Ingatlannal kapcsolatos problémák, amelyek meghiúsíthatják a CSOK Plusz hitel felvételét

CSOK Plusz hitel elutasítása

A CSOK Plusz hitel remek lehetőség a családoknak arra, hogy saját otthont teremtsenek, azonban az igénylése számos feltételhez kötött, és meglehetősen magasak a hitellel érintett ingatlannal kapcsolatos elvárások is. A bankok az elbírálás során több szempontot mérlegelnek, a hitelkérelmet pedig könnyen elutasíthatják, ha bizonyos feltételek nem teljesülnek.

A CSOK Plusz a CSOK, azaz a Családi Otthonteremtési Kedvezmény egyik eleme, egy államilag támogatott hitel, amelyet azok a házaspárok vehetnek igénybe, akik gyermekvállalást terveznek. A különböző lakáscélokra – építkezésre, bővítésre és lakásvásárlásra – felvehető, kedvezményes kamatozású jelzáloghitel összege függ a meglévő, illetve a vállalt gyermekek számától. Bármely lakáscél esetében alapfeltétel, hogy az ingatlan megfeleljen a vonatkozó rendeletben meghatározott követelményeknek.

Az ingatlanra vonatkozó alapkövetelmények

Fontos tudni, hogy a támogatott hitel kizárólag lakóingatlan vásárlására vehető igénybe. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a CSOK Plusz igénybevételéhez a hitellel érintett ingatlanban rendelkezésre kell álljon egy minimum 12 négyzetméteres szoba, egy konyha, egy fürdőszoba és egy WC. Amennyiben konyha nincs, az ingatlannak rendelkeznie kell egy legalább 4 négyzetméteres, önálló szellőzésű, főzésre alkalmas lakótérrel vagy bővített térrel. Ezen kívül szükséges az egyedi fűtési rendszer, a közműves villamosenergia- és ivóvíz-szolgáltatás (utóbbi helyett megfelelő lehet a telken lévő ivóvíz-minőségű vizet biztosító kút is), valamint a közműves szennyvízelvezetés (amennyiben a településen közműves szennyvízelvezetés nincs, egyedi szennyvízkezelő berendezés, zárt szennyvíztároló vagy tisztítómezős oldómedence szükséges).

Az ingatlan alapterületével kapcsolatos követelmények a lakóingatlan típusától, illetve a gyermekek számától függnek. Lakás esetében a hasznos alapterületre vonatkozó követelmény, amennyiben a hitelt 1 gyermek után igénylik, minimum 40 négyzetméter, a hitelt 2 gyermek után igényelve minimum 50 négyzetméter, 3 vagy több gyermek utáni hiteligénylés esetén pedig minimum 60 négyzetméter. Amennyiben a hitelt egylakásos lakóépületre (azaz házra) igénylik, a hasznos alapterületre vonatkozó elvárás minimum 70 négyzetméter 1 gyermek esetén, minimum 80 négyzetméter 2 gyermek esetén és minimum 90 négyzetméter 3 vagy több gyermek esetén.

Milyen ingatlannal kapcsolatos akadályok léphetnek fel a CSOK Plusz igénylése során?

Eltérések merülhetnek fel a hasznos alapterületben – lényeges tisztában lenni azzal, hogy a hasznos alapterület a tulajdoni lapon feltüntetett négyzetméterek számától eltér. Továbbá az is fontos tudnivaló, hogy a családi házak tulajdoni lapján sokszor kizárólag a telek teljes mérete szerepel, a rajta álló lakóház pontos mérete nem. Jelentős eltérések lehetnek ezen kívül a bruttó, a nettó, a hasznos, valamint a redukált alapterület között, melyek mind az alapterület meghatározására szolgáló adatok. A leggyakrabban a hasznos alapterület fogalmával lehet találkozni, ami a nettó alapterületnek azon része, ahol minimum 1,90 méteres a belmagasság.

Társasházi ingatlan esetén felmerülhet problémaként az, hogy külön szabályozás vonatkozik a sorház, az ikerház, valamint a láncház meghatározására. Ez akkor okozhat gondot, ha a hiteligénylő társasházi lakást szeretne megvásárolni, amely azonban a társasházi alapító okirat alapján, a CSOK Plusz szabályait figyelembe véve, egylakásos lakóingatlannak minősül, mert például a lakás terepszintről közvetlen bejárattal, valamint önálló épület- és tetőszerkezettel rendelkezik. Más ugyanis az alapterületre vonatkozó előírás – a meglévő és a vállalt gyermekek számától függően – a lakás és az egylakásos lakóépület (ház) esetén.

Családi házaknál fordulhat elő többnyire, hogy a telekkönyvi státusz és a térképmásolat nincs összhangban egymással. Gondot okozhat ebben az esetben a nem bejelentett épület, például egy utólag beépített terasz, vagy a házhoz épített garázs, valamint az is, ha a lakóházként használt épület a telekkönyvben gazdasági épületként szerepel. Előbbi esetében például az is problémát okozhat, ha az alapterületbe az eladó a nem bejelentett építményt is beleszámolta.

Akadályt jelenthet még, ha a lakóépületként funkcionáló ingatlannak a besorolása nem megfelelő. CSOK Plusz hitel kizárólag lakóépület besorolású ingatlanra igényelhető, amely a tulajdoni lapon „kivett lakóház, udvar” megnevezésű. Üdülőre, nyaralóra stb. támogatott hitel nem igényelhető. Vegyes besorolás esetén van esély a CSOK Plusz felvételére, azonban fontos, hogy minimum az összérték fele legyen a lakhatási célú rész.

Ugyancsak lényeges szempont az épület közművesítése. Amennyiben az ingatlanon belül nincs konyha és beépített fűtéssel rendelkező fürdőhelyiség, villamosenergia-szolgáltatás vagy szennyvíz-elvezetés, a hitelkérelmet elutasítják.

A vételár tekintetében is meglehetősen szigorúak a szabályok. A házaspár első közös otthonaként megvásárolni kívánt ingatlan értéke legfeljebb 80 millió forint lehet. Az első közös otthon/ingatlan azt jelenti, hogy a házaspárnak nem volt még közösen ingatlantulajdona. Amennyiben a házaspár nem az első közös otthonát kívánja a támogatás igénybevételével megvásárolni, az ingatlan értéke legfeljebb 150 millió forint lehet. Lényeges tudni, hogy az értékbecslő által megállapított forgalmi értéktől maximum 20%-kal térhet el a vételár.

Osztatlan közös tulajdon esetén kizárólagos használati megállapodást kell kötni a tulajdonostársak között, azonban a bank még így is elutasíthatja a hitelkérelmet.

A megfelelő ingatlan kiválasztása CSOK Plusz igénybevétele esetén

Összegezve elmondható, hogy a CSOK Plusz kérelem elbírálásának sikeressége nem kizárólag a hiteligénylők jövedelmi helyzetén múlik, hanem azon is, hogy a kiválasztott ingatlan megfelel-e a bank által támasztott követelményeknek. Célszerű ezért alaposan átvizsgálni a választott ingatlan műszaki állapotát és jogi rendezettségét, hiszen már egy apró eltérés is a hitelkérelem elutasításához vezethet.