A CSOK Plusz hitel igénylésének alapfeltételei közé tartozik, hogy a hitellel érintett ingatlan tekintetében kizárólag a támogatást igénylők szerezhetnek tulajdont, és az ingatlanban az igénylő házaspár mindkét tagjának rendelkeznie kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal.
A CSOK Plusz igényelhető osztatlan közös tulajdonú lakóingatlan megvásárlására is, az alábbi feltételekkel.
Az osztatlan közös tulajdon fogalma
Az osztatlan közös tulajdon azt jelenti, hogy egy bizonyos helyrajzi számon fekvő ingatlannak több tulajdonosa van, akiket a tulajdonjog a tulajdoni hányaduk szerint illet meg. Az ingatlan teljes egészét minden tulajdonostárs jogosult használni, a társtulajdonosok eszmei hányaddal rendelkeznek az adott ingatlanban, azaz az ingatlan tulajdonjoga megoszlik több személy között. Gyakori példa erre, példának okáért, az ikerház.
A CSOK Plusz hitel igénybe vehető osztatlan közös tulajdonú ingatlanra is, azonban ennek vannak feltételei. A CSOK Plusz hitelt új lakóingatlan építésére, meglévő lakóingatlan bővítésére, valamint új és használt lakóingatlan vásárlására lehet igényelni. Építés esetében az olyan építési telek is elfogadható, amely osztatlan közös tulajdonú.
Mi szükséges akkor, ha osztatlan közös tulajdonra történik a CSOK Plusz hitel igénylése?
Feltétlenül igazolni kell azt, hogy az ingatlanban, amelyre a támogatást kérik, kizárólag a hitelt igénylő házaspárnak van tulajdonrésze, amennyiben a CSOK Plusz igénylése osztatlan közös tulajdonra történik.
Amennyiben a CSOK Plusz hitellel értintett lakóingatlanra vonatkozóan a támogatott személyeknek kizárólagos használati joga van bírósági határozat, használati megosztási szerződés vagy a tulajdonostársak teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt határozata alapján – utóbbinak tartalmaznia kell azon tulajdonostársak nevét, aláírását és tulajdoni hányadát, akik támogatják a határozat elfogadását – teljesítettnek kell tekinteni a támogatott személyek kizárólagos tulajdonjogának fennállását, az erről szóló kormányrendelet értelmében.
A hitelintézetek osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében jellemzően közjegyző által közokiratba foglalt, illetve ügyvéd által ellenjegyzett vázrajz, valamint használati megosztási szerződés benyújtását kérik. A vázrajzon szükséges a tulajdonostársak által használt részek egyértelmű feltüntetése.
Rendezni kell továbbá a jogutódlás kérdését a megosztási szerződésben, lakásvásárlás során a használati szerződésben szerepelnie kell, hogy az a jogutódokra is kiterjed.
Osztatlan közös tulajdon esetében harmadik féllel szemben elővásárlási jog illeti meg a tulajdonostársakat, ami azt jelenti, hogy amennyiben a vételár tekintetében az eladó egy harmadik féllel megállapodásra jutott, és azt a vételárat hajlandó az elővásárlási joggal rendelkező fél is megadni, a harmadik fél részére a tulajdoni hányad nem értékesíthető, helyette az elővásárlásra jogosult fél kaphatja meg azt, ugyanakkora összegű vételár ellenében. Erre való tekintettel a CSOK Plusz hitel igénylése során a pénzintézetek felé be kell nyújtani az elővásárlási jogról szóló nyilatkozatot az érintett fél részéről, vagy ezt rögzíteni szükséges az adásvételi szerződésben. Mindemellett a kölcsönkérelemben, több önálló lakással bíró osztatlan közös tulajdon esetében, a hitel igénylői büntetőjogi felelősségük tudatában kell, hogy nyilatkozzanak a tényről, hogy kizárólagos használati joguk áll fenn a CSOK Plusz hitellel érintett lakóingatlan tekintetében.
Az ingatlanra vonatkozó feltételek osztatlan közös tulajdon esetén
A következő feltételek teljesülése esetén igényelhető CSOK Plusz hitel osztatlan közös tulajdonú lakóingatlan esetén: a lakóingatlannak rendelkeznie kell önálló közművekkel, azaz külön mérőórákkal, a többi ingatlantól műszakilag elhatároltnak, illetve magában is forgalomképesnek kell lennie.
Az ingatlan hasznos alapterületére vonatkozó feltételek és a minimum hasznos alapterület
A támogatással érintett lakóingatlan hasznos alapterületére vonatkozó feltételeket a CSOK Plusz rendelet határozza meg. Hasznos alapterületnek a lakáson belül található, közvetlenül megközelíthető alábbi helyiségek hasznos alapterületének összessége tekintendő: kazánhelyiség, egyéb fűthető helyiség (kivéve a pinceszinten lévő helyiség, valamint a garázs), mosókonyha, előszoba és közlekedő, konyha és étkezőkonyha, étkező, tároló és kamra, nappali, hálószoba, gardrób, fürdőszoba, WC.
Lakás esetén a minimum hasznos alapterület egy gyermek esetében 40 m2, két gyermek esetében 50 m2, három vagy több gyermek esetében 60 m2.
Egylakásos lakóépület esetén a minimum hasznos alapterület egy gyermek esetében 70 m2, két gyermek esetében 80 m2, három vagy több gyermek esetében 90 m2.
Az egylakásos lakóépület a CSOK Plusz hitel tekintetében – függetlenül a tulajdoni formájától – olyan sorház vagy láncház, illetve ikerház, amelyben a hitellel érintett lakás külön (önálló) épület- és tetőszerkezettel rendelkezik, valamint közvetlen bejárata van a terepszintről. Egylakásos lakóépületnek számít továbbá az az önálló (külön) épület- és tetőszerkezettel rendelkező lakóépület, amely egy lakást foglal magában, közvetlen bejárata van a terepszintről, és oldalhatáron vagy szabadon áll, illetve a telken már meglévő épülethez csatlakoztatva vagy zártsorú beépítési móddal épített.