Lakás-, autó- és szerszámbérlés esetén találkoznak a legtöbben a kaució kifejezéssel, amely biztosítékként szolgál a bérbeadó számára, hogy az általa bérbeadott dolog állaga a bérlés során ne romoljon.

Amennyiben a bérlés tárgya vagyontárgy vagy ingatlan, általában szükséges kauciót fizetni. A kaució – melynek jogi elnevezése óvadék – pontos szabályairól a Polgári Törvénykönyv rendelkezik. A kaució lényege, hogy a bérlő a bérleti díjon felül egy meghatározott plusz összeget fizet a bérbeadónak, mely összeggel a bérleti jogviszony megszűnésekor a felek elszámolnak. Fő célja, hogy a bérbeadó ne szenvedjen anyagi kárt abban az esetben, ha az általa bérbeadott dologban kár keletkezik, vagy ha a bérlő a bérleti díjat nem egyenlíti ki. Jellemzően ingatlan bérbeadás során merül fel ez a fogalom, de közlekedési eszközök vagy például szerszámok bérlésekor is kérhetnek kauciót.

Adóköteles-e a kaució?

Mivel a kaució alapvetően nem minősül bevételnek, ezért adót sem kell fizetni utána, hiszen a bérleti jogviszony megszűnésekor ezt az összeget a bérbeadó a bérlő számára visszafizeti. Azonban abban az esetben, ha a kauciót a bérbeadó felhasználja, az adókötelessé válik, melynek következtében személyi jövedelemadót kell utána fizetni csakúgy, mint a bérleti díj után. Ilyen esetekben azonban már nem kaucióról, illetve óvadékról, hanem bánatpénzről beszélünk.

Mire célszerű odafigyelni autó, illetve ingatlan bérlése esetén?

Autóbérlés során a kaució összege függ az autó értékétől és korától is. Előfordulhat, hogy egyes autókölcsönzők kaució nélkül is bérbe adnak járművet, azonban azzal nem árt tisztában lenni, hogy egy esetleges autót ért kár esetén a cég az autó bérlőjén behajtja a kárt. Ilyen esetben ezért célszerű megérdeklődni, hogy a szóban forgó gépjárműnek milyen biztosítása van.

Ingatlan bérlése esetén a kauciót általában a bérleti szerződés aláírásával együtt kell megfizetni. Fontos, hogy a kaució jogcíme és pontos összege a bérleti szerződésben rögzítve legyen, továbbá lényeges azt is feltüntetni a dokumentumban, hogy milyen módon, illetve mely feltételek teljesülése esetén jár vissza az összeg a bérlő számára. Ezen kívül a bérlő figyeljen arra is, hogy a bérbeadó a kaucióként átadott összeg átvételét írásban elismerje.

A kaució összege

Tárgyak, eszközök és járművek esetében az óvadék összegét egyedileg határozzák meg. A kaució, vagyis az óvadék összege ingatlan esetében függ a bérlemény típusától, általában 1-2 havi bérleti díjnak megfelelő összeg szokott lenni, de ennél magasabb is lehet, amennyiben a bérlésre szánt ingatlan berendezése nagyértékű. Amennyiben a bérbeadó a havi bérleti díj háromszorosánál nagyobb mértékű kauciót kér, a leendő bérlőnek lehetősége van kérvényezni, hogy a túl magas kauciót a bíróság mérsékelje. Amennyiben azonban a bíróság a kaució mértékét indokoltnak tartja, a bérlőnek ki kell azt fizetnie a bérleti szerződés aláírása esetén.

A kaució visszafizetése és visszatartása

Maradéktalanul akkor jár vissza a kaució vagyontárgyak és eszközök bérlése esetén, ha a bérlő a bérelt dolgot sértetlenül visszaszolgáltatta, és eleget tett a fizetési kötelezettségeinek. Amennyiben a bérlő valamilyen kárt okozott az eszközben, a bérbeadó a biztosíték összegét visszatarthatja.

Ingatlan bérlése esetén a bérleti jogviszony megszűnésével a kaució teljes összege abban az esetben jár vissza, ha a bérleti díjat és a közüzemi számlákat a bérlő maradéktalanul megfizette, és az ingatlant a megfelelő állapotban adja át a bérbeadó részére. Azonban, ha a bérlő kárt tett például a bérelt ingatlan berendezésében, vagy nem fizette a közüzemi díjakat, illetve a bérleti díjat, a bérbeadó visszatarthatja az óvadékot, amelyből a keletkezett károkat finanszírozhatja. A bérleti szerződésben pontosan rögzíteni kell, hogy a bérbeadó a kauciót mely esetekben tarthatja vissza, és használhatja fel.

A kaució jogtalan visszatartása

Az ingatlan bérleti szerződésében célszerű rögzíteni, hogy magát a lakást, illetve a benne található berendezéseket és használati tárgyakat milyen állapotban vette át a bérlő a bérbeadótól. Ezzel a későbbiek során megelőzhető az, hogy a bérlő a rendeltetésszerű használat során bekövetkező állapotromlás miatt ne akarja visszafizetni a kauciót. Amennyiben ez mégis megtörténik, azaz a bérbeadó a bérlő megítélése szerint jogtalanul tartja vissza a biztosítékként kifizetett összeget, a bérlő közjegyzőhöz fordulhat, aki fizetési meghagyás útján segít a jogtalanul visszatartott kaució visszaszerzésében.