Indul a csődvédelem

2015. június 30-a fontos dátum lehet a bajba jutott hitelesek és komoly rezsitartozást felhalmozók életében. A parlament ezen a napon tette lehetővé, hogy a legalább 2 000 000 forintos tartozással rendelkező személyek csődvédelmet kérjenek maguk ellen. A helyzet azonban sajnos nem ennyire egyszerű.

A parlamentnek szerves része a vita, amióta csak létezik parlament (vagy népgyűlés, tanácskozás stb.), és az ellenzék észrevételei, valamint a valós tények alapján a csődvédelemről szóló törvény egy eredetileg helyes kiinduló helyzet folyamatosan romló módosításait konzerválja a 2015. június 30-i állapot szerint.

A KDNP 2009-ben felvetett tervei, majd a későbbi javaslatok szerint az adósoknak sokkal több jogosítvány jutott volna – a csődgondnok pedig még a 2015. év eleji állapot szerint sem szólhattak volna bele olyan mélységben a csődöt kérők életébe, mint amire a törvény most lehetőséget ad (tegyük hozzá, hogy a törvény néhány nagyon fontos szabályozást később meghozandó rendeletekre hárít, vagyis számos nagyon fontos kérdésről nem rendelkezik).

A legkomolyabb probléma, hogy csupán azok léphetnek be a csődvédelembe, akiknek a tartozása legalább kétmillió forint, ezek között van 90 napon túli tartozás, és legalább egy része a tartozásnak egy bankot illet. Ez azt jelenti, hogy ha valaki másfélmilliós rezsitartozást halmozott fel, nem kérheti a védelmet. Az sem kérheti a védelmet, aki több mint öt helyre tartozik.

További gondot jelent, hogy a törvény szerint a belépőknek esetleg kevesebb szabadon elkölthető pénzük marad fejenként, mint a közmunkások minimálbére. A vagyonbiztos igen kemény feltételeket támaszthat cserébe a csődvédelemért, és még a legelemibb kiadásokba is beleszólhat – bizonyára ez a két tényező is sokakat el fog riasztani a csőd igénylésétől.

A parlamenti vitában kiderült, hogy körülbelül 150–180 000 személy (és esetenként családtagjaik) van bajban a 2015. júniusi állapot szerint, de a Nemzeti Bank becslése szerint csupán 25 000 emberen tud segíteni a csődvédelem – elméletben. A kérdés, hogy a szigorú feltételek mellett közülük hányan fogják igénybe venni a csődvédelmet – és még nagyobb kérdés, hogy a néhány ezerre becsült igénylő mellett mi lesz a többiekkel? A kormány mondhatja, hogy “itt a csődvédelem lehetősége, aki nem él vele, annak úgy kell”, azonban egy ilyen pökhendi és cinikus mondat kimondására aligha kerül sor. Ezért is remélhető, hogy a csődvédelem szabályozása később, a megfelelő rendeletekben még enyhülhet, és a jelenleg becsült pár ezer ember helyett több tízezernek jelenthet segítséget.