Nehéz gazdasági helyzetben van Európa, éppen emiatt nehéz anyagi helyzetben vannak az emberek is. Jelenleg minden pénzügyi döntést alaposabban meg kell fontolnunk, így sokan halogatják a személyi kölcsön felvételét. De milyen következményekkel jár a halogatás? Jobban vagy rosszabbul jövünk ki, ha várunk? Cikkünkben ezt a kérdést járjuk körül.

Nem könnyű most a helyzetünk

Kihívásokkal teli időszak elé néz Európa, így Magyarország is. Számos nehézséggel kell ugyanis megküzdenie a kontinensnek: így a koronavírussal, a járványhelyzet okozta gazdasági megtorpanással, a migrációval, valamint a háborús helyzettel, s az ebből következő élelmiszer-, gáz és energiahiánnyal is. Az infláció rendkívül magas, a drágulás pedig előreláthatólag tovább fog növekedni. Éppen emiatt természetes, hogy az emberek sokkal jobban megfontolják a pénzügyi döntéseiket. Jelenleg minden anyagi döntést komplex módon kell átgondolni: fel merjünk-e venni egy hitelt? Ha felvesszük, a drágulások mellett biztos marad pénzünk a törlesztőrészlet fizetésére? De ha nem vesszük fel, hanem spórolunk vagy halogatunk, akkor valószínűleg a termék ára fog jelentősen megnőni. Sőt a hitel kamata is növekedni fog. Mi tehát a leghelyesebb döntés? Várjunk vagy vegyük fel a hitelt minél hamarabb? Hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, elsősorban önmagunkat kell mérlegre tennünk. Feltétlenül szükségünk van arra, amit vásárolni szeretnénk? Az utóbbi pár hónapban milyen árváltozás volt jellemző az adott termékre? Összegyűjtünk néhány információt, amelyek fogódzót jelenthetnek a döntés meghozatalában.

Bizonyos, hogy a személyi hitelek drágulni fognak

A döntés során mindenképpen kalkuláljuk bele azt, hogy a későbbiekben drágulni fognak a személyi hitelek. Az első és legfontosabb kérdés, hogy mindenképpen szükségünk van-e arra, amit venni szeretnénk?

• Amennyiben a válasz az, hogy nem, kibírjuk nélküle is, akkor érdemes letenni a vásárlási és a hitelfelvételi szándékról. Nehéz idők jönnek, a rezsi emelkedni fog, minden termék ára emelkedni fog, ezért jó, ha csak arra költünk, amire feltétlenül muszáj.
• Amennyiben a válasz az, hogy igen, mindenképpen kell, akkor érdemes felvenni rá a hitelt.
• Amennyiben a válasz az, hogy igen, szükségünk van rá, de ráér később is, akkor érdemes nagyon jól átgondolni a következő lépésünket. Az infláció ugyanis valószínűleg még évekig tartani fog, éppen emiatt a személyi kölcsön is drágább lesz, valamint valószínűleg a termék ára is. Így nem biztos, hogy a halogatás jó megoldás. 

A személyi kölcsönök piacán jelenleg a legolcsóbb hitelt 8,41 százalék THM-mel értékesítik. Ez azért szembetűnő, mert a jegybanki alapkamat nagysága 9,75 százalék, az infláció pedig júniusban a KSH adatai szerint 11,7 százalékra volt tehető. Ez utóbbiból kiindulva látható, hogy az ilyen alacsony kamattal rendelkező fedezetlen hitelek éves költsége jelentősen kisebb az áruk itthoni átlagos árnövekedéséhez képest. De nézzük meg egy példán keresztül, hogy mit is jelent ez! Amennyiben most felveszünk egy hárommillió forintos személyi kölcsönt, s ezt hét éven keresztül fizetjük, akkor a havi törlesztőnk 47 200 forint lesz. Az infláció miatt azonban ez a 47 200 forint egy idő után kevesebbet fog érni, mint most, ami tulajdonképpen jó nekünk, de nem jó a banknak. A bank ugyanis a jelenlegi felállás szerint rosszabbul jár, ha kölcsönt ad, ugyanis a kölcsönre tett kamat túl kicsi, nem követi az inflációt, éppen emiatt a visszafizetett összeg már nem fog érni annyit, mint amennyit akkor ért, amikor kölcsönadták nekünk. Hogy egészen konkrétak legyünk: az a 47 200 forint, amit ma kifizetünk, többet ér, mint amit érni fog három év múlva. 47 200 forintból ma még jelentősen több dolgot lehet venni, mint amennyit három év múlva vehetünk ebből a pénzből. Éppen ezért határozza meg a jegybank is az alapkamatot 9,75 százalékra, a Nemzeti Bank kalkulációival ugyanis ez az az összeg, amely a bankoknak sem veszteséges, ugyanakkor az ügyfelek számára is tartható. Ez a hazai gazdaságnak is irányt mutató kamatszint, és ezekhez szokott alkalmazkodni a piac is. 

Mindezekből láthatjuk, hogy a jelenlegi alacsonynak mondható kamat szükségszerűen drasztikusan emelkedni fog. Már csak ha abból indulunk ki, hogy a jegybanki alapkamat is jelentősen magasabb, tudható, hogy az is meglepő, hogy jelenleg tudunk ilyen kedvezményesen hitelt felvenni. Azonban az elkövetkezendő néhány hónapban várhatóan tovább fog emelkedni a jegybanki alapkamat, emellett természetesen az inflációnak sincs vége, az árdrágulás is folytatódni fog. Ez tehát evidenssé teszi, hogy a személyi kölcsönök kamatai is emelkedni fognak, az elemzők számításai szerint hamarosan legalább két százalékponttal lesz drágább egy hitel, mint most. Hogy maradjunk az előző példánál, a hét éves futamidővel rendelkező hárommillió forintos személyi kölcsönnek a havi törlesztője hamarosan nem 47 200 forint lesz, hanem minimum 49 800 forint. Ez 5,5 százalékos emelkedést jelent, ezzel arányosan pedig természetesen a végtörlesztendő összeg is nagyon ugrik. Ha tehát csak ebből indulunk ki, akkor is azt állapíthatjuk meg, hogy nem érdemes várni. Minél többet várunk, annál drágább lesz a hitel, annál nagyobb kamatot kell fizetnünk, és végső soron annál nagyobb összegek fognak kivándorolni a zsebünkből. 

Az infláció is velünk marad

Az áremelkedés nem csekély Magyarországon, és sajnos a közeljövőben nem is fog csökkenni. Ebben az évben még mindenképpen magas inflációval kell számolni, és az elemzők vizsgálatai szerint csak éveken át tartó lassú, fokozatos mérséklődésre lehet számítani. Ezzel kapcsolatosan a Magyar Nemzeti Bank is készített egy kalkulációt, s az ő eredményeik a következők: a Magyar Nemzeti Bank várakozásainak középmértéke az idei évre, azaz 2022-re a 11,8 százalékos infláció; a Magyar Nemzeti Bank várakozásainak középmértéke a következő évre, azaz 2023-re a 8 százalékos infláció; a Magyar Nemzeti Bank várakozásainak középmértéke 2024-es évre a 3 százalékos infláció. A 2025-ös évre még nincs pontos előrejelzés, éppen emiatt csak a Nemzeti Bank célértékéből tudunk kiindulni a kalkulációhoz, ennek alapján pedig 2025-re az infláció körülbelül 3 százalékra realizálódhat. 

Tegyük fel tehát ismét a kérdést: halogassuk a vásárlást, vagy vegyünk fel minél hamarabb egy hitelt, és essünk túl rajta? Hasonlítsuk össze, mi történhet.

• Abban az esetben, ha úgy döntünk, hogy a mostani gazdasági helyzet miatt jelenleg nem merünk belevágni egy hitelfelvételbe, éppen emiatt négy évig halasztjuk a vásárlási tervünket, akkor azzal kell számolnunk, hogy a most hárommillió forintot érő terméket akkor 3,84 millió forint értékben tudjuk majd megvásárolni a magas infláció miatt. 
• Amennyiben úgy döntünk, hogy az infláció és a kamatok drágulása miatt nincs értelme várni, mert így is úgy is kelleni fog nekünk a termék, ezért belevágunk, és most felveszünk hárommillió forint értékben egy személyi kölcsönt, akkor megvásárolhatjuk hárommillió forintért a terméket, négy év múlva pedig a teljes visszatörlesztett összeg mindössze 3,54 millió forint lenne.

Ez tehát azt jelenti, hogy 300 ezer forinttal több pénz marad a zsebünkben, ha úgy döntünk, hogy nem halogatjuk a dolgot, felvesszük most a hitelt. Ezzek az az egyszerű oka, hogy jelenleg az infláció magasabb a hitelköltségeknél, és – mint azt már hangsúlyoztuk – rövidtávon a bank jár rosszabbul a hitelekkel. 

Mi a vásárlás célja?

Mi a helyzet akkor, ha kocsit szeretnénk venni?

Tapasztalat szerint a legtöbben autót vásárolnak a felvett személyi kölcsönből. Ez minden szempontból egy okos megoldás, hiszen az újonnan vásárolt autók igen drágák, de ma már a használt autókat sem mindenki tudja kifizetni önerőből. Amennyiben a vásárlás célja az autóvásárlás, akkor semmiképpen nem ajánlott a halogatás, ez a terület ugyanis erősen inflálódó. Az új autók drágulása átlagosan 12 százalék volt, ez azonban semmi ahhoz képest, hogy mennyit drágultak a használt autók. Mivel az autóipart igencsak megrendítette a járványhelyzet, valamint globális chip-hiánnyal is számolni kell, ezért a gyártás folyamata lelassult, a piac kevesebb autót tud kitermelni. Ennek az lett a következménye, hogy egyre többet kell várniuk azoknak, akik új autót szeretnének vásárolni. Bizonyos típusoknál fél-egy évnyi várólista is általános. Emiatt aztán igen sokan – akik eredetileg az új autók piacán szoktak mozogni – úgy döntöttek, hogy nem várnak ilyen sokat egy új autóra, helyette inkább egy fiatalabb használtautót vesznek. Ennek húzóláncszerűen az lett a következménye, hogy hatalmas lett az érdeklődés az használt autók iránt, így tehát az áruk is a magasba ugrott. A használtautó-piacon az infláció 17,6 százalék. 

Mi a helyzet akkor, ha lakásfelújításra kell a pénz?

A legrosszabb helyzetben a lakásfelújítók vannak. Nagyon sokan azért vesznek fel személyi kölcsönt, mert a jelzáloghitel elbírálása túl lassú, a felújítás során pedig azonnal kell a pénz. Megesik, hogy elszámoljuk magunkat vagy nem várt költségek merülnek fel, emiatt pedig plusz pénzre van szükségünk a felújításhoz. De mire kiér az értékbecslő és megszületik a jelzáloghitelről a döntés, addigra már készen is kellene lennünk a munkálatokkal. Éppen emiatt sokan az egyszerűbb utat választják: személyi kölcsönt vesznek fel. Nos, ha nekünk is erre kellene a pénz, akkor nem javasolt a halogatás, ezt a szektort érinti ugyanis a leginkább az infláció. A drágulás jelenleg is 20,6 százalék, ennyivel kerülnek többe a lakások javítását, korszerűsítését, karbantartását biztosító szolgálatások (no meg persze az anyagár), az emelkedés pedig továbbra is várható. Ugyanakkor a szolgáltatás alapvetően magas ára, valamint a magas anyagárak mellett egy új tényezőre is számítani lehet. Az építőiparban dolgozók körül igen sokan a katás adózási formát választották, a vállalkozók adózásának átalakítása miatt azonban sokaknak át kell térniük a katáról valamilyen más, drágább adózási formába. Mivel pedig a szolgáltatónak többet kell fizetnie az adó miatt, ezért előreláthatóan a megemelt adót beépíthetik a szolgáltatás árába, így ez méginkább magasabb lesz. Azt lehet tehát mondani, hogy ezen a területen már most sem kellemes a helyzet, de később rosszabb lesz. 

Mi a helyzet akkor, ha bútorokat szeretnénk vásárolni?

Mivel a bútorvásárlás sem olcsó mulatság, ezért sokan azt is személyi kölcsönből tudják csak finanszírozni. Ez persze akkor a legmegterhelőbb anyagilag, amikor egy fiatal először költözik külön, és egy meg kell vennie minden bútorát. Ez többmillió forintos beruházás, azonban ezután elegendő fokozatosan cserélgetnie a bútorait. Sajnos azonban jelenleg a bútorárak is az egekben vannak: a szobabútorok inflációja 19,7 százalékos, a konyhabútoroké pedig még ennél is magasabb: 20,6 százalék. A magas infláció leginkább annak tudható be, hogy egyfelől nagy rá a kereslet, másfelől pedig az anyagárak (elsősorban a fa árai) megemelkedtek. Az előrejelzésekből úgy tűnik, hogy jelenleg itt sem várható mérséklődés, így tehát érdemes minél hamarabb túlesni a vásárláson. 

Nagyon magas tehát az infláció, és jelenleg úgy néz ki, ahogy az elkövetkezendő években nem fognak lejjebb menni az árak. Az inflációhoz képest azonban a mostani személyi kölcsönök igen alacsony kamattal kínálják magukat, így tehát most jobb döntés lehet hitelből megvenni azt, amit szeretnénk, mintsem spórolásból. A spórolt pénzünk sajnos napról napra értéktelenedik, emiatt hatványozottan igaz az, hogy a ma pénze többet ér, mint a holnapé: azaz amit megvehetsz ma, ne halaszd holnapra!