza jár. Ez akkor is érvényes, ha egyedülállóként vesszük fel a CSOK-ot. Így tehát ha egyedülállóként a CSOK támogatásával ingatlant vásárolunk vagy ingatlant építünk, és legalább két gyermeket nevelünk, akkor az áfát az állam visszatéríti. Ez nem kicsiny összeg, így tehát jelentős támogatásként foghatjuk fel. 
• Amennyiben a jogszabály és a bankok által előírt valamennyi feltételnek megfelelünk, és egyedülállóként felvesszük a CSOK-ot (már megszületett legalább két gyermek után), akkor – ahogyan az áfavisszatérítésben – illetékkedvezményre is jogosultak vagyunk. 

Számolhatunk-e az Otthonfelújítási támogatással?

Az ingatlant nem csupán megvenni kell, hanem karban is kell tartani. Emiatt tehát nem csak akkor van szükségünk pénzre, nem csak akkor jön jól az állami támogatás, amikor új ingatlant szeretnénk megvásárolni, hanem akkor is, amikor fel szeretnénk újítani, modernizálni, korszerűsíteni szeretnénk az otthonunkat. Ezt az állam is jól tudja, emiatt elérhetővé tette az Otthonfelújítási támogatást. Ennek értelmében az otthonunk felújítási költségeinek felét az állam átvállalja, utólag visszatéríti. A támogatási igényünket a Magyar Államkincstár felé kell intéznünk, és több feltételnek meg kell felelnünk. Ami azonban esetünkben jelenleg releváns, hogy az Otthonfelújítási támogatást akkor is igénybe tudjuk venni, ha egyedülálló szülők vagyunk. Nincs megkötés, hogy bizonyos számú gyerek után változó összegű támogatás jár, a fontos egyedül az, hogy legalább egy gyermekünknek lennie kell.  

Na és mi a helyzet a Babaváró hitellel?

A Babaváró hitel napjainkban egy nagyon kedvező konstrukciónak számít, amelyet sok-sok család vesz igénybe. A hitel amiatt olyan vonzó, mert szabadon felhasználható, és bár a legtöbben lakáscélokra használják fel, nincs annyira szigorúan kötve, hogy pontosan milyen kiadások fedezhetők belőle. Az is nagyon csábítóvá teszi ezt a konstrukciót, hogy a kedvezményes kamatú hitel akár úgy is átalakulhat vissza nem fizetendő állami támogatássá, hogy egyáltalán nem törlesztettünk vissza belőle semmit, azaz úgymond „ingyen” tízmillió forintot kaptunk. Ez akkor lehetséges, ha a hitelfelvétel után hamarosan megszületik az első gyerek, majd három éven belül a második (a születést követő három évben törlesztési moratórium lép fel), majd a következő három éven belül a harmadik. Három gyerek után ugyanis az állam átvállalja a fennmaradó tartozást. A házasságon kívül élő élettársaknak vagy egyedülállóknak azonban az a rossz hírünk van, hogy ezt a hitelt kizárólag házaspárok vehetik fel, mégpedig a baba születése előtt. 

Egyedülállóként milyen feltételeknek kell megfelelni, hogy hitelt kapjunk?

Azzal mindenki tisztában van, hogy egy lakáshitel felvétele nem annyira egyszerű, mint például egy személyi kölcsön felvétele, hiszen előbbi esetében sokkal több feltételnek kell megfelelnünk, sokkal körülményesebb, sokkal komplexebb az elbírálás folyamata. De mi a helyzet akkor, ha egyedülállók vagyunk? Van valamilyen extra feltétel, amely ránk vonatkozik, ha lakáshitelt szeretnénk felvenni? Erre rögtön meg is adhatjuk azt a megnyugtató választ, hogy nem kell semmilyen extra feltételnek megfelelnünk, ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelnünk akkor is, ha házasok vagyunk, és akkor is, ha egyedülállók vagyunk. Van azonban egy jelentős különbség a két esetben: ha úgy igénylünk lakáshitelt, hogy házasok vagyunk, akkor a bank ragaszkodik ahhoz, hogy a hitvesünk adóstársként legyen bevonva a szerződésbe, ami egyúttal azt is jelenti, hogy kettőnk fizetését veszik alapul a konstrukció kalkulálásához, így végső soron nagyobb törlesztőt fog elbírni a fizetésünk, így nagyobb összegű hitelt is kaphatunk. Ha azonban nem vagyunk házasok vagy nem élünk bejegyzett élettársi viszonyban, akkor nincs kötelezően bevonandó adóstársunk. Ha pedig adóstárs nélkül vágunk bele az igénylésbe, akkor egyedül a mi fizetésünk alapján számolják ki a konstrukciót, és így bizonyosan alacsonyabb lesz az adható összeg. Fontos azonban tudni, hogy akkor is lehet adóstársunk, ha nem vagyunk házasok, ugyanis opcionálisan bevonhatunk mást is a szerződésbe – lehet ez szülő, testvér, rokon, de akár közeli barát is. Ilyenkor pedig ismét kettőnk fizetése alapján számolják a konstrukciót, azaz nagyobb hitelösszeget kaphatunk. 

Nézzük meg a konkrét feltételeket!

• A lakáshitelnek alapvető feltétele, hogy megfelelő életkorban legyünk. A hiteligénylési kornak van alsó és felső limitje. Törvény szerint 18 éves kortól bárki kaphat hitelt, a bankok azonban óvatosabbak, és általában csak 21-22 év fölött hiteleznek. A felső limit kissé bonyolultabb, hiszen ilyen esetben a hitel futamidejével számolnak. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy a hitelszerződés lejártakor nem lehetünk többek 70-75 éveseknél. Azaz ha ötvenévesek vagyunk, akkor legfeljebb 20-25 évre kaphatunk hitelt, 30 éves futamidővel már semmiképp nem fog nekünk hitelezni a bank. 
• A lakáshitelnek alapvető feltétele, hogy legyen magyarországi bejelentett lakcímünk.
• A lakáshitelnek alapvető feltétele, hogy legyen jövedelemigazolásunk. A jövedelemigazolásnak a bank által elvárt összeget kell igazolnia, de legalább a minimálbért. 
• A lakáshitelnek alapvető feltétele, hogy ne szerepeljünk a KHR lista negatív adósok listáján (régebbi nevén a BAR-listán).
• A lakáshitelnek alapvető feltétele, hogy cselekvőképesek legyünk.

Mi számít jövedelemnek? 

A hitelkonstrukció kidolgozásánál kulcsfontosságú, hogy mekkora a jövedelmünk, ennek alapján tudják ugyanis kiszámolni a havi törlesztőnket, s így ennek alapján állapítják meg a hitelösszeget. Fontos kérdés azonban, hogy mit számít be a bank jövedelemként? 

• A bankok elsődlegesen elfogadható jövedelemként tartják számon a munkabért,
• a bankok elsődlegesen elfogadható jövedelemként tartják számon a nyugdíjat,
• a bankok elsődlegesen elfogadható jövedelemként tartják számon a vállalkozói jövedelmet;
• a bankok kiegészítő jövedelemként tartják számon az ingatlanbérbeadásból származó jövedelmet,
• a bankok kiegészítő jövedelemként tartják számon a cafatéirát, 
• a bankok kiegészítő jövedelemként tartják számon a munkahelyen kapott bónuszokat,
• a bankok kiegészítő jövedelemként tartják számon a munkahelyet kapott osztalékokat,
• a bankok kiegészítő jövedelemként tartják számon a családi pótlékot,
• a bankok kiegészítő jövedelemként tartják számon a GYES-t.
• a bankok kiegészítő jövedelemként tartják számon a GYED-et,
• a bankok kiegészítő jövedelemként tartják számon a CSED-et,
• a bankok kiegészítő jövedelemként tartják számon a GYOD-ot.

Fontos tudni, hogy vannak olyan bankok, amelyek a minimálisan elvárt jövedelemhez elfogadják az elsődleges és a kiegészítő jövedelmek együttesét, számos bank van azonban, amelyek azt az álláspontot képviselik, hogy a minimálisan elvárt jövedelem csak elsődleges jövedelmekből tevődhet össze, és a kiegészítő jövedelmet csak ezen felül számítják be. Egyúttal azt is érdemes megjegyeznünk, hogy ahhoz, hogy a bankok szóba álljanak velünk, legalább három hónapos munkaviszonyban kell lennünk a jelenlegi munkahelyünkön, valamint nem lehetünk próbaidő vagy felmondási idő alatt. Azt sem árt tudni, hogy a bankok a határozatlan idejű munkaszerződéseket szeretik, így ha nekünk határozott idejű szerződésünk van a munkahelyünkön, akkor kicsit nehezebb lesz az ügyintézés, de természetesen nem lehetetlen!

Rendkívül fontos a jövedelem!

Ahogy látható, a hitelbírálat során az egyik legfontosabb szempont az, hogy mekkora a jövedelmünk, ez ugyanis alapjaiban meghatározza azt, hogy mekkora lesz az adható hitelösszeg. A JTM (jövedelemarányos törlesztési mutató) értelmében ugyanis – hogy elkerülhető legyen a magánszemélyek csődje – egy személy a fizetésének legfeljebb 50 százalékát költheti el a törlesztőrészletekre, amennyiben a fizetése havi 500 ezer forint alatt van. Amennyiben azonban eléri az 500 ezer forintot, akkor a havi jövedelmének 60 százaléka fordítható a hitelek törlesztésére. Fontos, hogy nem pusztán egy hitel törlesztőjére fordítjuk ezt az összeget, hanem valamennyi hitelünk havi törlesztőjének összege adja ki ezt a számot. Ez tehát azt jelenti, hogy az adható hitelösszeg nagyban függ attól, hogy mekkora a havi jövedelmünk, azaz hogy a fizetésünk mennyire terhelhető. Értelemszerűen ha kisebb a fizetésünk, akkor kevesebb törlesztőrészletet bír el, így kevesebb az adható hitelösszeg is. 

Abban az esetben, ha havi 500 ezer forintot keresünk, és felveszünk tízmillió forint személyi kölcsönt fix kamattal, akkor a jelenlegi kamatozások szerint (8,4 százaléktól 10,99 százalékig) a havi törlesztőrészlet 144 007 forint és 157 030 forint között alakul. Vannak olyan pénzintézetek, ahol nincs induló költség, a legmagasabb egyszeri költség pedig 100 ezer forint, éppen emiatt érdemes alaposan körülnézni, és átgondolt döntést hozni. 

És hogy mit jelent mindez egészen pontosan? Ha kisebb a jövedelmünk, akkor a havi fizetésünk kisebb havi törlesztőrészletet bír el. Ha kisebb a havi törlesztő, akkor a megadott futamidőn belül kevesebbet is tudunk visszafizetni, éppen emiatt az adható hitelösszeg is csökken, esetleg nő a futamidő. Ennek tükrében látható, hogy gyakran érdemes adóstársat bevonnunk. Amennyiben házasok vagyunk, akkor ez nem opcionális, hiszen a hitelszerződésbe a házastársunk automatikusan adóstársként be lesz vonva. Ha azonban egyedülállók vagyunk, akkor eredendően nincs adóstárs, tehát egyedül a mi fizetésünk alapján számolják a havi törlesztőt, s így az adható hitelösszeget. Ha azonban bevonunk valakit adóstársként, akkor jelentősen megnő a beszámított jövedelem, s így jelentősen megnő az adható hitelösszeg is. Adóstársként tulajdonképpen bárkit bevonhatunk, aki hitelképes, így felkérhetjük szüleinket, testvérünket, rokonunkat vagy közeli barátunkat. Azt azonban nem árt tudni, hogy az adóstárs kötelezettséget vállal a tartozás visszafizetésére, azaz ha mi nem tudunk fizetni, akkor a bank az adóstársunkon is követelni fogja a pénzt. 

Mi a helyzet az ingatlanfedezettel? 

Tudnunk kell, hogy a lakáshitel egy jelzáloghitel, azaz ahhoz, hogy a hitelt megkapjuk, egy ingatlant jelzálogba kell ajánlanunk. Lakáshitelek esetében általában arra az ingatlanra szokott a jelzálog kerülni, amelynek megvásárlására a hitelt felvesszük. Ebből adódik, hogy a banknak tudnia kell, hogy a megvásárolni kívánt ingatlan mennyit ér. Ennek céljából értékbecslést végeznek, így meghatározzák a lakás forgalmi értékét. A jogszabály szerint a lakás értékének mindössze nyolcvan százalékát hitelezheti a bank, ám a gyakorlatban a bankok ennél jóval óvatosabbak, s ennél is kevesebbet adnak. A fennmaradó összeget pedig a hiteligénylőnek önerőből kell kifizetnie. Fontos azonban tudni, hogy vannak alternatív megoldások is. Ha van más ingatlanunk is (esetleg földünk), akkor arra is tehetünk jelzálogot, s így akár önerő nélkül is megkaphatjuk a hitelt. Sőt az ingatlannak nem is muszáj a mi tulajdonunkban állnia. Szüleink, testvéreink, közeli hozzátartozóink lakását is jelzálogba ajánlhatjuk a banknak, fontos azonban, hogy ebben az esetben a lakás tulajdonosa adóstárs lesz, és ha mi nem tudunk fizetni, akkor a bank adóstársunkon próbálja behajtani a tartozásunkat, akár az ingatlanja lefoglalásával. 

Nem árthat az előzetes hitelbírálat

Mindezek alapján láthatjuk tehát, hogy a lakáshitel felvétele családosként sem könnyű, nemhogy egyedülállóként. Nagyon sok feltételnek kell megfelelnünk, és bonyolítja a helyzetet, hogy minden bank másképpen bírál és másféle ajánlatot ad. Éppen emiatt – mivel a lakáshitel mégiscsak életünk egyik legfontosabb döntése – érdemes több előzetes hitelbírálatot kérni. Ez azt jelenti, hogy elmegyünk különféle bankokhoz, azok az általunk megadott adatok alapján készítenek egy konstrukciót, így ingyenesen megtudhatjuk, hogy különféle bankoknál milyen hitelekre, milyen pénzügyi megoldásokra számíthatnánk. Ez teljesen ingyenes szolgáltatás, ugyanakkor nagyban elősegítheti a döntést. Egyedülállóként különösen hasznos lehet, mert így hamar kiderülhet, ha esetleg nincs elég jövedelmünk a kívánt hitelösszeghez, s így még időben bevonhatunk valakit adóstársként.