Napjainkban nagy népszerűségnek örvendenek a személyi kölcsönök és a jelzáloghitelek. De vajon mikor, melyiket érdemes felvenni, és egyáltalán mi a különbség a két termék között?

A két hiteltípus között számos eltérés tapasztalható: a hitelösszeg átfutási idejétől kezdve, a futamidő maximumán át, a kamat mértékéig.

Ingatlanfedezet

A két hiteltípus közötti fő különbségek egyike, hogy míg a jelzáloghitel igényléséhez szükség van ingatlanfedezetre, a személyi kölcsönök esetében a hitel fedezete a hiteligénylő jövedelme. Jelzáloghitel felvételekor a hitelintézet számára a fedezetként felajánlott ingatlan a biztosíték arra, hogy az általa kihelyezett pénzösszeghez mindenféleképpen hozzá fog jutni. Ennek fényében a hitel fedezeteként felajánlott ingatlan értékétől függ az, hogy a hiteligénylő mekkora hitelösszeget kaphat. Ez általában az ingatlan becsült forgalmi értékének maximum 80%-a.

Személyi kölcsön igénylésekor a hitel fedezete a jövedelem, ezért ingatlanfedezet bevonására nincs szükség. Amennyiben a hiteligénylő megfelel az alapvető feltételeknek, a bank az igénylő nettó jövedelme alapján dönt arról, hogy folyósít-e számára kölcsönt, és mekkora összegben. A hiteligénylőre vonatkozó alapvető feltételek a köztartozásmentesség, a minimum 3-6 hónapos igazolható munkaviszony, és az, hogy az igénylő sem próbaidő, sem felmondási idő alatt nem állhat. A KHR adatbázisban negatív státusszal szereplők nem kaphatnak hitelt.

Elvárt jövedelem

Az igényelhető hitelösszeg maximumát a hiteligénylő igazolt nettó jövedelmének mértéke határozza meg. A pénzintézetek a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) alapján számítják az összeget, mely alapján 600 ezer forint alatti nettó jövedelemnél a jövedelem maximum 50%-a, 600 ezer forint feletti nettó jövedelem esetében pedig a jövedelem legfeljebb 60%-a fordítható havonta hiteltörlesztésre. Lényeges tudni, hogy a bankok a már meglévő hitelek törlesztőrészleteit is számításba veszik a hitelösszeg megállapításánál.

A hitelösszeg nagysága

Lakáscélú jelzáloghitel esetében a kölcsön maximális összege 80-130 millió forint lehet, szabad felhasználású jelzáloghitel esetén az összeg maximuma ennél alacsonyabb.

Személyi kölcsön igénylésekor a maximum felvehető hitelösszeg jellemzően 10-12 millió forint, azonban a CIB Banknál akár 15 millió forint is igényelhető.

A futamidő hossza

Jelzáloghitel felvételekor a választható futamidő általában 10 és 30 év között lehet, egy személyi kölcsön esetében, a terméktől és a pénzintézettől függően, jellemzően 8-10 év a maximálisan választható futamidő.

Induló, egyszer fizetendő költségek

A jelzáloghiteleknél az induló költség, melyet egyszer kell megfizetni, egy 20 millió forintos hitel esetében akár a 400 ezer forintot is elérheti, amely például az ingatlan értékbecslését, valamint a közjegyző és a földhivatali ügyintézés díját foglalja magában. A bankok különböző akciók keretein belül általában elengedik, vagy utólag jóváírják az induló költségek egy részét, vagy teljes egészét.

Személyi kölcsön esetében induló költséggel jellemzően nem kell számolni, ha van is, az általában a megigényelt összeg maximum 1%-a.

A kamat mértéke

Kamatok tekintetében a pénzintézetek árazása, függetlenül a hitel típusától, igencsak eltérő, ezért célszerű a kölcsön kiválasztása előtt több bank ajánlatát is összevetni, vagy az interneten fellelhető, díjmentesen igénybe vehető kalkulátorok segítségével megkeresni az ideális ajánlatot.

Általánosságban elmondható, hogy a lakáscélú jelzáloghitelek kamata 5,85 és 6,87% között alakul, a szabad felhasználású jelzáloghiteleké 7,99% és 11,5% között mozog, míg a személyi kölcsönök kamata 11-28%.

A folyósítási idő

A lakáscélú jelzáloghitelek esetében a hitelkérelem benyújtásától számított 1-1,5 hónapon belül érkezhet meg a megítélt összeg. Személyi kölcsönöknél azonban akár néhány órán belül az igénylő számláján lehet a pénz.

Az igényelt összeg felhasználása

A jelzáloghitel keretén belül nyújtott hitelösszeg – attól függően, hogy az igénylés során milyen hitelcél lett kiválasztva – felhasználható többek között például újépítésű ingatlan megvásárlására, ingatlan építésére, ingatlan felújítására vagy akár hitelkiváltásra is. A szabad felhasználású jelzáloghitelek által biztosított hitelösszeg bármire fordítható.

A személyi kölcsönök igénylésénél is választható hitelcél – például autóvásárlásra, lakásfelújításra, adósságrendezésre –, azonban, mivel a kötött célú és a szabad felhasználású hiteltermékek árazásában nem igazán van különbség, érdemes olyat választani, amely szabadon felhasználható.