Új szabályozások várhatók a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) számításában 2026 januárjától, amelyek hatással lesznek a hitelfelvétel lehetőségeire. A változtatás azt a jövedelmi küszöböt érinti, amely felett a hitelt nyújtó pénzintézetek kedvezőbb arányokkal számolhatnak a törlesztőrészleteket illetően. A változások következtében, egy bizonyos fizetési sávban, szűkül a hiteligénylők mozgástere a hitelfelvétel során.  

2026. január 1-től várható az a módosítás, amely azokat a szabályokat érinti, amelyek segítségével a bankok a hitelfelvételre vonatkozóan meghatározzák a jövedelem terhelhetőségét. A módosítást követően magasabb jövedelemmel lehet csak a fizetés nagyobb százalékát hiteltörlesztésre fordítani. A szabályváltozás a nettó 600 ezer és 800 ezer forint közötti jövedelemmel rendelkező hiteligénylőket érinti

A törlesztőrészlet mértékére vonatkozó szabályok

Egy hitel esetében a törlesztőrészlet mértéke függ a hitel kamatától, a futamidejétől és az összegétől. Minél magasabb a hitelösszeg és a kamat, annál magasabb lesz a törlesztőrészlet, a futamidő növelésével azonban a havonta fizetendő törlesztőrészlet csökkenthető. Azt, hogy a hiteligénylő jövedelmét mekkora összegű törlesztőrészlettel lehet megterhelni, a bankok a hitel típusa, a kamatperiódusának hossza, a devizaneme és az igénylő nettó jövedelme alapján határozzák meg. Egy bizonyos jövedelmi szintet elérve a jövedelem nagyobb százalékát lehet törlesztésre fordítani.

A jelenleg érvényben lévő szabályozás alapján személyi kölcsön esetében 600 ezer forintos nettó jövedelem alatt a jövedelem 50 százaléka, míg a 600 ezer forintot elérő vagy azt meghaladó nettó jövedelem esetén annak 60 százaléka fordítható hiteltörlesztésre. Minimum 10 évig fix kamatozású jelzáloghitel esetén a 600 ezer forintot el nem érő nettó jövedelem 50 százalékából, a 600 ezer forintot elérő vagy azt meghaladó nettó jövedelem 60 százalékából lehet törlesztőrészletet fizetni. A minimum 5, de maximum 10 évig fix kamatozású jelzáloghiteleknél nettó 600 ezer forintos jövedelemig a jövedelem 35 százaléka, nettó 600 ezer forintot elérő vagy azt meghaladó jövedelem esetén pedig annak 40 százaléka lehet a hitel törlesztőrészlete. Az 5 évnél rövidebb ideig fixált kamatozású jelzáloghitelek esetében ez az arány 25, illetve 30 százalék.

2025. január 1-től a 600 ezer forintos jövedelemküszöb 800 ezer forintra emelkedik. Nem vonatkozik adósságfék szabály a 350 ezer forint alatti kis összegű kölcsönökre, azonban ez a küszöb is emelkedik január 1-től, 450 ezer forintra.  

Megengedőbbek nem, de szigorúbbak lehetnek a bankok

A Magyar Nemzeti Bank rendelete a JTM-számításnál alkalmazott felső korlátokat határozza meg, ami azt jelenti, hogy a pénzintézetek ennél alacsonyabb korlátot nem alkalmazhatnak, azonban szigorúbbak lehetnek a JTM-számítás során. Fontos tudni, hogy a JTM számításakor nem csupán az igényelt hitel törlesztőrészletét veszik figyelembe a bankok, hanem az esetlegesen már meglévő hitelek havi törlesztőrészleteit is.