Sokan nem tudják, mi a különbség az előleg és a foglaló között, pedig például egy ingatlanüggyel vagy nagyobb értékű tárggyal kapcsolatban sok millió forint múlhat a megnevezésen, vagyis azon, hogy egy kifizetett összeg milyen jogcímmel szerepel a szerződésben. 

Az előleg és a foglaló fogalma

Az előleg az az ellenértékbe beszámítható összeg, amelyet a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás során a teljesítést megelőzően fizet meg a vevő, illetve a szolgáltatást igénybe vevő személy. Az előleg fogalma általában termékeladás, szolgáltatásnyújtás, ingatlan- és gépjárművásárlás, valamint építési szerződés vonatkozásában merül fel, célja pedig az, hogy elősegítse a felek kötelezettségvállalását, biztosítsa a szerződés megkötését, továbbá adott esetben fedezze az eladó vagy a szolgáltató előleggel érintett tranzakciójához kapcsolódó költségeket.

A foglaló tulajdonképpen kárátalány, amellyel a vevő kifejezi az eladó felé a komoly vételi szándékát, és bebiztosítja magát, hogy a szerződésben rögzített feltételek teljesítését követően a tulajdonába kerüljön a szerződés tárgya (például egy ingatlan), vagyis az eladó azt más részére ne értékesíthesse. Fontos, hogy a foglaló címén átadott összeg a szerződésben is foglalóként szerepeljen, ellenkező esetében az eladó részére átadott összeg előlegnek számít. A foglaló összege, a szerződés teljesülése esetén a vételárba beleszámít.

Az előleg és a foglaló közötti főbb különbségek

Az előleg és a foglaló közötti különbségek az adásvételi szerződés esetleges meghiúsulása esetén válnak jelentőssé.

Az előleg visszajár, a foglalót azonban el lehet veszíteni. Az előleget, a foglalóval ellentétben, mindenképpen visszakapja a vevő, attól függetlenül, hogy az adásvétel milyen okból és melyik fél hibájából nem jött létre. A foglalóval más a helyzet. Amennyiben az eladónak felróható ok miatt nem jön létre az adásvétel, a foglaló összegének kétszeresét kell a vevő részére megfizetnie, abban az esetben pedig, ha az adásvétel a vevő hibájából nem teljesül, a foglaló teljes összege az eladónál marad, vagyis a vevő elveszíti azt. Abban az esetben jár vissza a vevőnek a foglaló összege, ha az ügylet meghiúsulása mindkét félnek felróható, illetve, amennyiben sem a vevő, sem az eladó nem felelős a meghiúsulásért.

Az előleg mértéke nem korlátozható, a foglalóé azonban igen

Az előleg és a foglaló összege egyaránt a felek közös meghatározásán alapul, amely a szerződésben rögzítésre kerül. Az előleg esetében semmiféle arra vonatkozó korlátozás nem létezik, amely meghatározná annak összegét, így akár a vételár 90%-a is elkérhető előleg jogcímén.

A foglaló mértéke azonban korlátozható, jellemzően a vételár 10%-a szokott lenni, ez még elfogadható mérték, viszont akár ennél magasabb összegű foglalót is meg lehet állapítani, figyelembe véve az összes körülményt. A Polgári Törvénykönyv nem ad konkrét meghatározást a foglaló mértékével kapcsolatban, azonban a túl nagy összegű foglalót a bíróság csökkentheti.

Az előleg és a foglaló átadása

Tanácsos írásba foglalni mind az előleg, mind a foglaló átadását, amely akár az adásvételi szerződés vagy előszerződés aláírását megelőzően is megtörténhet.