Így lehet személyi kölcsönt igényelni 2022-ben

A személyi kölcsön napjainkban is igen nagy népszerűségnek örvendő hitelforma. Számos előnye van ugyanis: könnyen fel lehet venni, gyorsan folyósítják, nem kell jelzálogosítanunk miatta semmit, és arra használjuk fel, amire csak akarjuk. De hogyan igényelhetünk személyi hitelt 2022-ben? Cikkünkben ezt a kérdést járjuk körül. 

Mi is az a személyi kölcsön?

A személyi kölcsön kiváló megoldás lehet, ha 10 millió forint összeg alatt szorulunk finanszírozási segítségre. Amennyiben egy új számítógépet, autót vagy valamilyen elektronikai eszközt szeretnénk megvenni, de zsebből ezt nem tudjuk megoldani, segíthet a személyi kölcsön. Szintén megoldás lehet arra, ha fel kell újítanunk az otthonunknak egy-két térségét (például a fürdőszobát vagy a konyhát). Sőt, bizonyos esetekben még lakáscélre is bölcs döntés személyi kölcsönt felvenni (ez persze csak akkor lehetséges, ha sok önerővel rendelkezünk, és csupán legfeljebb 10 millió forintnyi hitelre van szükségünk). A személyi kölcsön szerepe az utóbbi egy-két hónapban felértékelődött. A jelenlegi világgazdasági megtorpanásból származó infláció olyan árakat eredményez, amivel nehéz tartani a lépést. Emelkednek az autók árai, az anyagárak, a tégla ára, a munkadíj ára, valamint az ingatlanárak is. Éppen ezért jelenleg a pénzügyi szakemberek azt tanácsolják, hogy amennyiben nagyobb beruházást tervezünk (felújítás, autóvásárlás, ingatlanvásárlás), azt ne halogassuk. Az árak rohamos növekedésével ugyanis minél tovább várunk a beruházással, annál több pénzt kell költenünk, így annál többet fogunk bukni. Egy jelzáloghitel (felújítási hitel vagy lakáshitel) elbírálása akár több hónapig is elhúzódhat, ezalatt az idő alatt pedig jelentősen felszöknek az árak. És bár ezeknek alacsonyabb a kamata, ez fabatkát sem ér, ha közben minden drágább lett. Éppen ezért jelenleg a személyi hitelek bizonyulnak jobb döntésnek, mert bár ezeknek magasabb a kamata, a kamatok közötti különbség kisebb az inflációnál. Így jelenleg jobban járunk egy magasabb kamatú, de azonnal folyósított személyi kölcsönnel, mint egy hónapokig ügyintézés alatt álló jelzáloghitellel. 

A fentiekből kisül, hogy a személyi kölcsönök igen könnyen igényelhetők, fedezetet nem igényelnek, így az elbírálás is gyors, hamar megérkezik az összeg a számlánkra. Kétségtelenül nagy előnye minden más hitellel szemben az, hogy szabad felhasználású, azaz arra költjük a pénzt, amire csak akarjuk. 

Milyen feltételeknek kell teljesülniük, hogy személyi hitelt vehessünk fel?

A személyi kölcsön elbírálása során a bankok kizárólag csak a hiteligénylő körülményeit, adatait vizsgálják meg, és ennek alapján hozzák meg a döntésüket, hogy megadják-e a hitelt, avagy sem. Mivel pedig nem kell jelzálogot felmutatnunk, ezért az ügyintézés is sokkalta gyorsabb és sokkalta egyszerűbb. A fogyasztóbarát személyi kölcsönöknél a hiteligénytől számítva legfeljebb két-három nap alatt folyósítaniuk kell az összeget. De nézzük meg, hogy pontosan milyen feltételeknek kell megfelelnünk, hogy megkaphassuk a hitelt. 

Jövedelem

A legfontosabb szempont, ami alapján a bankok mérlegelni szoktak, az a jövedelem. Ez jelentősen meghatározza a hitelképességünket, és befolyásolja azt, hogy mekkora összeget vehetünk fel mekkora törlesztővel, hány év futamidővel. Általánosságban elmondható, hogy legalább a minimálbért meg kell keresnünk havonta bejelentett jövedelemként ahhoz, hogy egyáltalán szóba álljanak velünk. Az igazsághoz viszont hozzátartozik az is, hogy sok pénzintézet nem elégszik meg a minimálbérrel, és ennél nagyobb jövedelmet várnak el. Minél kevesebb a jövedelmünk, annál nagyobb kockázat a banknak hitelt adni nekünk (hiszen félő, hogy nem fogjuk tudni visszafizetni), ezért általában ilyenkor kedvezőtlenebb konstrukciót kínálnak fel, nagyobb kamattal kell számolnunk. Ha azonban magasabb a fizetésünk (ha megkeresünk havonta nettóban kb. 400—500 ezer forintot), akkor a bankok már versenyezni fognak értünk, ezért jóval kedvezőbb konstrukcióra számíthatunk, alacsonyabb kamattal. Ha csak a minimálbért keressük meg, akkor se csüggedjünk, minden bizonnyal találni fogunk olyan bankot, amely hitelezni fog, arra azonban számítsunk, hogy túl nagy összeget nem kaphatunk, és e kisebb összeget is pár évnyi futamidővel kell visszafizetnünk.

Bankja válogatja, hogy milyen jövedelmeket fogadnak el. Az elsődleges jövedelmeket természetesen minden bank elfogadja. Ilyen például a munkabér, a nyugdíj vagy a vállalkozói bevétel. Ezek önmagukban is elegendőek ahhoz, hogy hitelt kaphassunk. A legtöbb bank viszont ehhez hajlandó hozzászámolni másodlagos jövedelmeket is, így például a családi pótlékot, a CSED-et vagy a GYED-et, mindenféle szociális juttatást, ösztöndíjat, vállalkozói osztalékot, kiadott lakás után járó bérleti díjat… stb. Fontos azonban, hogy ezek önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy hitelt kapjunk, csak mintegy kiegészíthetik az elsődleges jövedelmet. 

Az, hogy mennyit keresünk, azért is nagyon fontos a hitelkérelemnél, mert ez meghatározza azt is, hogy a bank mekkora kölcsönt adhat nekünk. Jelentősen befolyásolja ugyanis a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) a helyzetünket. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató ugyanis azt szabályozza, hogy a jövedelmünk mekkora havi törlesztőrészletet bírhat el. Ha a havi nettó jövedelmünk nem éri el az 500 ezer forintot, akkor a havi jövedelmünknek legfeljebb 50 százalékát költhetjük el a mindenféle hitelünk törlesztésére (ebbe beletartozik a lízing, a lakáshitel és minden egyéb törlesztője is). Ha azonban a jövedelmünk eléri a nettó 500 ezer forintot, akkor már a jövedelmünk 60 százalékát fordíthatjuk törlesztőrészleteinkre. Ezáltal tehát maximalizálva van az, hogy mekkora lehet a havi törlesztőnk, ez pedig befolyásolja a folyósítható hitel összegét, valamint a futamidőt is. Ha például 450 ezer forintot keresünk havonta, akkor legfeljebb 225 ezer forintot fordíthatunk törlesztőre, de amennyiben lízingelünk egy kocsit havi 100 ezer forintért, akkor a személyi hitelünk havi törlesztője legfeljebb 125 ezer forint lehet. 

Kor

A bankok mindenképpen meg fogják nézni a korunkat. Minden esetben ugyanis van egy alsó korhatár, és sok helyen van felső korhatár is. Számos bank már 18 éves korú fiatalnak is folyósít hitelt, ha a többi feltétlenek is megfelel, azonban több olyan pénzintézet van, amelyek óvatosabbak, és inkább várnak még pár évet, hogy hitelezzenek. Jellemzően 21—23 éves kortól mernek a bankok hitelt adni. A felső korhatár általában 70 év, ennél feljebb már nem mernek pénzt adni, mert félő, hogy nem kapják vissza a pénzüket. De vannak óvatosabb pénzintézetek, akik már 65 év felett sem folyósítanak. 

Megfelelő munkaviszony

A sikeres hitelkérelemnek alapvető követelménye továbbá az, hogy legyen állandó bejelentett munkahelyünk. A legtöbb pénzintézetnél általában minimum 3—6 havi munkaviszonyt kérnek, azaz ennyi időt kell minimum eltöltenünk ugyanazon a munkahelyen, hogy hitelt kapjunk. Azt viszont el lehet mondani, hogy a bankok nem szeretnek hitelezni olyanoknak, akik még próbaidőn vannak a munkahelyükön, de a határozott idejű szerződéseket sem preferálják. A vállalkozók is nagyobb kockázatot jelentenek a bankoknak, így nekik is félve adnak hitelt a bankok. A legszerencsésebb helyzetben tehát azok vannak, akik határozatlan szerződéssel rendelkeznek, alkalmazottak, és letelt a próbaidejük. Ők jelentik a legkevesebb kockázatot a bankoknak, így ők jó eséllyel nemcsak, hogy megkapják a hitelt, de kedvező konstrukcióra is számíthatnak. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy egy határozott szerződéssel bíró munkavállaló, esetleg egy vállalkozó nem kaphat hitelt, ilyen esetben azonban a bankok szigorúbban vizsgálódnak. 

Vannak-e kizáró okok?

Természetesen vannak olyan tényezők, amelyek ellehetetlenítik a helyzetünket hitelügyben. Az imént felsoroltuk, hogy mik az alapvető feltételei a hitelképességnek; ezeknek megfordítáásval is igaz állításaink lehetnek:

  • semmiképpen nem kaphat hitelt az, aki nem keresi meg legalább nettóban a mindenkori minimálbért,
  • semmiképpen nem kaphat hitelt az, aki még nem töltötte meg a 18. életévét,
  • semmiképpen nem kaphat hitelt az, aki elmúlt 70 éves,
  • semmiképpen nem kaphat hitelt az, akinek nincs munkaviszonya.

Mindezekhez pedig további tényezőket is hozzá kell tennünk:

  • semmiképpen nem kaphat hitelt az, aki rajta van a rossz adósok listáján. Ez azt jelenti, hogy a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR, korábbi nevén BAR-lista) negatív státusszal rendelkezik,
  • semmiképpen nem kaphat hitelt az, aki nem cselekvőképes,
  • semmiképpen nem kaphat hitelt az, akinek a birtokában nincsen olyan magyar okmány, amely személyazonosításra alkalmas,
  • semmiképpen nem kaphat hitelt az, akinek nincs magyar lakcíme.

Milyen dokumentumokra lesz szükségünk a hiteligényléshez?

Ha elszántuk magunkat, és meghoztuk a végleges döntést, hogy személyi kölcsönt szeretnénk felvenni, akkor vizsgáljuk meg először a helyzetünket, hogy vajon jogosultak vagyunk-e rá. Ezt követően, mikor megigényeljük a hitelt, az alábbi dokumentumok mindenképpen legyenek nálunk:

  • a hiteligényléshez mindenképpen kelleni fog egy érvényes magyar személyazonosító okmány (ez lehet akár személyi igazolvány, útlevél, de még jogosítvány is),
  • a hiteligényléshez mindenképpen kelleni fognak olyan bankszámlakivonatok, amelyek felvonultatják az utóbbi 1—2 hónap történetét,
  • a hiteligényléshez mindenképpen kelleni fog – amennyiben alkalmazottak vagyunk – egy munkáltatói jövedelemigazolás,
  • a hiteligényléshez mindenképpen kelleni fog – amennyiben vállalkozók vagyunk – egy NAV által kimutatott jövedelemigazolás, illetve a 0-ás igazolás a köztartozás-mentességről,
  • a hiteligényléshez mindenképpen kelleni fog – amennyiben nyugdíjasok vagyunk – a bankszámlakivonat, és bizonyos bankok elkérhetik a nyugdíjhatározatot, valamint az utolsó pár hónapban kapott nyugdíjszelvényt is.

A vállalkozókkal szemben a legszigorúbbak a bankok, tőlük számos extra papírt és dokumentumot kérhetnek be. Amennyiben például cégtulajdonosok vagyunk, számos bank kérheti, hogy adjunk betekintést a cég pénzügyi helyzetébe, illetve követelmény lehet az is, hogy több lezárt, sikeres üzleti évvel rendelkezzünk.