A szabad felhasználású jelzáloghitelek és a lakáshitelek igénylésének feltétele, hogy a fedezetként bevont ingatlan rendelkezzen biztosítással, mivel a szóban forgó ingatlan a hitel fedezete, a pénzintézetek pedig, érthető módon, szeretnék bebiztosítani magukat váratlan helyzetek esetére.

A hitelt nyújtó bankoknak megfelel az alap lakásbiztosítás is, amely többnyire a víz-, tűz- és földrengés által okozott károk esetében nyújt segítséget. Azonban az ingatlan tulajdonosa számára ez a minimális védettséget nyújtó biztosítás nem kifejezetten előnyös választás, hiszen a fő káreseményeken kívül számtalan egyéb váratlan, jelentős kiadást eredményező esemény történhet.

Mely szempontok segíthetnek a megfelelő lakásbiztosítás kiválasztásában?

Fontos tényező, hogy a biztosítási összeg ne legyen túl alacsony. Mivel a bankok számára megfelelő alap lakásbiztosítás a hitelösszeghez idomul, káresemény esetén a biztosító csak a felvett hitelösszeg mértékéig fizeti meg a kárt, az ingatlan tulajdonosának azonban az az érdeke, hogy elkerülje az alulbiztosítottságot, ami védettséget biztosít számára egy nem várt, számottevő kiadást eredményező esemény bekövetkezése esetén. Érdemes akkora biztosítási összegű szerződést kötni, amelyből, ha úgy adódna, az ingatlan teljesen újjáépíthető.

Lényeges szempont a biztosítási fedezetek megléte, illetve hiánya, vagyis a kérdés az, hogy milyen káresemények bekövetkezésekor téríti meg a kárt a biztosító. A pénzintéztek által előírt kötelező alapbiztosítás csupán alapfedezeteket tartalmaz, úgy mint vízkár, tűzkár stb., holott a széles kínálatú, lakásbiztosításokhoz igénybe vehető kiegészítő biztosítások sok esetben hasznosak lehetnek. Kiterjedhetnek többek között balesetekre, elveszett okmányok pótlására, kertben tartott bútorokra.

Olykor előfordul, hogy bizonyos fedezetek nem szükségesek egy lakásbiztosításhoz. Jó példa erre, ha a hitelből vásárolt lakás kiadásra kerül. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosának elegendő lehet kizárólag az ingatlanra biztosítást kötni, a bérlő pedig eldöntheti, hogy a lakásban található ingóságait biztosítja-e. Ez megtehető egy csak ingóságokra vonatkozó biztosítási konstrukció megkötésével.

A lakásbiztosítás kiválasztása előtti kulcsfontosságú kérdések még a biztosítási összeg mértékén, valamint a kiegészítő fedezetek meglétén túl, hogy mekkora a kár esetén felmerülő önrész mértéke, hogy melyek azok a káresemények, amelyek bekövetkezésekor a biztosító nem fizet, illetve, hogy a nagyértékű ingóságok benne foglaltatnak-e a biztosításban.

Az optimális lakásbiztosítási ajánlat kiválasztásához célszerű biztosítási szakértőhöz fordulni, akinek segítségével összehasonlíthatók a különböző biztosítók különféle lakásbiztosítási konstrukciói.

Egyéb, hitelfelvétellel kapcsolatban felmerülő biztosítások

Egyes pénzintézetek a lakásbiztosítás megkötése mellett előírják az életbiztosítás meglétét is, amely biztosítja a fennálló hiteltartozás fedezését arra az esetre, ha az adóssal tragikus esemény történne. Más bankok javasolhatják a munkanélküliségi biztosítás megkötését, amely a hitel felvevőjének akkor segít, ha hirtelen munkanélkülivé válik, és ezzel a hitel törlesztése veszélybe kerül. A hitelfedezeti biztosítás a hitel törlesztésében segít az adósnak vagy az adós családjának abban az esetben, ha egy váratlan esemény, például súlyos betegség vagy halál következne be. Ez a fajta biztosítás jelzáloghitel igénylésekor a bankok által elő is írható, amennyiben a hitel felvevőjének életkora indokolttá teszi, a családban egy kereső van vagy a hitelfelvevőnek nincs adóstársa.