Gazdasági válság ide vagy oda, a mai fiatalok is saját ingatlanhoz szeretnének jutni. Sajnos azonban keveseknek adatik meg az, hogy zsebből fizessék ki a lakás teljes vételárát, így a többségnek lakáshitelt kell felvennie. Mekkora lesz az átlagbér 2023-ban? És mekkora lakáshitelt vehetünk fel, ha átlagbérrel rendelkezünk? Ezt mennyi ideig kell fizetnünk, és milyen kMekkora lesz az átlagbér 2023-ban? És mekkora lakáshitelt vehetünk fel, ha átlagbérrel rendelkezünk? Ezt mennyi ideig kell fizetnünk, és milyen kamatokra számíthatunk? Cikkünkben ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk.amatokra számíthatunk? Cikkünkben ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk. 

Miért fontos hitelfelvételnél a jövedelem kérdése?

Cikkünkben az átlagbér összege és a lakáshiteli lehetőségeink szorosan összekapcsolódnak, fontos azonban látnunk, hogy mi ennek az oka. A hitelkérelem elbírálásánál alapvető szempont, hogy mekkora a jövedelmünk, ennek alapján tudja ugyanis a bank kiszámolni, hogy mekkora összeget kaphatunk, és hány évig kell törlesztenünk. Törvény szabályozza ugyanis, hogy a Jövedelemarányos törlesztési mutató (jtm) értelmében adósságfék van érvényben, azaz meg van szabva, hogy a jövedelmünknek mekkora részét költhetjük hiteltörlesztőkre. Amennyiben nettó 500 ezer forint alatt keresünk, akkor a fizetésünknek legfeljebb 50 százalékát költhetjük a hiteleink törlesztésére. (Például ha havi 400 ezer forintot keresünk, akkor az összes hitelünk havi törlesztője nem haladhatja meg a 200 ezer forintot). Ezzel szemben ha 500 ezer forintnál több a havi bevételünk, akkor már a fizetésünk 60 százalékát is fordíthatjuk hiteltörlesztésre. Ez a szabály elsőre igen bosszantónak tűnhet, hiszen a hőn vágyott hitelösszegtől akár el is eshetünk miatta, azonban ez akadályozza meg azt, hogy a lakosság túlságosan eladósodjon, és arra kényszerít bennünket, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér.

Ha tehát akkora hitelt igényelnénk, amekkorának a havi törlesztőjét nem bírná el a fizetésünk, akkor nem kapnánk meg a hitelt. Ha olyan magas hitelösszeget vennénk fel, amelynek a havi törlesztője 300 ezer forint lenne, de mi csupán havi 500 ezer forintot keresünk, akkor papíron hiába tudnánk kifizetni a törlesztőt, ezt a banki törvények nem engedik megvalósulni. Ilyenkor vagy hosszabb futamidővel adják oda a hitelt, vagy csökkentenek a hitelösszegen. Jelenleg pedig a helyzetet nehezebbé teszi, hogy a hitelek rendkívül drágák, a kamatok magasabbak, mint valaha, ez pedig nem csekély módon befolyásolja a felvehető hitelösszeget. 

Mekkora a bruttó átlagbér 2023-ban?

Ha néhány év múlva visszagondolunk a 2022-es évre, akkor bizonyosan a háború és az infláció fog róla eszünkbe jutni. A magas infláció miatt várható volt, hogy gazdagon megemelkedik a minimálbér, és így is történt: a bruttó minimálbér 232 ezer forintra emelkedett (ez 16 százalékos emelkedést jelent), a garantált bérminimum pedig 14 százalékos emelkedéssel immáron eléri a 296 400 forintot. Ez azonban nemcsak azoknak jó hír, akik a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kapják. Nagyon sok munkabér ugyanis a minimálbérhez van igazítva (azaz x százalékkal többet kapnak a mindenkori minimálbérnél), így tehát igen sok fizetés emelkedik a 2023-as év elején. Ezt fokozza az is, hogy a munkanélküliség hazánkban igen alacsony, ez pedig további bérversenyre ad lehetőséget: a munkavállaló oda fog elmenni dolgozni, ahol nagyobb fizetést ajánlanak neki, a jó munkaerőnek ezért kénytelenek több fizetést adni. 

Mindez természetesen azt mutatja, hogy a 2023-as átlagbér is emelkedni fog. Erre természetesen nagy szükség is van, különösen a mostani inflációs helyzetben, hiszen a magas inflációt egyfelől a bérek emelkedésével lehet ellensúlyozni, így ugyanis a bérek kevésbé veszítenek az értékükből. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint fontos változások következnek a bérezés területén, számításaik szerint ugyanis a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése jelentősen fel fogja húzni az országos átlagbért is. 

Arról persze még nem tudhatunk, hogy pontosan mekkora is lesz a 2023-as átlagbér, hiszen az évnek még a legelején járunk, és a fizetésemelések is mostanság lesznek bejelentve, ugyanakkor kezd körvonalazódni a szám. A Magyar Nemzeti Bank decemberben kiadta az inflációs jelentését, amelyben úgy fogalmaz, hogy a 2023-as bruttó bérek nagyjából 9,8-10,8 százalékkal emelkedhetnek. 

És hogy mit is jelent ez szám szerint? Mekkora összeg kerül a zsebünkbe? 2022 októberében a KSH kiadott egy közleményt, amelyben azt mutatta ki, hogy 2022 első tíz hónapjában – amennyiben a közfoglalkoztatottak jövedelmét nem számoljuk bele – az átlagbér a bruttó 515 ezer forintot közelítette meg. Amennyiben a jegybank 9,8-10,8 százalékos emelkedését vesszük számításba, akkor idén a bruttó átlagbér körülbelül 565-571 ezer forint körül alakul majd, ami nettóban számolva – ha nem számoljuk bele az esetleges kedvezményeket – 374-380 ezer forint körül alakul majd. 

Mekkora lakáshitelt vehetünk fel ezzel az átlagbérrel?

Fentebb kifejtettünk, hogy a jövedelemarányos törlesztési mutató miatt különösen fontos az, hogy mekkora a fizetésünk, ez ugyanis alapjaiban határozza meg azt, hogy mekkora hitelt kaphatunk. Nézzük meg tehát a kalkulációt, hogy amennyiben a fizetésünk az átlagbér körül alakul, akkor mekkora lakáshitelt vehetünk fel. Így tehát számoljunk havi nettó 375-380 ezer forinttal. Ezesetben a fizetésünknek legfeljebb 50 százalékát fordíthatjuk a hiteleink törlesztésére, ami 185-190 ezer forint. Ez lehet tehát a maximális havi törlesztőrészlete a lakáshitelünknek (feltéve, ha nincs mellette másik hitelünk is, amelynek a havi törlesztője még levonódik ebből az összegből), ha azonban adóstársat vonunk be (például a házastársunkat), akkor az összeg emelhető. 

Ez volt az elmélet, a gyakorlatban azonban másképpen működnek a dolgok. Mielőtt hitelfelvételbe vágnánk a fejszénket, mindenképpen érdemes egy alapos kalkulációt végeznünk a kiadásainkról. Az ugyanis egy dolog, hogy mennyit enged meg a jogszabály felvenni, azonban azt is érdemes megnézni, hogy milyen kiadásaink vannak. Nézzük meg, hogy átlagosan havonta mennyi pénzt költünk étkezésre, ruházkodásra, a gyerekek taníttatására, a nyaralásra való spórolásra… stb. Ezeket adjuk össze, és nézzük meg, hogy így is futná-e a törlesztőrészlet? Ráadásul a kalkulációt nem érdemes úgy végezni, hogy a havi keretünket teljesen lenullázzuk, ugyanis bármikor jöhet egy olyan váratlan kiadás, amit meg kell tudnunk finanszírozni. Ha elromlik a kocsi, meg kell javíttatnunk; ha beteg lesz a kutya, ki kell fizetnünk az állatorvos költségeit… stb. Így tehát mindig számoljunk úgy, hogy tartalék is maradjon. 

Azt sem szabad elfelejteni, hogy általában a bankok sem engednek bennünket elmenni az 50 százalékos plafonig. A tapasztalat az, hogy a jövedelmünknek nagyjából a 25-40 százalékát engedik a törlesztőre költeni. Az is fontos szempont legyen a kalkulációnk során, hogy hitelbe csak akkor vágjunk, ha a munkánk stabil, és nem áll fenn a kockázata annak, hogy kiesik a jövedelmünk. 

Ha tehát a havi nettó fizetésünk 375-380 ezer forint, és ennek kb. 25-40 százalékát fordítjuk a lakáshitel törlesztésére, akkor a havi törlesztőnk 95-152 forint lehet. Bár minden bank más konstrukciót számol, ezen információ birtokában már nagyjából láthatjuk, hogy mire számíthatunk a hitelezés terén. Amennyiben 20 éves futamidővel vennénk fel lakáshitelt januárban, méghozzá a legkiszámíthatóbb, végig fix kamatozással, akkor 95 ezer forintos törlesztővel 11 millió forint körül kaphatnánk lakáshitelt. Ezzel szemben ha 152 ezer forintos törlesztővel számolunk, akkor ugyanezen körülmények között körülbelül 17,5 millió forintos hitelt kaphatunk. A mai ingatlanárak mellett persze kérdéses, hogy ez mekkora segítség. Pest megyében egy három szobás új építésű lakás 50-60 millió forint körül mozog. Ha felvesszük rá a háromgyerekes CSOK-ot és a CSOK hitelt, 25 millió forintunk van, ezen felül rendelkezésünkre áll még a tízmillió forintos babaváró hitel, ám még ezen felül is jelentős megtakarításra van szükségünk, hogy vegyünk egy olyan lakást, amelyben elfér egy ötfős család. Arról nem is beszélve, hogy a babaváró és a CSOK hitel szintén kölcsön, amelynek havi törlesztője van, így tehát ennyivel kevesebb lehet a lakáshitelünk összege. 

Ismét szeretnénk hangsúlyozni, hogy a hitelbe adóstárs bevonható. Lakáshitelt általában házaspárok vesznek fel, házasság esetében pedig be is kell vonni hitvesünket a szerződésbe. Ezesetben ha a férjünk vagy feleségünk is megkeresi a havi átlagbért, akkor a számok máris duplázódnak, így a felvehető hitelösszeg is dupla akkora lesz.