Az átlagjövedelem egyre csak nő, a bankok pedig egyre kedvezőbb hitelfeltételekkel kínálják a kölcsöneiket. Mindezek alapján nem nehéz kitalálni, hogy a hazai lakosság hitelfelvevő kedve egyre csak növekszik, amit az államilag támogatott kölcsönök még inkább fokoznak.

Ha azonban megnézzük az eladósodott lakosok számát, riadtan tehetjük fel a kérdést, hogy mi lesz ennek a vége.

Újra csúcson van a személyi hitelek piaca

2009 volt az utolsó olyan év, amikor rekordmagasságban volt a felvett személyi kölcsönök száma, ezt követően pedig megkezdte mélyzuhanását. Ez a mélyzuhanás pedig egészen 6 évig tartott, ezt követően pedig eljött a 2015-ös év, amikor az átlagbérek javulása kezdetét vette, aminek következtében pedig újra fellendült a személyi hitelek piaca. És nem is akárhogy lendült fel, az elmúlt négy évben ugyanis több, mint a duplájára nőtt ezen hitelek összege, ami természetesen maga után vonja azt a következményt is, hogy soha nem volt még olyan év, amikor ennyi magyar adósodott volna el a személyi kölcsönökben. Erre a tendenciára nincs visszaszorító hatással még a babaváró hitel sem, az előrejelzések és a számítások szerint pedig ez a rohamos növekedés nem is fog a közeljövőben megállni, tehát még többen fogják adósságba verni magukat.

Azt azonban mindenképpen hozzá kell tenni, hogy ez a rohamos növekedés nem a semmiből jött, és nem is kizárólag az átlagbérek növekedése okozza a megugrást. Úgy tűnik ugyanis, hogy a személyi kölcsön felváltotta a szabad felhasználású jelzáloghitelt, ami pedig korábban hatalmas népszerűségnek örvendett, azonban ezt mindegy kiszorította a piacról az újra divatba jövő személyi hitel.

Hosszú távban gondolkodunk

Az is kiderül a statisztikákból, hogy a lakosság hosszú távú hitelekben szeret gondolkodni. A rövidebb, mint öt év törlesztőidővel rendelkező hitelek száma szinte elenyészően kicsi, sőt, ezeknek felvételi aránya nem változik az előző évekhez képest. Ezzel ellentétben a több, mint öt év törlesztőidővel rendelkező kölcsönök kiugróan magas számokat mutatnak, és ezeknek felvétele rohamosan növekszik.

Ezt persze nem nevezhetjük váratlan fordulatnak, hiszen több ok is ezen döntés meghozatalához vezet. A reálbérek kiemelkedően magasak, ehhez jön hozzá az a tény, hogy történelmi mélyponton állnak a kamatok, ami igencsak kecsegtető a hitelben gondolkodó lakosok számára. Nem egy olyan bank kínál kölcsönt, akik 10 százalék alatti kamattal csalogatják magukhoz az ügyfeleiket – így például rekord alacsony kamattal kínál egymillió forintos kölcsönt a CIB Bank a maga 8,17 százalékával, de nincs messze lemaradva a Raiffeisen Bank sem a 8,97 százalékos kamatjával. Az átlaghoz leginkább az MKB Bank közelít 10,6 százalékos kamattal, valamint a Budapest Bank a 12,8 százalékával. Ez azért is figyelemreméltó, mert néhány éve még a 20 százalékos THM közelített leginkább az átlaghoz, de persze akadnak most is olyan bakok, akik most is hasonló keretek között várják a klienseket, például az OTP Bank a 20,73 százalékos THM-jével.

A lakáshitelek piaca is virágzik

A lakáshitelek száma továbbra is magas, azonban nem mutat kiugróan magas, inkább csak lassú, fokozatos növekedést. Mára már majdnem 3500 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak a bankok a lakosság számára, és itt is – természetesen – az öt évnél hosszabb törlesztőidő a szinte kizárólagos. Ez előreláthatóan tovább fog emelkedni a különböző államilag támogatott kölcsönöknek köszönhetően, így ennek alapján is nőni fog az eladósodottak száma.

A hitelkártya az utolsó a helyezett

A bakok egyre jobban szeretnék népszerűsíteni a hitelkártyákat, azonban – míg külföldön már közkedvelt módon használatban van – a magyar társadalom nem igazán szeretne nyitni a lehetőség felé, függetlenül attól, hogy a hitelintézmények már egyre kedvezőbb feltételeket kínálnak. A korábbi évekhez képest nincs változás a tartozások tekintetében, a jelenlegi tartozás messze az utolsó a többi hitelkonstrukcióhoz képest, mindössze 148 milliárd forint.