A Magyar Nemzeti Bank vizsgálata alapján még mindig igen sokan választják a változó kamatozású (3-6 havonta változó) hiteleket, mivel ezek kezdő kamata a legalacsonyabb.

A jegybank szerint ez igen aggasztó, hiszen az utóbbi hónapokban érezhetően megkezdődött a régóta alacsonyan stagnáló kamatok emelkedése, mely rendkívül veszélyes lehet azon ügyfelek számára, kiknek családi kasszája az utolsó fillérig előre be van osztva. Az emelkedő kamatok miatt félő, hogy sokan beleesnek a késedelmes fizetésbe, majd az eladósodás csapdájába.

MFL és fix kamatozású hitelek

A kamatkockázat okozta eladósodás veszélye miatt tartja kiemelt fontosságúnak az MNB, hogy a fix kamatozású Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek (MFL) nagyobb támogatást kapjanak és ily módon a lakosság egyre szélesebb rétege válassza ezt a hitelformát. Azon túlmenően, hogy az MFL hitelek hosszú távon garantált kamatokkal rendelkeznek, a fogyasztó számára könnyebben átlátható és kedvezőbb feltételekkel bírnak. A támogatás eredményeként érezhetően egyre nagyobb a lakossági érdeklődés ezen hitelek iránt, hiszen május végére az MFL állománya túllépte a 100 milliárd forintot. Igen jó előjelnek látja azt is a jegybank, hogy ezen hitelkonstrukciók terén is megindult a bankok közötti verseny.

Az MNB szintén a fix kamatozású hiteleket kívánja erősíteni az októbertől érvényes rendeletével, melynek értelmében a korábbi 50%-os arányban akkor lesz a jövedelem hiteltörlesztőre fordítható, ha a szerződés 10 évre garantálja a kamatokat. Ezzel szemben, ha az ügyfél egy változó kamatozású konstrukciót választ, akkor a havi keresetének már csak 25%-át fordíthatja a lakáshitel törlesztőjére, melynek következtében jelentősen csökken a felvehető hitelösszeg a változó kamatozású konstrukciók esetében.

Mi történik a már meglévő, változó kamatozású hitelekkel?

A kamatkockázat elkerülése végett az MNB igyekszik a hosszú távú és fix kamatozású hitelek felé terelni a lakosság figyelmét, ugyanakkor kérdéses, mi történjen azokkal a már meglévő hitelekkel, melyeket a változó kamatozású konstrukcióval kötöttek meg. A bankokkal történő tárgyalások arra irányulnak, hogy egyre hosszabb futamidejű hitelszerződéseket ajánljanak az ügyfeleknek, így a változó kamatozású hitelek is követni tudják a kamatok mozgását. Természetesen a hitelkiváltást nem lehet kötelezővé tenni sem a lakosság, sem a bankok számára, különösen mivel egy hitelkiváltás jelentős összegbe kerülhet, így nem érdemes belevágni, ha a meglévő hitelszerződés pár éven belül lejár.

Az MNB tervei szerint továbbra is az ügyfeleket a hitelkiváltásra fogja bátorítani, hiszen a 100 milliárdos MFL állományból egyenlőre még csak 5 milliárdot tesznek ki azok a hitelek, melyeket korábban már meglévő, változó kamatozású hitelek helyett kötöttek.

Fogyasztói panaszok és hibás banki tájékoztatás

A Magyar Nemzeti Bank természetesen figyelemmel kíséri a fogyasztói panaszokat, illetve a banki hitelszerződésekre vonatkozó tájékoztatást is. Az elmúlt hónapok ellenőrzése alapján elmondható, hogy nincsenek aggasztó hiányosságok a hitelügyintézésben, inkább eseti problémákról van csak szó, melyeket az ügyintéző nem kellően körültekintő tájékoztatása okozott. 11 pénzintézetnél talált a jegybank kifogásolható feltételeket a jelzálogszerződésben, ezeket azonban a kérdéses bankok az első felszólításra helyesbítették.

Szintén ellenőrzésre került a THM (teljes hiteldíj mutató) számításának ismertetése, illetve egy – egy jellegzetes példa megfelelő bemutatása. Ebből a szempontból nem annyira a jelzáloghiteleknél találtak problémákat, inkább az egyéb hitelek esetében jelentkeztek hiányosságok.

A 2017-es évben 365 700 fogyasztói panaszt rögzítettek a pénzintézetek, illetve a biztosítással foglalkozó vállalkozások, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 1000 szerződésből nyolccal kapcsolatban emelnek panaszt. A pénzintézeteket érintő panaszok 11,22 ezrelékes arányban szerepelnek, ezen megkeresések jelentős része bankkártya műveletekre, illetve hitelezésre vonatkoznak.

Mivel a szabály szerint panasz esetén először az adott intézethez kell fordulni és csak akkor lehet magasabb szervhez fordulni, ha ott nem kapott az ügyfél kielégítő jogorvoslatot, így a jegybankhoz már csak 3053 panasz érkezett be, ami 17%-os csökkenést jelent a korábbi évekhez képest. Ezen megkeresésekből mindössze 1217 kapcsolódott valamiféle hitelügylethez, ami 30%-kal jobb, mint a 2016-os eredmények. A hitelekkel kapcsolatos fogyasztói panaszok között 55%-kal megnőtt a hitelkártyára, illetve folyószámla hitelkeretre vonatkozó esetek száma, míg jelentősen csökkentek a lakáshitelekre vagy egyéb személyi, illetve gépjármű hitelre vonatkozó feljelentések. Ugyanakkor az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a kérelmek jelentős részét akkor nyújtották be az ügyfelek, mikor már elmaradásuk keletkezett a ki nem fizetett törlesztőrészletekből.