A háborús helyzet miatt folyamatos árnövekedéssel számolhatunk, emiatt pedig a hitelek kamatai is emelkednek. De mekkora most a jegybanki alapkamat, és ez hogyan függ össze a lakossági hitelekkel? És egyáltalán mire számíthat az, aki mostanában szeretne hitelt felvenni? Cikkünkben ezeket mutatjuk be. 

Minden területen megfigyelhető az áremelkedés

Európának számos nehézséggel kell szembenéznie az utóbbi időszakban. Meg kellett küzdeni a járványhelyzettel és az ebből következő gazdasági megtorpanással. Ezután pedig ki is tört az ukrán-orosz fegyveres konfliktus, amely jelentősen befolyásolja Európa gazdasági helyzetét. Energiaválság alakult ki, a gáz és a villamosenergia árai mellett megemelkedett a benzin ára is, ezek pedig nagy drágulásokat hoztak minden területen. Tudjuk például, hogy a tej a tavalyi árához képest több mint 60 százalékkal drágult, de szinte nincs olyan cikk, amelynek ára stagnálna. Nincs ez másképpen a banki termékeknél sem.

Magyarország helyzete különösen nehéz, hiszen a magas árak mellett az inflációval is meg kell küzdenünk. A forint értéke szinte napról napra kevesebb, éppen ezért hatványozottan mélyebbre a zsebünkbe kell nyúlnunk, ha valamit meg szeretnénk vásárolni. Nem könnyű tehát mostanában boltba menni, de ha valaki komolyabb kiadásokat tervezne, annak különösen megfontoltan kell meghoznia a döntést. 

Nagyot emeltek a jegybanki alapkamaton

Az infláció emelkedésével a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan emel a jegybanki alapkamaton is. Az őszi emeléssel újabb 125 bázisponttal lett magasabb az alapkamat, így tehát 11,75 százalékról 13 százalékra nőtt. Ez természetesen jelentős hatással lesz a lakáshitelekre és a személyi kölcsönökre is. Az emelésnek ilyen magas mértéke egyébként azért volt ennyire váratlan, mert az alapkamat utoljára 2000-ben volt ilyen magas, ennek alapján tehát azt lehet mondani, hogy több mint húsz éve nem volt ilyen magas az alapkamat.

Az alapkamat emelése egyébként már hosszú hónapok óta tart. Alapvetően 16 hónapja folyamatosnak tekinthető a növekedés, a jegybank ugyanis a gyorsuló infláció miatt tavaly júniusban kezdte el tudatosan emelni. Ennek alapján először 0,6 százalékról emelt 0,9 százalékra, innentől kezdve pedig folyamatosan jöttek a szigorítások, ennek alapján legutóbb már 12 százalékos volt az alapkamat, most pedig elérte a 13 százalékot is. Láthatjuk tehát, hogy nem kis változásról van szó, ez pedig nagyban befolyásolja a lakossági hitelkonstrukciókat is.

Ugyanakkor a jegybank Monetáris Tanácsának közleménye szerint ezekre a változtatásokra mindenképpen szükség volt, így ugyanis kellőképpen szigorúak lettek a kamatkondíciók ahhoz, hogy kordában lehessen tartani az inflációt. A közleményből az is kiderül, hogy az alapkamat így elérte azt a magasságot, amellyel az infláció kezelhetővé válik, így tehát úgy döntöttek, az emelési ciklusnak véget vetnek, azaz nem számolhatunk további emelésekre. Más eszközökkel azonban a monetáris szigorítások továbbra is erősödni fognak. 

Drágábbak lettek a lakossági hitelek

Noha tudjuk azt, hogy a lakossági kölcsönök kamatát alapvetően nem közvetlenül az alapkamat befolyásolja, azért tudnunk kell, hogy a növekvő kamatkörnyezet és az alapkamat növekedése bizony jelentős befolyással lesznek a hitelkamatokra is. A referenciakamat határozza meg ugyanis a hitelek árát, ennek alapján alakítják ki a konstrukciókat, ennek az összegnek az alakulásában pedig alapot jelent a jegybanki alapkamat. Mint ahogyan azonban ez a nevében is benne van, ez referenciaként szolgál, irányt mutat, ha azonban megnézzük az utóbbi egy év hitelkonstrukcióit, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a referenciakamathoz és a pénzpiaci kamatokhoz képest a lakossági hitelek kamatai alacsonyabb növekedést produkáltak. Tehát eddig nem drágultak olyan nagy léptékben a lakossági hitelek kamatai, mint a jegybanki alapkamat.

De nézzük meg, mi minden befolyásolja, hogy milyen áron juthatunk hitelhez!

A hitelkonstrukciók esetében a kamatot számos tényező befolyásolja. A kamatfelár és az egyéb költségek mellett az úgynevezett BIRS (Budapest Interest Rate Swap) határozza meg referenciamutatót, amely legbiztonságosabb hiteleknél, azaz a végig fix törlesztőrészletű lakáshiteleknél jó kiigazodási pont, hiszen a hitelfelvétel pillanatától ennyit kell majd a jövőben fizetnünk a futamidő végéig. A kamatfelár bankonként, sőt konstrukciónkként változhat, ez az a tényező ugyanis, amely szabadon változtatható, s így alakulhat ki a természetes és ösztönző versenyhelyzet a bankok között. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy BIRS-ből több is van. Ebben a cikkben elsősorban a 10 éves és a 20 éves mutatóval foglalkozunk, ezek ugyanis azok, amelyek alapvetően meghatározzák az olyan lakáshiteleket, amelyeknek 10 vagy 20 év a futamidejük, s amelyek a futamidő végégig fix kamatozásúak. 

A BIRS-et minden esetben a Magyar Nemzeti Bank teszi közzé, és ha megnézzük az elmúlt évek adatait, akkor azt láthatjuk, hogy amennyiben összehasonlítjuk a jegybanki alapkamattal, akkor a BIRS 10 és 20 éves mutató értéke lassabb ütemben emelkedett. Ez tehát azt jelenti, hogy a BIRS mutató kisebb drágulást hozott, mint a jegybanki alapkamat. 

Hasonlítsuk össze!

• 2021 június 23. óta 2022 szeptemberig a jegybanki alapkamat 0,6 százalékról 13 százalékra emelkedett, tehát az emelkedés mértéke 12,4 százalékpont.
• 2021 június 23. óta 2022 szeptemberig a BIRS a 10 éves mutatónál 7,2 százalékponttal emelkedett.
• 2021 június 23. óta 2022 szeptemberig a BIRS a 20 éves mutatónál pusztán 6,65 százalékponttal emelkedett.

Látható tehát, hogy a lakossági hitelek árát közvetlenebbül befolyásoló BIRS kisebb mértékben emelkedik, így tehát az alapkamat drasztikus emelkedése kevésbé fájó a hitelfelvevőknek. Ehhez pedig még hozzá kell számolni azt is, hogy a bankok folyamatos versenyben állnak egymással, ezért mindig kedvezőbb ajánlatokkal próbálják magukhoz csábítani az ügyfeleket. Emiatt pedig kamatfelárakat csökkentik, ez pedig azt eredményezi, hogy a lakáshitelek esetében jóval alacsonyabb a kamat, mint a jegybanki alapkamat. 

Nézzük meg a számokat!

Értjük tehát, hogy az alapkamat emelkedése nem jelenti azt, hogy a hitelnek is ennyire drágának kell lennie. Azt is láttuk, hogy különféle konstrukciókkal kell számolnunk, ha 10 vagy ha 20 évre vennénk fel hitelt. Nézzük meg, hogy pontosan mekkora is a különbség egy végig fix kamatozású lakáshitel esetében:

• Amennyiben felveszünk egy 20 millió forintos lakáshitelt végig fix törlesztőrészlettel 20 évre, akkor a havi törlesztőrészlet havi 165 ezer forint alatt fog mozogni. Ilyen esetben a THM 8 százalék körül alakul majd.
•  Amennyiben felveszünk egy 20 millió forintos lakáshitelt végig fix törlesztőrészlettel 20 évre, és a THM 9 százalékos lesz, akkor már havi 175-180 ezer forint törlesztőre kell számítanunk.

Más a helyzet a személyi kölcsönök esetében. Itt ugyanis már jóval magasabb kamatokkal kell számolnunk.

• Amennyiben felveszünk egy kétmillió forintos személyi kölcsönt 5 év futamidővel, és sikerül kifognunk egy 13 százalék alatti THM-es konstrukciót, akkor havi legfeljebb 45 ezer forintos törlesztőrészlettel kell számolnunk. 
• Amennyiben azinban felveszünk egy kétmillió forintos személyi kölcsönt 5 év futamidővel, de csak egy 13 százalék fölötti THM-es konstrukciót kapunk, akkor a hitel jóval drágább lesz, és havi 50 ezer forint fölé is emelkedhet a törlesztő.

Látható tehát, hogy jelentős különbségekkel lehet számolni, éppen emiatt ha hitelt szeretnénk felvenni, akkor mindenképpen érdemes független szakértők segítségével összehasonlítani a bankok különböző ajánlatait.