A magáncsőd törvényjavaslathoz beadásra került, a Kormány és a parlamenti bizottságok által támogatásra javasolt jelentősebb módosító indítványok, amelyeket a Parlament megszavazott.
Törvény
2015. évi CV. törvény
A természetes személyek adósságrendezéséről
kihirdetve: Magyar Közlöny 2015. július 8. 100. szám
Kormányrendeletek
231/2015. (VIII. 12.) Korm. rendelet
A természetes személyek adósságrendezési eljárásában az adós vagyona forgalmi értékének meghatározásáról
kihirdetve: Magyar Közlöny 2015. augusztus 12. 116. szám
230/2015. (VIII. 12.) Korm. rendelet
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény végrehajtásával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról
kihirdetve: Magyar Közlöny 2015. augusztus 12. 116. szám
Miniszteri rendeletek
19/2015 (VIII.31.) IM rendelet
A természetes személyek adósságrendezési nyilvántartásából történő adatszolgáltatásról, tanúsítványok és okiratmásolatok kiadásáról
kihirdetve: Magyar Közlöny 2015. augusztus 31. 121. szám
16/2015 (VIII.28.) IM rendelet
A természetes személyek bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásában a résztvevők közötti kapcsolattartásról, valamint a főhitelező feladatairól
kihirdetve: Magyar Közlöny 2015. augusztus 28. 120. szám
15/2015. (VIII. 28.) IM rendelet
A természetes személyek adósságrendezési eljárása kezdeményezéséhez benyújtandó kérelemről és az ahhoz csatolandó űrlapokról, dokumentumokról és nyilatkozatokról
kihirdetve: Magyar Közlöny 2015. augusztus 28. 120. szám
- Az állam a – törvény végrehajtási rendeletében foglalt részletes feltételek esetén törlesztési támogatást nyújt a hiteladósoknak a bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezési eljárás alatt. Az állami törlesztési támogatás a méltányolható lakóingatlan megtartásához szükséges, a hitelezővel megkötésre kerülő megállapodás érdekében ad pénzügyi segítséget az arra jogosultaknak.
- Ha az adós lakóingatlana értékesítésre kerül, akkor a végrehajtó értesíti az adós lakóhelye szerint illetékes jegyzőt. Ez azért szükséges, hogy az adós elhelyezéséről vagy támogatásáról az önkormányzat gondoskodni tudjon. Ezzel összefüggésben a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) módosítása előírja, hogy lakóingatlan lefoglalása esetén a végrehajtást kérő köteles az ingatlan fekvése szerinti település jegyzőjénél bejelenteni a foglalás tényét, és a jegyző által erről kiállított igazolást a végrehajtó részére megküldeni. A módosítást az indokolja, hogy az érintett önkormányzati ellátórendszer számára ismert legyen, hogy a lakóingatlan értékesítésre történő kijelölése (lefoglalása) megtörtént, és így megfelelő idő álljon rendelkezésére a szükséges szociális intézkedések előkészítésére. A bejelentés teljesítéséről a jegyző igazolást állít ki, melyet a végrehajtást kérő köteles a végrehajtónak megküldeni. A végrehajtó az igazolt bejelentéstől számított 60 nap elteltével intézkedhet a lakóingatlan értékesítése iránt. Ha a Vht.-ban meghatározott határidőn belül az árverésen értékesített ingatlanból az önkéntes kiköltözés nem történik meg, az árverési vevő kérelmezheti az ingatlan kiürítését a végrehajtónál. Ebben az esetben is indokolt, hogy a ténylegesen kiürítés előtt álló ingatlanban lakók helyzetének kezelésére az érintett szerveknek kellő idejük legyen felkészülni. A módosítás előírja, hogy az ingatlan – szükség esetén rendőrségi közreműködéssel történő kiürítésére akkor kerülhet sor, ha az árverési vevőnek a végrehajtási eljárásban igazolt bejelentésétől számított 60 nap eltelt.
- A központi hitelinformációs rendszerről (KHR) szóló törvény módosításában az kerül kimondásra, hogy a referencia adat szolgáltató a Családi Csődvédelmi Szolgálat (tehát a családi vagyonfelügyelő ilyen jogosultságot nem kap). Tekintettel arra, hogy a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adósságrendezési törvény szerinti közfeladatokat látja el, adatszolgáltatási, tranzakciós és kezelési díj fizetésére nem köteles.
- A Nemzeti Eszközkezelő programot szabályozó törvény (NET tv.) módosítás kiegészül azzal, hogy azok is jogosultak a programban részt venni, akiknek 2015. január 1-jén éri el vagy haladja meg a száznyolcvan napot a késedelmes tartozásuk. A Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolható ingatlanok értékhatára emelkedik annak érdekében, hogy többen tudjanak részt venni a Nemzeti Eszközkezelő Programban, így biztosított legyen továbbra is a lakhatásuk. Az állammal szemben érvényesíthető vételár tekintetében jelentősebb lesz a diszkonttényező, forgalmi értékhez viszonyítva. A hiteladósok számára a most hatályos 60 hónap helyett 72 hónap lesz a visszavásárlásra rendelkezésre álló határidő.