Egy lakás vételárának kifizetése a legtöbb embernek nem megy zsebből. Éppen ezért a vásárlók többsége valamilyen finanszírozási segítséget vesz igénybe ahhoz, hogy saját ingatlana legyen. Ez lehet otthonteremtési kedvezmény vagy lakáshitel is. A bank azonban csak a lakás vételárának legfeljebb 80 százalékát hajlandó finanszírozni. Sokaknak problémát jelent, hogy hogyan teremtsék elő az önerőt. Cikkünkben erre a kérdésre igyekszünk választ találni. 

Mekkora önerőre is van szükségünk?

Nagyon sok ember csak úgy tud saját lakáshoz jutni, ha valamilyen pénzügyi segítségért fordul. Ez általában lakáshitel szokott lenni. A lakáshitelhez azonban mindenképpen rendelkeznünk kell önerővel, ami a törvények szerint 20 százalék. Ez tehát azt jelenti, hogy a bank legfeljebb a lakás vételárának 80 százalékát hitelezi meg. A húsz százalék önerő azonban nem is olyan kevés. Ha például 30 millió forintért szeretnénk megvenni egy ingatlant, akkor 6 millió forint önerőre lesz szükségünk. Lássuk be, igen sok család van Magyarországon, akik napról napra élnek, nekik pedig bizonyosan nincs 6 millió forint félretett pénzük. 

Sőt, a helyzetet még súlyosbítja az is, hogy ez a 20 százalék csupán a törvény által előírt összeg. Számos esetben azonban a bank ennél több önerőt igényel. Hogy pontosan mennyi pénzt kell beletennünk, azt számos körülmény határozza meg.

• Az elvárt önerő függ attól, hogy mennyi a havi jövetelmünk (a JTM miatt),
• az elvárt önerő függ attól, hogy milyen szektorban dolgozunk,
• az elvárt önerő függ attól, hogy mennyit ér az ingatlan, amit meg szeretnénk vásárolni,
• az elvárt önerő függ attól, hogy hány évesek vagyunk,
• az elvárt önerő függ attól, hogy van-e gyermekünk, családunk,
• az elvárt önerő függ attól, hogy josogultak vagyunk-e valamilyen otthonteremtési támogatásra… stb. 

De mégis, hogyan teremthetjük meg az önerőt, ha nincs annyi félretett pénzünk?

A CSOK és a falusi CSOK is lehet önerő

Nagyban megkönnyítheti a helyzetünket, ha jogosultak vagyunk CSOK-ra. Ha ugyanis fiatal családosként, vagy családot tervezőként vásárolnánk lakást, az állam jelentősen hozzájárul az otthonteremtésünkhöz. Attól függően, hogy hány gyermeket vállalunk, az állam 600 ezertől 10 millió forintig terjedő támogatást kész nyújtani. A CSOK egy olyan összeg, amit nem kell visszafizetnünk, ez az állam hozzájárulása a lakásvásárláshoz. A felvehető CSOK mértéke emellett függ attól is, hogy használt vagy új ingatlant szeretnénk vásárolni. 

Fontos azonban tudni, hogy a legtöbb bank nem fogadja el a CSOK-ot önerőként minden esetben. Amennyiben ugyanis úgy veszünk fel CSOK-ot, hogy a vállalt gyermekek még nem születtek meg, csupán tervben vannak, úgy fennáll annak a kockázata, hogy nem fogjuk tudni teljesíteni a vállaltakat, nem születnek meg a gyermekek, és akkor az állam visszakéri a pénzt. Éppen ezért a legtöbb bank a CSOK-ot csak akkor fogadja el önerőként, ha a gyerekek már megszülettek, ilyenkor ugyanis semmiféleképpen nem kell visszafizetnünk a támogatást, hiszen a feltétel már teljesült is. 

Nézzük meg, hogyan is működik ez!

• Meg szeretnénk vásárolni egy új ingatlant, és ezt az ingatlant hitellel finanszíroznánk, emellett felvesszük a háromgyerekes CSOK-ot is. Amennyiben még egy gyermek sem született meg, úgy a legtöbb banknál nem forgatható be az önerőbe a CSOK 10 millió forintja.
• Meg szeretnénk vásárolni egy új ingatlant, és ezt az ingatlant hitellel finanszíroznánk, emellett felvesszük a háromgyerekes CSOK-ot is. Amennyiben még csak egy gyermek született meg, úgy a legtöbb banknál az egygyerekes CSOK összege, azaz 600 ezer forint forgatható be az önerőbe.
• Meg szeretnénk vásárolni egy új ingatlant, és ezt az ingatlant hitellel finanszíroznánk, emellett felvesszük a háromgyerekes CSOK-ot is. Amennyiben már mind a három gyermek megszületett, úgy a legtöbb banknál a háromgyerekes CSOK teljes összegét, azaz 10 millió forintot forgathatunk be az önerőbe.

Ugyanez a helyzet a falusi CSOK-kal is, ebben az esetben azonban a feltételek némiképpen szigorúbbak. A falusi CSOK-ot a CSOK mellé kiegészítésképpen lehet felvenni, azonban kizárólag akkor, ha olyan faluban élünk, amely szerepel a falusi CSOK listáján. Csak akkor kaphatjuk meg ezt a kiegészítő összeget, ha ezen preferált települések egyikén elünk, vagy az ezekhez tartozó tanyákon, birtokokon. A falusi CSOK összege megegyezik a hagyományos CSOK összegével, azt azonban tudni kell, hogy ennek mindössze legfeljebb a fele használható fel ingatlanvásárlásra, a másik felét az ingatlan felújítására, korszerűsítésére kell költeni. A falusi CSOK-ot tehát kizárólag használt ingatlanra lehet fordítani. Ez jelentős önerőt jelenthet, ugyanis egy vidéki, rosszabb állapotban lévő használt házat általában olcsóbban meg tudunk vásárolni, kevesebb hitelt kell felvenni rá, a falusi CSOK-ot pedig felhasználhatjuk arra, hogy az olcsóbban vett ingatlant korszerűsítsük, kibővítsük, felújítsuk. 

Jó tudni továbbá a CSOK-ról, hogy ezt igényelhetjük vállalt és már meglévő gyermekekre is. Fontos azonban, hogy a meglévő gyermekek után felveheti a CSOK-ot az egyedülálló szülő is, aki egyedül neveli a gyermekét. Ezzel szemben a vállalt gyermekekre csak akkor kaphatunk támogatást, ha házasok vagyunk a párunkkal, és legalább a pár egyik tagja nem töltötte be a 40. életévét. A vállalt gyermekek után tehát csak a fiatal házasok kaphatnak támogatást, és ezt mintegy meghitelezésnek kell tekinteni, hiszen ha nem születnek meg a vállalt gyermekek, akkor a pénzt vissza kell szolgáltatnunk. 

Lehet-e önerő a Babaváró hitel?

A babaváró jelenleg a hitelpiac egyik legkedvezőbb konstrukcióval kecsegtető kölcsöne. E kölcsönt kizárólag fiatal házaspárok igényelhetik, amelyben a feleség még nem töltötte be a 41. életévét. A hiteligényléskor még az első baba megszületése előtt kell állnunk (de már lehet magzat). Az első öt évben a hitel mindenképpen kamatmentes lesz, és attól a pillanattól, hogy megszületik a baba, kamatmentes is marad a végtörlesztésig. Tudvalevő emellett az is, hogy akik jól időzítenek, azoknak van úgy, hogy egy forintot sem kell visszafizetniük a hitelből. Minden gyermek születése után ugyanis három évnyi törlesztőmoratórium áll fel. A második baba megszületése után elengedik a fennálló tartozás egy részét, a harmadik baba után pedig a teljes tartozást elengedik.

Nézzük meg a gyakorlatban!

Amennyiben Ádám és Éva akkor igénylik meg a babavárót, amikor Éva már 7 hónapos terhes, és folyósítják a hitelt, két hónapon belül pedig megszületik a baba, úgy három évig nem kell törleszteniük, és a hitel is biztosan kamatmentes marad. Az első baba születését követően 2,5 évvel, tehát a moratórium idején belül azonban megszületik a második baba, így kapnak még három év moratóriumot, és a tartozás egy részét el is engedték. Ismét 2,5 éven belül, tehát ismét a moratórium idején belül megszületik a harmadik gyerek, így a teljes tartozásukat elengedte az állam. Ádám és Éva így öt év alatt boldog nagycsaládos házaspár lett, és a 10 millió forintból egy forintot sem kellett visszafizetniük. 

Fontos tehát, hogy a babaváró sokat segíthet abban, hogy lakáshoz jussunk, de ez nem mindig önerő! A babaváró egy fedezet nélküli hitel, mit szabadon felhasználhatunk bármire, így lakáscélokra is. Ha tehát úgy látjuk jónak, akár a teljes hitelösszeget beforgathatjuk az ingatlanba. Ezzel azonban úgy számoljunk, hogy amennyiben a babaváró folyósítása és a lakáshitel igénylése között nem telik el 90 nap, úgy a babavárónak csupán 75 százaléka számolható el önerőnek. Amennyiben azonban eltelik 90 nap a babaváró folyósítása és a lakáshitel megigénylése között, akkor már a teljes babaváró összege beszámítható az önerőbe, ugyanakkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy ennek a törlesztője beleszámít a JTM kalkulációjába, azaz a futamidő esetlegesen megnőhet emiatt. 

Tételezzük fel, hogy Ádám és Éva felvették a babavárót, de türelmesek, így nem költötték el, inkább félretették 90 napig. Ekkor kiszemelnek egy lakást, amelynek a vételára 30 millió forint, a bank pedig ebből 24 millió forintot hajlandó megfinanszírozni. Ebben az esetben Ádám és Éva beforgatják a lakásba a 10 millió forintot, a banktól pedig csak 20 millió forint hitelt kell felvenniük. 

Hogyan forgatható be a lakástakarék?

Igen szerencsés helyzetben vannak azok, akik időben kötöttek lakástakarékot, hiszen ők óriási előnyből indulnak a lakásvásárlás esetében. Ha ugyanis valaki havonta csak 20 ezer forintot fizetett bele a takarékba, úgy 5 év alatt 1,5 millió forintot is összegyűjthetett. Sőt, sokaknak több lakástakarék-számlájuk is van, ilyenkor ezeket össze is lehet vonni, így akár a teljes önerőt is ki lehet így fizetni. 

A LTP esetében azt is érdemes tudni, hogy a megtakarított összeg szabadon átruházható, így tehát rokonok és barátok segíthetik a fiatalokat a lakásvásárlásban. Előfordulhat például, hogy az édesanyának és a nagymamának is van lakástakarékuk, ők pedig ezt az összegyűjtött összeget a fiataloknak szeretnék adni. Ez gond nélkül megtörténhet, ugyanis egyesíteni lehet ezeket az összegeket. Amennyiben úgy szeretnénk átruházni valakire az LTP által megtakarított pénzt, hogy a szerződés már lejárt, tehát szabadon nyúlhatunk a pénzhez, úgy természetesen nem leszünk a lakásvásárló rokonunknak, barátunknak az adóstársa, nem kell bekerülnünk a lakáshitelbe. Amennyiben azonban még nem járt le a szerződésünk, s így áthidaló hitelt kell felvenni, akkor nincs más megoldás, mi mindenképpen adóstársak leszünk. 

Hogyan lehet megoldani a lakásvásárlást önerő nélkül?

Ritkán és szerencsés esetben fel tudunk úgy venni lakáshitelt, hogy a bank kifizesse a teljes vételárat, és nekünk ne kellejen önerőt beletennünk a vásárlásba. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha van egy másik ingatlan, amit be tudunk vonni fedezetbe. Ebben az esetben a lakáshitelnek két fedezete lesz: az a lakás, amit megvásárlunk a hitelből, valamint a pótfedezetként bevont másik ingatlan. Pótfedezetként minden bank elfogad lakást, házat és lakóházat, ugyanakkor bizonyos bankok még a nyaralókat, üdülőket, hétvégi házakat is elfogadja. Ilyen esetben is felbecsüli a bank, hogy mennyit ér a pótfedezetként bevont ingatlan, és ennek alapján számítják bele a hitelbe. A pótfedezetre is igaz az, hogy a becsült értékének legfeljebb 80 százalékára kaphatunk hitelt, ez azonban az esetek többségében már elegendő szokott lenni ahhoz, hogy megkapjuk a hitelt önerő nélkül. 

Sőt, sokak számára nagy könnyebbséget jelent, hogy olyan ingatlant is bevonhatunk pótfedezetként, amelyek nem a mi tulajdonunkban állnak. Abban az esetben azonban, ha olyan ingatlant vonunk be fedezetként, amely valaki más tulajdonában áll, úgy az ingatlan tulajdonosa mindenképpen adóstárs lesz. Ha pedig azon gondolkozunk, hogy a saját ingatlanunkat felajánljuk valakinek pótfedezetként, akkor nagyon alaposan fontoljuk meg ezt a döntést! Ezzel ugyanis nem kevés kockázatot vállalunk. Egyfelől magunk is adóstársakká válunk, így ha az ismerősünk, rokonunk nem fizet, annak a következményei minket is komolyan érinteni fognak. Másfelől azt is bele kell számítanunk a dologba, hogy így az ingatlanunk terhelt lesz, s így ha mi magunk szeretnénk a későbbiekben jelzáloghitelt felvenni, akkor lehet, hogy már nem fogunk kapni, vagy csak jóval kevesebbet, hiszen már terhelt az ingatlanunk. Sőt, arról sem szabad megfeledkezni, hogy ilyen esetben, még ha el is bír egy újabb hitelt az ingatlan, csak ugyanazon banktól vehetünk fel hitelt, ugyanis két különböző bank ugyanarra az ingatlanra nem tehet jelzálogot.