Hazánkban minden ember törekszik arra, hogy előbb utóbb saját lakása legyen. Az azonban sokaknak nem adatik meg, hogy zsebből kifizethessenek többtízmilliós összegeket, így igen sok magyar lakásvásárlás esetében a bankhoz fordul segítségért. Ám a bank is csak egy részét hitelezi meg az ingatlan árának, a többit önerőből kell kifizetni. De mit tudunk tenni, ha nekünk nincs elegendő önerőnk?

Mennyi önerőt kell fizetni?

A lakáshitel igen sok családnak segítség, ha ingatlant szeretnének vásárolni, hiszen sokan nincsenek abban a szerencsés helyzetben, hogy zsebből ki tudnak fizetni többtízmillió forintot. Ha segítség kell, akkor fordulhatunk a bankhoz, hogy hitelezze meg számunkra az ingatlanvásárlást, azt azonban tudnunk kell, hogy a bank nem fizeti ki a teljes vételárat. Noha a pénzintézetek az összeg nagyrészét magukra szokták vállalni, az ügyfelektől minden esetben elvárt, hogy egy bizonyos részt saját erejükből teremtsenek meg. Az önerő mértéke bankonként és településtípusonként eltérő, az azonban általános igazságnak tekinthető, hogy a bankok minimum 20 százalék önerőt elvárnak az ügyfelektől. Ennek pontos mértéke azonban több tényezőtől is függ:

• függ attól, hogy hol helyezkedik el az ingatlan,
• függ attól, hogy milyen állapotban van az ingatlan,
• függ attól, hogy milyen jövedelemmel rendelkezünk.

Ezek azért fontos tényezők, mert a hitelintézetek annak alapján adnak pénzt, hogy mekkora kockázatot vállalnak velünk. Azaz minél kisebb a kockázat arra, hogy nem kapják vissza a pénzüket vagy elértéktelenedik az ingatlan, annál kevesebb hitelt adnak, és ezzel párhuzamosan annál nagyobb önerőre lesz szükségünk. Ha azonban jó munkahelyjel, stabil jövedelemmel bírunk, és egy olyan környéken (pl. nagyvárosban) veszünk ingatlant, ahol az ingatlan értéke valószínűleg nem romolhat le rohamosan, akkor kevesebb kockázatot jelentünk a banknak, így több hitelt folyósít nekünk, így kevesebb önerőre lesz szükségünk. Éppen ezért ha egy 20 millió forint értékű ingatlant szeretnénk vásárolni, akkor 

• amennyiben egy nagyobb városban – mondjuk megyeszékhelyen – található az ingatlan, az megfelelő állapotban van, nekünk pedig stabil jövedelmünk és jó munkahelyünk van, akkor az önerő körülbelül 4 millió forintra tehető (ami a teljes vételár 20 százaléka),
• amennyiben azonban egy kisebb vidéki városban vagy faluban található az ingatlan, az elhanyagolt, lelakottabb állapotban van, sőt, ha a fizetésünk alacsony (mondjuk minimálbér körüli), akkor az önerő elérheti akár a 8-12 millió forintot is (ami a teljes vételár 40-60 százaléka).

Mit tegyünk, ha nekünk nincs elegendő önerőnk?

Bár az valóban nagyon bíztató, hogy amennyiben nincs annyi pénzünk, hogy a teljes vételárat kifizessük, még mindig fordulhatunk a bankhoz segítségért, sokan küzdenek azonban azzal a problémával, hogy nem rendelkeznek az elvárt önerővel. Mint fentebb láthattuk, a minimális önerő a teljes vételár 20 százaléka, de az is előfordulhat, hogy a bank csupán a vételár 40 százalékát hajlandó meghitelezni. De mit tehetünk abban az esetben, ha nincs elég önerőnk? Hitelt nem vehetünk fel, hogy kiegészítsük a hitelt, hiszen ezt kifejezetten tiltják a banki törvények. Ha tehát 4 millió forint hiányzik, akkor nem tehetjük meg azt, hogy felveszünk 4 millió forintnyi személyi kölcsönt, ez ugyanis nem számítható el önerőnek, legfeljebb annyit érhetünk el vele, hogy a törlesztőrészlet-limit miatt kisebb lehet a lakáshitel törlesztője, ami miatt kevesebb hitelt kaphatunk. Vannak azonban alternatív megoldások.

Ingatlan bevonása a fedezetbe

Az egyik legtisztább és leggazdaságosabb megoldás az önerő kivédésére az ingatlan bevonása a fedezetbe. Amennyiben ugyanis van arra lehetőségünk, hogy egy másik saját ingatlanunkat, vagy akár egy családtagunk ingatlanát bevonjuk a fedezetbe, azzal hatalmasat csökken a bank kockázata a hitelezéssel kapcsolatban, így az önerőt teljes egészében meg is úszhatjuk. Ilyen esetben a bank jelzálogot tesz az újonnan vett ingatlanra és a fedezetbe bevont ingatlanra is, emiatt azonban nem kell aggódnunk: ha tisztességesen kifizetjük a hitelt, akkor mindkét ingatlanról lekerül a jelzálog, így önerő nélkül juthattunk hozzá a második (vagy sokadik) ingatlanunkhoz. Fontos, hogy ilyenkor a fedezetként bevont ingatlanok összértékének maximum 80%-a lehet a kölcsön összeg, tehát tényleg nagyon jól járhatunk a dologgal.

Babaváróhitel mint önerő?

Mint ahogyan fentebb megírtunk, az önerőt nem lehet hitelből finanszírozni, ezt ugyanis tiltják a banki törvények. Mindazonáltal ez alól létezik egy kivétel, ez pedig a Babaváró hitel. A Babaváró hitel ugyanis egy támogatási forma (a végső cél, hogy ne is kelljen visszafizetni a családoknak, ehhez azonban három babára van szükség), így meghatározott feltételek mellett ezt is el lehet számolni önerőnek, sőt, akár az önerő teljes egészét is kiteheti. Fontos azonban tudni, hogy amennyiben a Babavárót mint önerőt a lakásvásárlásba szeretnénk beforgatni, akkor kevesebb laksáhitelre leszünk jogosultak. Ez azonban abban az esteben nem probléma, ha a 10 milliós babavárót igényeljük meg, hiszen így alapvetően kevesebb lakáshitelre is lenne szükségünk. Úgy érdemes kalkulálni, hogy amennyiben a Babaváró felvételét követően nem telik el 90 nap, és ekkor nyújtunk be igényt a lakáshitelre, akkor az adható lakáshitel összege 25 százalékkal csökken. Ha tehát maradunk a 20 milliós nagyvárosi ingatlannál, akkor eredetileg a bank 15 milliót kölcsönözne és 5 millió önerőre lenne szükségünk. Ha azonban felvesszük a Babavárót, akkor ez az összeg 12,5 millió forintra csökkenne, ami azonban még mindig nem tragikus, hiszen a Babaváróval még mindig 2,5 millió forint pluszban vagyunk.

CSOK mint önerő?

Jelenleg az egyik legnépszerűbb és legkedveltebb támogatás a CSOK (Családi otthonteremtési kedvezmény), így aztán nagyon sok emberben felmerül a kérdés, hogy ezt az összeget be lehet-e forgatni a lakáshitelbe mint önerőt. Ha nincs több ingatlanunk, hogy azt bevonjuk a fedezetbe, és a Babavárót sem szeretnénk felvenni, akkor kétségtelenül ez lenne az egyik legcsábítóbb és legpraktikusabb megoldás, sajnos azonban az a helyzet, hogy nem minden esetben működőképes. A CSOK ugyanis úgy működik, hogy bár az állam odaadja az igénylő családnak a vállalt gyermekek számának megfelelően, ha azonban a pár nem tudja világra hozni a vállalt gyermekeket, akkor a pénzt hiánytalanul vissza kell adniuk az államnak. Mivel tehát – amennyiben még nincsenek meg a gyerekek, csak tervben vannak, csak vállaltak – az állam quasi hitelezi ezt a pénzt a gyerekek megszületéséig, ezért sok bank úgy tekint erre, hogy az az összeg nem is a hiteligénylőé addig, ameddig meg nem születnek a gyerekek, így nem is hajlandók beleszámítani az önerőbe. Két helyzet áll fenn tehát a CSOK esetében:

• amennyiben úgy szeretnénk beszámítani a CSOK-ot a lakáshitelbe önerőként, hogy már megszülettek azok a gyerekek, akikre az összeget kaptuk, akkor semmi problémánk nincsen, hiszen teljesítettük a vállalásunkat, a pénz a miénk, senki nem veheti el. Azaz ebben az esetben gond nélkül beforgathatjuk az önerőbe a CSOK összegét.
• Amennyiben úgy szeretnénk beszámítani a CSOK-ot a lakáshitelbe önerőként, hogy még nem születtek meg azok a gyerekek, akikre az összeget kaptuk, akkor már bonyolultabb a helyzet. Ilyenkor ugyanis sok bank nem tekinti ezt az összeget kétségtelenül a miénknek, így akár nem is fogadhatják el önerőnek. Éppen ezért nagyon fontos a számunkra megfelelő bank kiválasztása, hiszen vannak bankok, akik a csupán vállalt, de még meg nem született gyermekekre kapott CSOK-ot is teljes mértékben beszámítják az önerőbe; vannak olyan bankok, akik csak részben; de vannak olyan bankok, akik egyáltalán nem számítják be ezt a pénzt az önerőbe.