Ki ne hallotta volna már, hogy mire a mi generációnk eléri a nyugdíjkorhatárt, addigra már nem is lesz nyugdíj? Az ilyesféle szkeptikus hozzáállást sokan az összeesküvés-elméleteken szövőknek tulajdonítják, tekintve azonban a demográfiai problémákat, nagyon is komoly a veszélye annak, hogy hamarosan összeomlik a nyugdíjrendszer. Hogyan gondoskodjunk hát idős éveinkről? Cikkünkben erre keressük a választ.

Feltétlenül szükséges-e félretenni a későbbiekre?

Sokan – jogosan – rámutatnak a tényre, hogy igazságtalan dolog azt elvárni az emberektől, hogy tegyenek félre pénzt az idős éveikre, hiszen mindenki egész élete (legalábbis a dolgozó évei) során fizeti a nyugdíjjárulékot. Ez azt jelenti, hogy minden egyes bruttó fizetésünkből X forintnyi összeget levonnak, amit beolvaszt az állam a nyugdíjalapba, amit minden hónapban kiutalnak az idősebbeknek, a jelenlegi nyugdíjasoknak. Ez elvileg így is marad, tehát a mi nyugdíjunkat majd azok fogják finanszírozni, akik éppen akkor dolgoznak, amikor mi idősebbek leszünk, csakhogy a történetben van egy igen súlyos probléma. Mint ahogyan ismeretes, hazánk súlyos demográfiai problémákkal küzd, a népességfogyás pedig hamarosan a nyugdíjrendszer összeomlásához fog vezetni. Bár a jelenlegi állami támogatások mindent megtesznek azért, hogy ösztönözzék a fiatalokat a gyermekvállalásra és a nagycsaládos modell követésére, és bár a népességcsökkenés némiképpen lassabbá vált az utóbbi években, ennek ellenére sajnos évről évre kevesebb gyermek születik. Az elöregedő korfát súlyosbítja továbbá az is, hogy az orvostudomány és a gyógyszeripar rohamos fejlődésével egyre tovább élnek az idősebbek, így az a helyzet állt fel, hogy egyre kevesebb dolgozó fiatalnak kell eltartania egyre több nyugdíjast. Ez már most is nagy nehézségeket okoz (lásd az igen alacsony nyugdíjakat), ha azonban ez így megy tovább – és jelenleg úgy néz ki, hogy így megy tovább –, akkor hamarosan már nem bírja tovább a nyugdíjrendszer, és összeomlik. 

Ez tehát azt jelenti, hogy mire a mi nemzedékünk eléri a nyugdíjkorhatárt, két eshetőséggel kell számolnunk: vagy nagyon alacsony nyugdíjat fogunk kapni, vagy semmilyen nyugdíjat nem fogunk kapni. Éppen ezért az egyik legfontosabb pénzügyi feladatunk, amit az életünk során meg kell tennünk, hogy folyamatosan félreteszünk idősebb korunkra. Ha ugyanis minden hónapban félreteszünk annyi pénzt, amennyit csak erre a célra nélkülözni tudunk, az máris sokat segít jövőbeni anyagi helyzetünkön. Ha ugyanis belegondolunk, hogy amennyiben körülbelül harminc éven keresztül félretettünk legalább minimális összeget, akkor az ennyi idő alatt jelentősen felgyülemlik. 

Ha tehát válaszolni szeretnénk arra a kérdésre, hogy feltétlenül szükséges-e félretenni a későbbiekre, akkor arra a válasz az, hogy nem. Reménykedhetünk a csodában, hogy radikális fordulatot vesz hazánk demográfiai helyzete, s akkor az állami nyugdíjból is vígan eléldegélhetünk, lógathatjuk a lábunkat, utazgathatunk, járhatjuk a világot és fizethetjük az orvosi kezeléseinket, ha azonban józanabbul és reálisabban gondolkodunk, akkor be kell lássuk, hogy ez lehetetlen. Ha reálisan gondolkodunk, akkor látnunk kell, hogy amennyiben gondtalan időskort szeretnénk, akkor azt mindenképpen most kell megalapoznunk, és el kell kezdenünk félretenni erre az időszakra. 

Fontos-e a születési év?

Amennyiben valamilyen nyugdíjpénztárban szeretnénk gyűjteni a pénzt az idősebb éveinkre, akkor az adott intézmény egy előzetes kalkulációt fog végezni. Itt pedig bizony az egyik első kérdés az lesz, hogy melyik évben születtük. Ez azért nagyon fontos a kalkulációnál, mert ki kell számolni, hogy még hány évünk van hátra a nyugdíjkorhatár betöltéséig, ami jelenleg hatvanöt év. Hogy mennyit kell havonta félretennünk, azt tehát meghatározza az, hogy mikor kezdünk el félretenni. Ha úgy számolunk, hogy 65 éves korunkig gyűjtünk, és 30 éves korunkban kezdünk el félretenni, akkor 35 évünk van arra, hogy tőkét halmozzunk fel idősebb éveinkre. Ez meglehetősen sok idő, így elegendő, ha havonta csak kevesebb összeget teszünk félre. Ha azonban csak 50 éves korunkban jut eszünkbe, hogy gondolnunk kell a jövőnkre, akkor már csak 15 évünk van félretenni, tehát az adott pénzintézet azt fogja javasolni, hogy havonta nagyobb összeget tegyünk félre. Látható tehát, hogy minél hamarabb kezdünk el takarékoskodni idős éveinkre, annál könnyebb a helyzetünk, hiszen így havonta kevesebb félretétellel is több pénz gyűlik össze.

Szám szerint mekkora összeget kell félretenni? 

Mint fentebb láthattuk, a havi félreteendő összeget befolyásolja az, hogy mikor kezdünk el takarékoskodni. A KH Biztosító 2019-ben készített egy felmérést, hogy a lakosság mekkora összeget hajlandó félretenni a nyugdíjas éveire, amely felmérésből az derült ki, hogy körülbelül 10-20 ezer forintot tudnak erre nélkülözni havonta. 

És hogy ez mire elég? Nézzük meg egy példán keresztül! Ha például Pista 35 évesen elkezd gondolni a nyugdíjas éveire, és attól a pillanattól kezdve havonta 20 ezer forintot félrerak egészen 65 éves koráig, akkor 65 éves korára 14 millió forint áll a rendelkezésére. Fontos azonban kiemelni, hogy ez a mai értékén 14 millió forint, az infláció miatt azonban később ez jelentősen kevesebbet érhet majd, ezért Pistának minden évben érdemes elgondolkodnia azon, hogy az inflációval arányosan emeli a havi félreteendő pénz összegét is. Ha ezt a 14 millió forintot a mai értékén vesszük figyelembe, akkor ez jelentős biztonságot nyújt Pistának, hiszen körülbelül havi 40-50 ezer forint plusz pénzt jelent. Ha tehát akkor még lesz állami nyugdíj, akkor megkapja azt az összeget is, és mellé még hozzáteheti a félretett 50 ezer forintját, ami jelentősen megemelheti az életszínvonalát.

Természetesen minél magasabb összeget teszünk félre havonta, azzal párhuzamosan annál magasabb összegekkel egészíthetjük ki az állai nyugdíjunkat. 

Az állam is támogatja

Az állam is tisztában van azzal, hogy a nyugdíjrendszer komoly veszélyben van, azért szorgalmazza és ösztönzi a takarékosságot. Aki tehát nyugdíjcélú megtakarításon fáradozik, az állami támogatást is élvez. Ez abban merül ki, hogy aki szorgalmasan félreteszi a pénzt a nyugdíjas éveire, az minden éves befizetésre 20 százalékos személyi jövedelemadó-visszatérítést igényelhet, amit nem érdemes lebecsülni, hiszen ez összességében több millió forint nyereséget eredményezhet a teljes futamidő során. Ez az állami támogatás azonban sajnos nem jár mindenkinek, ezt ugyanis kizárólag azok tudják kihasználni, akik személyi jövedelemadó-köteles jövedelemben részesülnek. Ezt a halmazt legfőképpen azok alkotják, akik alkalmazottként dolgoznak valahol, így a vállalkozókat, köztük a katások sem érinti ez a kedvezmény.