Mivel oldalunkat hiteltudakozónak hívják, úgy véljük, megírhatjuk az igazat a fix kamatozású lakáshitelekről.
Ha ez egy bank oldala lenne, akkor minden hitelről azt kellene írnunk: igen, jöjjenek, igényeljék, csodálatos hitel! Olcsó, alacsony a törlesztése, sosem fog emelkedni, nem volt frankválság!
A rögzített kamatozású hitelről azonban nehéz ilyen szellemben írni. Még jó, hogy nem vagyunk olyan helyzetben, mint amikor egy cég szóvivőjének meg kell magyaráznia, hogy „az igazából nem is úgy van”, lásd a VW dízelbotrányát, a BMW sebváltóbotrányát, a Takata légzsákbotrányát stb.
Ne vessük el azonban a sulykot. Főleg ne indokok nélkül. Nézzük végig, mit nyújt jelenleg a leendő adósnak egy rögzített kamatozású hitel. Utána ki-ki eldöntheti, hogy érdemes-e ilyen hitelt felvennie.
Mit kínál az adósnak?
Ahogyan a nevében is benne van: rögzített mértékű kamatot. És ezen kívül semmit. A felmerülő egyetlen kérdés: megéri-e 5-10 vagy akár 20 évre, vagyis a futamidő végéig rögzíteni a kamatot (és a törlesztést) a mostani szinten?
Tudnunk kell, hogy 2015-ben a Magyar Nemzeti Bank számítása szerint az éves kamatperiódusú lakáshitelek átlagos kamata 4,09% volt, míg az öt évnél hosszabb időre rögzítetteké 5,6%. Erre mondhatnánk, hogy milyen kis különbség, de nézzünk az 5,6% mögé. A rövid kamatperiódusú hitelek kamata egy év alatt csaknem másfél százalékkal csökkent, a hosszan fixáltaké viszont csak 0,3%-kal. Aligha kell magyarázni: aki korábban vett fel változó kamatozású hitelt, az idén nagyon jól jár (és korábban sem járt rosszul). Aki korábban fixáltatta a kamatát, az fizeti az akkori gazdasági helyzetnek megfelelő kamatot.
Egy kis matek
A rögzített kamatozású hitelnek pontosan a lényege a legnagyobb rákfenéje is: fix törlesztést kínál, de a fix törlesztés mindig jóval a normál kamatszint felett van. Vagyis a rögzített kamattal az adós nem csupán a jelenlegi hitelhelyzet kockázatait fizeti meg, hanem azokat a kockázatokat is, amelyek a bank szerint az elkövetkező években megjelenhetnek. Az adós a legpesszimistább forgatókönyv szerint fizet, mivel a bank nyilván ezzel számol. Márpedig a jelenlegi hitelkörnyezet alacsony kamatot garantál, és hosszú távon sem látszik változás. Német és angol területen a fixált kamatok mértéke jóval a magyar alatt van, ráadásul tőlünk nyugatabbra úgy is lehet szerződést kötni, hogy fixálják a kamatot 10 évre, ami után újraszámítják, de kikötik, hogy akármi is történik, a kamat az újraszámításkor sem mehet pl. 6% fölé.
Nálunk a bank most kínál egy magas kamatozású hitelt, majd ha bármi baj van, akkor 5-10 év múlva ráemel a mostani magas kamatra is. Vagyis az adós most is többet fizet, mint kellene, és 10 év múlva is többet fog – annál inkább, hiszen ha a bank veszélyesnek látja a következő 5-10 év kilátásait, akkor nyugodtak lehetünk: érvényesíteni is fogja a megnövekvő kockázatait a kamatszintben.
Mit kínál a banknak?
Aligha kell magyarázni, hogy biztonságot. A kamatkörnyezet most alacsony, ráadásul semmi sem utal arra, hogy a jegybank elkezdené ész nélkül emelni az alapkamatot. Ennek megfelelően a hitelkamatok sem fognak az egekbe szökni. A bankok tisztában vannak azzal, hogy Magyarország (bár ez a magánemberek számára sokszor nem így tűnik) jó pályán van. 2015-2016-ban sorban adják a jó adósosztályzatot az igen szigorú hitelminősítők. Az exportkitettségünk hatalmas, azonban az iparunk állandó bővülésre képes. Az európai gazdaság még mindig kifelé jön a válságból, vagyis az eredmények várhatóan még jobbak lesznek a következő 5-10 évben, de legalábbis jelentős romlásukra nem kell számítani. (A kínai gazdaság lassulása miatti pánik egyszerű túlreagálás. A következő évtizedben Kína GDP-je lesz a legmagasabb a világon, miután leelőzi az USA-t.)
De akkor miért népszerű a rögzített kamatozású hitel?
Egy szót mondunk: devizahitel. Illetve még egyet: árfolyamkockázat. A fix kamatozású hitelek viszonylagos sikere (az összes lakáshitel negyede ilyen) mögött egyszerű pszichológiai tényezők állnak. A devizahitelek körüli borzalmak mindenkit óvatosságra intenek, akkor is, ha a frank elszállásának semmi köze sincs a jegybanki alapkamathoz.
Egy német mondás szerint Ein gebranntes Kind scheut das Feuer – vagyis ha egy gyerek megégett, utána retteg a tűztől. Pedig a félelme alaptalan. A helyzet itt sincs másként. Ne feledjük: a világválság kitörése előtt, a régi szép időkben, 2005-től a jegybanki alapkamat csaknem a duplájára nőtt (6%-ról 11,5%-ra). A világválság beütése óta viszont (lényegében) folyamatosan csökken, és 2015 végén 1,35%-on áll.
Kinek éri meg?
A bankoknak. Egyetlen olyan hitel van, amelynek a felvételén érdemes elgondolkodni, mivel a bankok nem tudják menet közben „meggondolni” magukat. Ez a 20 évre rögzített kamatozású hitel. A következő 5-10 évben nem várható gazdasági összeomlás. Valójában a következő 10-20 évben sem, de ha Ön nagyon biztosra akar menni, érdemes átgondolnia a 20 évre rögzített kamatozású hitel felvételét.
Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet: az éves kamatperiódusú hitelhez képest a 20 évre fixált hitel kamata akár a duplája lehet!