A hitelkérelmezők számára fontos tudnivaló, hogy korlátlan alkalommal díjmentesen lekérhetik a KHR-rendszerben szereplő adataikat.
A BAR-lista, a mai nevén KHR-ként ismert rendszer egy olyan adatbázis, amelyben az itthoni pénzügyi intézmények közösen vezetik az adósok adatait és hitelük részleteit. A BAR-lista a maga idejében még egy negatív adóslista volt: ez azt jelenti, hogy valaki csak abban az esetben került fel a listára, ha bármilyen okból mulasztást követett el a visszafizetés során. Az adatbázis tartalmazta az ügyfelek névsorát és minden a hitelszerződésre és a hátralék mértékére vonatkozó összes adatot.
Ezzel ellentétben a KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer), mint a korábbi BAR-lista jogutódja, már egy pozitív szemléletű rendszernek számít, ebben minden hitelszerződés szerepel függetlenül attól, hogy a törlesztés folyamatában történt-e mulasztás. A lista minden hazai pénzintézmény által elérhető, nem titkolt célja, hogy megakadályozza az adósságok mértéktelen felhalmozódását és csökkentsék a banki kockázatot. Így amennyiben valaki már felkerült a KHR-listára (azaz van jelenleg futó hitele), újabb hitelkérelme esetén a bank az adatbázisból mindent megtudhat pénzügyi múltjáról függetlenül attól, melyik hazai bankban történt a megelőző hitelfelvétel. Az ún. KHR névsor a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. kezelésében áll.
A hitelhez jutást nagyon megnehezíti, ha valaki már felkerült a BAR-listára, ezért érdemes tisztában lennünk azzal, milyen információkat tartalmaz a lista pénzügyi hátterünkre vonatkozóan (az esetleges visszafizetési mulasztás aktív vagy passzív státuszban van-e feltüntetve). Az adatbázisban szereplő ügyfelek sok esetben kényszerülnek arra, hogy magánkölcsönt vegyenek fel illegális forrásokból, mások pedig azzal próbálkoznak, hogy egy közeli hozzátartozó vagy megbízható barát nevében vesznek fel újabb kölcsönt – egyik sem vezet jóra általában. Különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik aktív (azaz fennálló) mulasztással rendelkeznek. Ilyen esetben nem érdemes felesleges köröket futni, egyetlen magyar bank sem fog újabb hitelt nyújtani. Ilyenkor sokkal inkább érdemes megpróbálkozni az osztrák hitellel, hiszen ezeknek az intézményeknek nincs hozzáférésük a BAR-listához, így a hitelt normál kamatra adják az igénylők részére. Amennyiben a mulasztás passzív (azaz megszűnt) státuszban van, nagyobb eséllyel lehet igényelni, de valószínűsíthető, hogy egyes bankoknál a feltételek szigorúbbak lesznek, mint azok esetében, akik nem szerepelnek az adatbázisban. Legkönnyebb helyzetben természetesen a „tiszta ügyfelek” vannak, hiszen ilyen helyzetben különösebb nehézségek nélkül juthatnak hitelhez.
Igaz vajon a hír, hogy akárhányszor ingyenesen lekérhető az ún. Saját Hiteljelentés?
Igen, igaz. A BAR-lista lekérdezésének hivatalos elnevezése „Saját Hiteljelentés kikérése”, ezt korlátlan számban ingyenesen megteheti akármelyik hazai bankintézetben, amely a KHR-rendszer partnere – függetlenül attól, hogy ügyfele-e az adott banknak –, de igényelheti a hiteljelentést közvetlenül a rendszert üzemeltető BISZ Zrt-nél is. A Saját Hiteljelentésből nem csupán az derül ki, vajon rajta vagyunk-e a listán, illetve milyen státuszban szerepel esetleges hitelünk, hanem tartalmazza azt is, ki és milyen adatokat vitt fel rólunk, illetve ki és milyen indoklással kérte le adatainkat onnét.
A lekérdezés folyamata
A kérelemhez ki kell tölteni egy hivatalos formanyomtatványt, melyet postán vagy személyesen lehet leadni a fent leírt intézményekben (a visszaélések elkerülése érdekében sajnos jelenleg e-mailben nem küldhető be az igénylés). Magánszemély, illetve egyéni vállalkozó esetében a postai kérelem mellé nem szükséges semmilyen okmány másolatát mellékelni. Amennyiben az igényt személyesen nyújtjuk be, várhatóan elkérik a személyi igazolványt, illetve a lakcímkártyát. Vállalkozások esetében annyiban bonyolultabb az eset, hogy a kérelemhez mellékelni kell 30 napnál nem régebbi hiteles cégbírósági kivonatot és az aláírási címpéldány eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatát. A dokumentumot a kérelemben meghatározottak szerint postán vagy e-mailben pdf formátumban küldik meg.