A Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) minden olyan személy szerepel, aki hitelt vett fel Magyarországon, akkor is, ha a szerződésben foglaltak szerint, rendben fizeti a hitelét, továbbá megtalálhatók itt a már lezárt hitelszerződésekről szóló információk is. A rendszer a bankokat segíti a hitelbírálat során megfelelő döntést hozni.

A KHR a hitelezés kulcsfontosságú tényezője. Ebben a rendszerben ellenőrzik a bankok a hitelbírálat részeként az igénylő meglévő hiteleit, valamint havonta fizetendő törlesztési terheit, továbbá azt, hogy a meglévő egy vagy több kölcsönt rendben törleszti-e és hogy volt-e a törlesztésben elmaradása. Ezek alapvető fontosságú információk a bank számára, amelynek alapján meg tudják hozni a felelősségteljes döntésüket. Ebből látják a meglévő hiteleket és a kapcsolódó törlesztőrészleteket, ami alapján el tudják dönteni, hogy az igénylő biztonsággal tudja-e majd fizetni a meglévő fizetési kötelezettségei mellett az új hitel törlesztőrészleteit.

Mi a különbség a passzív és az aktív státusz között?

A KHR-listán passzív negatív státusszal szerepel az az adós, akinek volt elmaradása, azonban maradéktalanul rendezte azt. A tartozás kiegyenlítését követően nem áll azonnal helyre a hitelképesség. Amennyiben a teljes hiteltartozást az adós önerejéből rendezte, egy éven keresztül passzív státuszba kerül a rendszerben. Ha banki kedvezménnyel történt az adósság rendezése, például a tartozás egy részét elengedte a hitelt nyújtó pénzintézet, az adós öt évig lesz passzív státuszban a KHR-listán. Rendezetlen hiteltartozás esetén, azaz, ha valaki egyáltalán nem fizeti ki az elmaradását, a hitelszerződés megszűnését követő tíz évig fog a rendszerben szerepelni. Aktív negatív státuszt az az adós kap a rendszerben, akinek ki nem fizetett hiteltartozása van – az ilyen személy banki hitelt nem kaphat. Egyes bankok hiteleznek passzív negatív státusz esetén is, azonban ilyenkor a feltételek mindig szigorúbbak.

Ki lesz negatív státuszú a KHR-listán?

A 90 napon túli, minimálbér összegét elérő tartozás esetén az adós státusza a Központi Hitelinformációs Rendszerben negatívvá válik. Ezt megelőzően azonban a hitelt nyújtó bank felveszi az adóssal a kapcsolatot a tartozás rendezése érdekében. Ilyenkor banktól függően több lehetőség is nyílik a fizetési nehézségek megoldására, például felajánlhatják a törlesztés átmeneti szüneteltetését. Érdemes tehát anyagi nehézségek esetén ezt a tényt haladéktalanul jelezni a bank felé, hogy mindkét fél számára megnyugtató megoldás születhessen, és az adós elkerülje a hitelképességének elvesztését.

Tennivalók fizetési nehézségek fellépésekor

Kulcsfontosságú, hogy az adós az esetlegesen fellépő fizetési nehézségről haladéktalanul tájékoztassa a bankot. A pénzintézetek sokféle megoldási javaslattal segíthetik a bajba került adósokat. Lehetőséget biztosíthatnak a futamidő meghosszabbítására, ami alacsonyabb havi törlesztőrészletet eredményez (ebben az esetben azonban megnő a hitel teljes visszafizetendő összege), de akár fizetési halasztást is felajánlhatnak, vagyis a törlesztést átmeneti időre szüneteltethetik. Megfelelő kommunikációval elkerülheti az adós a negatív KHR-státuszt.

A KHR-státusz lekérdezése

Évi egy alkalommal ingyenesen lekérhető a KHR-státusz, amely megtehető személyesen, bármelyik bank bármely bankfiókjában, érvényes személyi igazolvány és lakcímkártya bemutatásával; online az ügyfélkapun keresztül, a Saját hiteljelentés megnevezésű szolgáltatás igénybevételével; valamint a KHR-rendszert üzemeltető BISZ Zrt-nél személyesen vagy írásban.

Nem ördögtől való a KHR

A Központi Hitelinformációs Rendszer amellett, hogy segít a bankoknak a megfelelő hitelbírálati döntés meghozatalában, az adósok számára is segítséget nyújt, a pozitív KHR-státusz ugyanis egy újabb kölcsön igénylésekor, a hitelbírálat során előnyt jelenthet. Amennyiben az adósnak fizetési nehézségei támadnak, nem kell megvárnia, hogy a státusza negatívra váltson, a bankot időben tájékoztatva a problémáról a hitelképesség elvesztése elkerülhető.