Ekkor lesznek újra olcsóbbak a személyi hitelek

Magyarország gazdasága nincs könnyű helyzetben. Éppen, hogy kilábaltunk a járványhelyzetből, most a szomszédunkban háború tört ki, ami befolyásolta a mi anyagi helyzetünket is. Általános energiahiány alakult ki, ezzel összefüggésben pedig az infláció rohamosan nő. A jegybanki alapkamat emelkedésével minden hitel – így a személyi kölcsönök is megdrágultak. De mikor érdemes hitelt felvenni, és mikor érdemes inkább halasztani a vásárlást? És meddig fog tartani ez a válságos helyzet? Várhatóan mikor szállnak lejjebb a hitelárak? Cikkünkben ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk.

Nehéz idők állnak mögöttünk

Nem indult könnyen ez az évtized. Rögtön 2020 elején berobbant a koronavírus, ami csakhamar világjárvánnyá nőtte ki magát. Sok-sok emberi életet követelt a járvány, emellett egész szektorok kerültek válsághelyzetbe: a turizmusban dolgozókra nagyon nehéz idők köszöntöttek, de nem volt könnyű helyzetük a vendéglátóiparban vagy az autógyártásban dolgozó munkavállalóknak sem. Már a járványhelyzet is nagyon komoly gazdasági megtorpanást idézett elő (sokan elveszítették a munkájukat, csökkent a vásárlóerő, így nem pörgött a gazdaság sem), ekkor azonban nem gondoltuk, hogy lehet ennél rosszabb is. Pedig lett. 2022-ben kirobbant az orosz-ukrán fegyveres konfliktus. Mivel Oroszország az egyik legjelentősebb energiaszolgáltatója Európának, az EU azonban komoly(nak szánt) szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, ezért energiaválság alakult ki a kontinensen. Jelenleg nagyon kell spórolnunk az árammal, a gázból pedig nemcsak kevés van, de nagyon drága is. Emellett az üzemanyagárak is hatalmasat ugrottak. Mindezek természetesen nem csupán a rezsiárakat és a saját autónk tankolási árát emelik meg. A beszállítóknak el kell juttaniuk a termékeiket A-ból B-be, a magas üzemanyagárakat pedig ki kell fizetniük. Az üzletek emiatt már emelt összegért vásárolják a termékeket, ráadásul ki kell fizetniük a bolthelyiség villanyát és fűtését, amelyeknek az ára jelentősen megemelkedett. A cégtulajdonosok értelemszerűen nem saját zsebből szeretnék kifizetni ezeket az összegeket, így tehát a magas energiaárak beépülnek a termékek áraiba. Emiatt szinte minden árucikk drágább lett, így a fizetésünk vásárlóereje hónapról hónapra csökken, azaz egy igen csúnya infláció alakult ki. Magyarországon az infláció mértékére az is rásegít, hogy a forint hosszú ideig produkált zuhanást. 

Láthatjuk tehát, hogy szinte minden területet elérte a drágulás. Sajnos nincs ez másképpen a hitelpiaccal sem. A Magyar Nemzeti Bank – hogy felvegye a harcot az inflációval – emelni kényszerült a jegybanki alapkamaton, így tehát a referenciaalap is magasabb lett. A hitelek mindezek miatt megdrágultak: jelenleg sokkal magasabb a kamata a személyi kölcsönöknek és a jelzáloghiteleknek is, így tehát drágább a havi törlesztőrészlet, és a végtörlesztés összege is sokkal magasabb. Éppen emiatt sokakban felmerül a kérdés: megéri-e most hitelt felvenni? Ha valamit meg kell vennünk, akkor inkább essünk túl rajta most hitelből, vagy ilyen kamatárak mellett inkább kerüljük a bankot, és spóroljunk? És egyáltalán meddig fog tartani ez a helyzet? Meddig növekedik az infláció? És mikor tér vissza minden a régi kerékvágásba, amikor már nyugodtabban lehet tervezni a hitelekkel? Mutatjuk!

Emelkedett a kamat, de ez a személyi kölcsönök népszerűségét ez nem törte meg

A Magyar Nemzeti Bank igyekszik felvenni a harcot az inflációval, ezért több mint egy éve folyamatosan emeli a jegybanki alapkamatot. Most újabb emelésen vagyunk túl, a monetáris szigorítás pedig rányomja a bélyegét minden hiteltermékre. Emiatt jelentős dráguláson mentek keresztül a lakáshitelek és a személyi kölcsönök is. Cikkünkben elsősorban a személyi kölcsönökre fókuszálunk, azoknak helyzetét tárgyaljuk. A személyi kölcsönök átlagkamata – a jegybanki alapkamat fokozatos emelkedése óta – folyamatosan drágult. 2021. augusztusában egy személyi kölcsönt 11,9 százalékos kamattal vehettünk fel, 2022. augusztusában azonban 16,44 százalékos kamat alatt nem találtunk konstrukciót. Ez jelentős emelkedés, és értelemszerűen nagyban megemelte a havi törlesztőket és a teljes visszafizetendő összeget is. A drágulás ellenére azonban az emberek körében még mindig hatalmas népszerűségnek örvendenek a személyi kölcsönök. A hivatalos kimutatás szerint az év első nyolc hónapjában közel 361 milliárd forintnyi személyi kölcsönt folyósítottak a pénzintézetek az ügyfelek számára. Ez a korábbiakhoz képest 16 százalékos emelkedést mutat, azaz nemhogy elvette a kedvüket az embereknek a kamatemelkedés, de még növekedett is a népszerűsége. S hogy első sorban mi az oka a növekedésnek? Bár a kamatok jelentősen és kétségtelenül megemelkedtek, azért mégsem annyira, mint amire számítani lehetett a monetáris szigorítások alapján. Mivel ugyanis a pénzintézetek továbbra is folyamatosan versenyeznek egymással, és továbbra is kedvezőbb ajánlatokkal próbálják magukhoz csábítani az ügyfeleket, ezért a kamatok alacsonyabban tartása létkérdés a számukra. Ezen egészséges versengés miatt pedig a konstrukciók nem drágultak olyan nagy mértékben, mint amilyen nagy mértékben emelkedik az infláció. Ami végső soron azt eredményezi, hogy amennyiben meg szeretnénk vásárolni valamit, akkor anyagilag jobb döntés hitelt felvenni és azonnal megvenni, mint spórolni és várni, a várakozás alatt ugyanis annyira elértéktelenedik a pénzünk és annyira megemelkedik a termék ára, hogy a hitel kamata ennél az emelkedésnél alacsonyabb.

Várjunk és spóroljunk, vagy vásároljunk most hitelből?

Ahogyan azt már egy korábbi cikkünkben megírtuk, ha alaposan mérlegeltük, hogy ki tudjuk-e gazdálkodni azt a terméket, amelyet kiszemeltünk, és a válasz az, hogy igen, akkor a következő kérdéssel állunk szembe: várjunk egy kicsit, hátha lejjebb megy az ára, addig pedig spórolunk rá; vagy vegyünk fel hitelt, és vegyük meg a terméket a lehető leghamarabb? Korábban ugyanis gyakori és üdvös szokás volt, hogy a szakemberek arra buzdítottak, hogy hitelfelvétel helyett spóroljunk, és rakjunk félre annyi pénzt havonta, amennyi a törlesztő lenne, így banki segítség nélkül meg tudnánk vásárolni a kiszemelt terméket. A jelenlegi gazdasági helyzetben azonban semmiképpen nem célszerű a várakozás, ezzel ugyanis komoly pénzeket bukhatunk. Ha ugyanis halogatjuk a vásárlást, akkor a meglévő félretett pénzünk folyamatosan értéktelenedik el, a kiszemelt termék pedig folyamatosan drágább lesz. Ebből kifolyólag végül jelentősen többet kell fizetnünk, és rosszabbul járunk, nagyobb lesz a kiadásunk, mintha a banknak kamatostul fizettük volna vissza a kölcsönkért összeget. Az ilyesféle kiadásokat általában ugyanis személyi kölcsönnel szoktuk finanszírozni. Ezzel kapcsolatban azonban tudnunk kell, hogy ezen hitelek kamatai már az elmúlt hónapokban is emelkedtek, és bizony előreláthatóan a következő hónapokban is folyamatosan emelkedni fognak, folyamatosan drágulnak. És hogy mit jelent mindez? Az újonnan megkötött hitelszerződéseknek mindig drágább lesz a kamata. Tehát ha ma felvesszük a hitelt, akkor biztosan alacsonyabb kamatú konstrukciót fogunk kapni, mintha két vagy három hónap múlva vennénk fel a hitelt, akkor ugyanis várhatóan pár százalékkal magasabb lesz a kamat. 

Nézzük meg a gyakorlatban, hogy milyen döntéshelyzetek elébe nézhetünk, és ezeknek milyen kimenetelei lehetnek!

Szeretnénk megvenni egy autót kétmillió forintért. Jelenleg van egymillió forint félretett pénzünk. Ez azt jelenti, hogy még egymillió forintra lenne szükségünk ahhoz, hogy megvegyük az autót. Ebben a felállásban két opció közül kell döntenünk:

  1. Úgy döntünk, hogy még egy kis ideig elgurul a jelenlegi autónk is, így tehát várunk. A várakozási idő alatt spórolunk, és minimum annyi pénzt teszünk félre havonta, amennyi a havi törlesztőrészlet lenne. Sőt nem állunk itt meg! A meglévő egymillió forintunkat befektetjük egy évre, hogy ne értéktelenedjen el a pénzünk.
  2. Úgy döntünk, hogy nem érdemes várni, megvesszük már most, a lehető leghamarabb az autót. Ennek céljából felveszünk egymillió forint összegű személyi kölcsönt, amelyet egy év alatt kívánunk visszafizetni. 

Nos mit érdemes tenni, ha ilyen döntéshelyzetbe kerülünk? 

Ha az első opció mellett döntünk, akkor a következő fog történni: ha a Prémium Magyar Állampapír első éves kamatával számolunk a befektetést illetően, akkor 6,6 százalékot kamatozik a félretett egymillió forintunk, azaz amikor egy év múlva kivesszük, hogy megvegyük a kocsit, akkor 1 066 000 forintot vehetünk ki. Ha azonban az infláció hasonló mértékű marad – és jelenleg minden előrejelzés azt mutatja, hogy ilyen marad – akkor az autó körülbelül 14 százalékkal drágulna, ami azt jelenti, hogy amit most megvehetnénk kétmillió forintból, azt jövőre 2 280 000 forintért kaphatnánk meg. Ami tehát azt jelenti, hogy nem egymillió forintot kell hozzátennünk a félretett és kamatozott spórolt pénzünkhöz, hanem 1 214 000 forintot, ez a 214 ezer forint többlet pedig sok család számára nagyon nem mindegy. A számok igen sokkolóan hathatnak, s rádöbbenhetünk, hogy milyen gyors ütemben értéketelenedik el a pénzünk. Az egymillió forint félretett pénzünk most még az autó értékének 50 százalékát teszi ki, ha azonban egy évet várunk a vásárlással, akkor már jelentősen kevesebbet érne, hiába fektetnénk be állampapírokba, hogy ne veszítsen annyit az értékéből: jövőre még így is csupán az autó teljes vételárárnak 46,8 százalékát jelentené a félretett pénzünk. 

Nézzük meg, mi történik, ha a második opciót választjuk. Úgy döntünk, nem várunk, és belevágunk minél hamarabb az autóvásárlásba. Jelenleg a személyi hitelek közül a legolcsóbb 8,99 százalékos kamattal rendelkezik. Ha ezzel a konstrukcióval felveszünk egymillió forintot egy év futamidővel, akkor a havi törlesztőrészletünk 87 529 forint lenne. Ez azt jelenti, hogy a visszafizetendő összeg 1 050 834 forint lenne. A hitellel tehát 50 834 forintot „bukunk” (legalábbis ahhoz képest, mintha egyből zsebből fizetnénk ki a kétmillió forintot), ezzel szemben az egy évnyi spórolással 214 ezer forintot veszítünk. Ebből arra következtethetünk, hogy nem érdemes várni, jelenleg ugyanis a spórolás drágább, mint a személyi hitel kamata. 

A fentebb leírtak nagy tanulsága az, hogy paradox módon az egyévnyi spórolás a jelenlegi gazdasági helyzetben igen drága vállalkozás. De nem kell egy évet várnunk ahhoz, hogy értéktelenedjék a pénzünk. A vásárlás halogatása pedig már akkor is nagyon káros lehet, ha csupán pár hetet vagy hónapot szeretnénk várni. Ennek az az oka, hogy a jegybanki alapkamat is folyamatosan emelkedik, ebből pedig következik az, hogy a fedezetlen hitelek is szinte napról napra drágulnak, és pár hét alatt is jelentősen drágább konstrukciót kaphatnak meg az új ügyfelek. A fentebb vázolt esteben láttuk, hogy a kocsi megvásárlásához egymillió forintot kellene felvenni, amely jelenleg 8,99 százalék kamattal rendelkezik. Ha azonban várnánk pár hónapot, akkor ez a kamat valószínűleg megugrik majd 12-13 százalékra, így tehát a havi törlesztőrészlet már nem 87 529 ezer forint lenne, hanem körülbelül 90 ezer forint, s így persze a végtörlesztés összege is emelkedne (ám még mindig jobban járnánk akkor is a hitelfelvételes azonnali vásárlással, mint a halogatással). 

Alaposan mérlegeljünk: hasonlítsuk össze a konstrukciókat!

Noha hitellel vásárolni jelenleg olcsóbb, mint spórolni és kivárni, azért semmiképpen nem érdemes elhamarkodni a döntést. Ne fogadjuk el az első szembejövő ajánlatot, helyette ismerjük meg a lehetőségeinket, nézzük meg, hogy más bankok mit ajánlanak, és ennek alapján mérlegeljünk. 2022. októberében ugyanis amennyiben fel szerettünk volna venni egy 1,8 millió forintos hitelt 5 év futamidővel, akkor a legolcsóbb havi törlesztőrészlet 40 ezer forint alatt lett volna, a legdrágább konstrukció havi törlesztője pedig meghaladta volna a 45 ezer forintot. Ez havonta több mint ötezer forint differenciát jelent. Amennyiben az elmúlt nyolc hónapban folyósított 360 milliárd forintot leosztanánk 1,8 millió forintos hitelekre, akkor 200 ezer folyósított hitellel számolhatnánk, ebben az esetben pedig a legolcsóbb és a legdrágább hitel közötti összeg havi szinten országosan 1 milliárd forint. Az ország összes személyi kölcsönt felvett ügyfele tehát ennyivel fizetne többet, ha a drágább megoldást választanák. Amennyiben pedig ötéves futamidővel számolunk, akkor ez a teljes szerződés ideje alatt 60 milliárd forint különbséget hoz. Ezek pedig nem pusztán a múltba révedező szavak. Előrejelzések szerint egy ideig még tartani fog a személyi kölcsönök drágulása, ezért nagyon gondosan mérlegelniük kell azoknak, akik mostanában terveznek hitelt felvenni.

Meddig tart még az emelkedés?

Sok embernek fogalmazódik meg a fejében nap mint nap a kérdés: meddig tartanak még a drágulások? Meddig lesznek hétről hétre drágábbak a tejtermékek? Meddig kell halogatnunk az új számítógép vásárlását? Mikor kezdhetünk el gondolkodni az építkezésen? Mikor fog az élet újra normális kerékvágásban zajlani? Sajnos ezzel kapcsolatban rossz hírünk van. A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint ugyanis az infláció még jó ideig velünk marad. 2022. végéig biztosan folyamatos lesz a drágulás, 2023-től megindul a csökkenés, és várhatóan 2024-re érkezünk vissza egy olyan szintre, amelyet a Jegybank már tolerálni képes. 

A Magyar Nemzeti Bank 2022. szeptemberében a következő Inflációs jelentést tette közzé:

„Az infláció várhatóan az idei évben még emelkedik, majd a következő év első felében egyre markánsabban jelentkezik a globális nyersanyagárak és a hazai fogyasztás csökkenésének árleszorító hatása. A hazai infláció csökkenése 2023 második felében felgyorsul és a fogyasztóiár-index várhatóan 2024 első felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba.”