Már hosszú ideje álmodozunk egy bizonyos laptopról vagy tabletről, most azonban elhatároztuk magunkat, hogy bemegyünk az üzletbe, és megvásároljuk magunknak áruhitellel. Lélekben már haza is hoztuk az eszközt és letöltöttük rá a szükséges applikációkat. Az áruhitel ügyintézője azonban közli: a bank elutasította a kérelmünket, ugyanis szerepelünk a KHR-listán. Mi is az a KHR-lista és kik kerülnek fel rá? Hogyan lehet lekerülni onnan és meddig nem kaphatunk hitelt? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keresünk választ. 

Mi is az a KHR-lista?

E lista nagyon sokáig a BAR-lista nevet viselte, s még mindig igen sokan így is emlegetik. A BAR-listához azonban a nagy válság idejében igen negatív jelentésasszociáció társult, s szinte az egész lakosság meg volt róla győződve, hogy aki ide felkerült, az tönkrement. A KHR azonban nem egy ördögtől való dolog. Mint ahogyan ugyanis a neve is mutatja (Központi Hitelinformációs Rendszer), az adatbázis pusztán arra hivatott, hogy a bankok – mielőtt bárkinek is hiteleznének – megnézhessék a leendő ügyfelük banki történetét, és eldönthessék, hogy megéri-e a kérelmezőnek pénzt adni, avagy sem. A KHR-listát a BISZ Zrt. üzemelteti, amelyet pedig a Magyar Nemzeti Bank felügyel. A Nemzeti Bank rendelte el ugyanis, hogy jöjjön létre egy olyan lista, amelyre minden adós adata felkerülhet annak céljából, hogy a bankközi kommunikáció sikeres legyen, és bizonyosan minden bank informálódhasson arról, hogy a leendő ügyfelének milyen banki háttere van. Ha ugyanis az ügyfél felvesz egy hitelt, akkor felkerül erre a listára, így amennyiben ugyanez az ügyfél egy másik banknál is hitelt kérelmez, az a bizonyos másik bank tudni fogja, hogy mekkora jelenleg a tartozása, és hogy azt rendben fizeti-e.

Ez a rendszer tulajdonképpen mindenkinek a javára válik. Jó a banknak, jó az ügyfélnek és jó az államnak is.

• A banknak ugyanis az az érdeke, hogy a kiadott hitellel minél kevesebb kockázatot vállaljon. Éppen ezért játszik kimagaslóan fontos szerepet a bankok életében a kockázatelemzés: fel kell mérni, hogy mennyi a valószínűsége annak, hogy a kérelmező rendben visszafizeti-e a kölcsönt. Abban az esetben, ha a hiteligénylőnek jó hiteltörténeti előélete van és relatíve jó a jövedelme is, akkor nem jelent kockázatot a bank számára, hogy kölcsönt adjon neki, mert előreláthatólag rendben vissza is fogja fizetni. Ezért a bank számára a kérelmező „jó party”-nak számít, és bank – annak céljából, hogy biztosan náluk vegye fel a hitelt – kedvezőbb konstrukcióval kínálja a hitelt. Ha azonban a kockázatelemzés során azt látják, hogy kevesebb a fizetésünk és/vagy a korábbi hiteleinket is problémásan törlesztettük, akkor a bank számára kockázatos, hogy pénzt adjanak nekünk, mert nem biztos, hogy rendben vissza is fogjuk fizetni. Éppen ezért a magasabb kamattal próbálják kompenzálni a kockázatot, így ebben az esetben kedvezőtlenebb konstrukcióra lehet számítani. Ha azonban nagyon rossz az előéletünk, akkor nem kaphatunk hitelt. A KHR-lista tehát a bankoknak abban segít, hogy gördülékenyebb legyen a kockázatelemzés, ezáltal ugyanis gyorsan és könnyen fel tudják mérni a kérelmezőről, hogy vissza tudja-e fizetni a hitelt nagyobb probléma nélkül. 
• Noha a legtöbb ügyfél mintegy büntetésként fogja fel a KHR-listát, fontos kiemelni, hogy több tekintetben is a polgárok javát szolgálja. Amennyiben ugyanis a kérelmező hiteltörténete sikeres, azaz a korábbiakban becsületesen, mindig időben törlesztett, és nem volt semmiféle problémája a bankkal, akkor piros pontot kap a neve mellé, és jó eséllyel kedvezőbb konstrukcióval, akár olcsóbb kamattal kap hitelt. Ebből tehát jól látható, hogy a becsületesen fizető ügyfeleknek nem kell tartaniuk semmitől, ugyanis a KHR-lista csak a javukat szolgálja, hogy olcsóbb hitelhez juthassanak. Akinek pedig pénzügyi gondja van, sokszor gondolja azt, hogy egy hitel jó megoldás lenne a problémák kezelésére. Az elmúlt évtized hitelválságából azonban láthatjuk, hogy a felelőtlen hitelfelvétel milliókat képes tönkretenni. A KHR-lista tehát polgárok eladósodásától és akár magáncsődöktől is képes megmenteni.
• Az állam számára létfontosságú, hogy a lakosság ne hitelezzen felelőtlenül, ez ugyanis könnyen vezethetne tömegek magáncsődjéhez. Az államnak tehát érdeke, hogy ezt megakadályozza, ebben pedig jelentős segítséget nyújt a KHR-lista. 

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a pénzintézetek (részben) ezen lista alapján döntik el, hogy a hiteligénylőnek adnak-e kölcsönt, avagy sem.

Ki kerül fel a listára?

Tévhit, hogy a KHR-listára csak azok kerülnek fel, akik nem törlesztik rendesen a tartozásukat. A bankok ugyanis kötelesek felvezetni erre a listára az összes ügyfelük adatát. Amikor ugyanis aláírjuk a hitelszerződést, azt is elfogadjuk, hogy a bank – megadott kereteken belül – rendelkezzen az adatainkkal. Ez pedig kiterjed arra is, hogy felvezessék ezeket erre a listára. Ez azt jelenti tehát, hogy nemcsak a rosszul törlesztő, de minden adós rajta van ezen a listán annak érdekében, hogy a hazai pénzintézetek alaposabban fel tudják mérni, hogy kinek érdemes hitelt adni. 

Nem kell tehát az ügyfél engedélyét kérnie a pénzintézetnek ahhoz, hogy kezelhesse az adatait. Az alábbiak kerülnek fel a listára:

• felkerül a KHR-listára az ügyfél neve,
• felkerül a KHR-listára az ügyfél személyi azonosítója,
• felkerül a KHR-listára az ügyfél lakcíme,
• felkerül a KHR-listára a hitelösszeg,
• felkerül a KHR-listára a fennálló tőketartozás összege,
• felkerül a KHR-listára az aktuális törlesztőrészlet összege,
• felkerül a KHR-listára a hitelszerződés megkötésének időpontja,
• felkerül a KHR-listára a hitelszerződés lejárati ideje,
• felkerül a KHR-listára a hitelszerződés típusa,
• felkerül a KHR-listára a hitel devizaneme,
• felkerül a KHR-listára a hitel törlesztésének gyakorisága,
• felkerül a KHR-listára a hitel törlesztésének módja.

Az azonban igaz, hogy a listának van egy olyan szakasza, amelyre nem érdemes felkerülni. Szét kell ugyanis választanunk a negatív adósok listáját és a pozitív adósok listáját. Utóbbira azok kerülnek fel, akik már végtörlesztettek, és pontosságukkal, közreműködőképességükkel példamutatók voltak. Ezért piros pontot kapnak a nevük mellé, és – az ügyfél beleegyezésével – öt évig fenntartják az adatait a pozitív adósok listáján. Ha tehát öt éven belül újra hitelt igényelne ez a személy, az jó eséllyel jobb ajánlatot fog kapni, s olcsóbban juthat hitelhez. 

Ezzel szemben a negatív adósok listájára olyanok kerülnek fel, akik nem törlesztettek pontosan. Ennek két altípusa van: az aktív és a passzív negatív adósok listája. Mutatjuk, melyik mit jelent:

• A negatív adósok aktív listájára azok kerülnek, akik a törlesztésükkel hátralékba kerülnek. Abban az esetben, ha a hátralék meghaladja a mindenkori minimálbért, és a hátraléknak ezen összege 90 napnál tovább fennáll, akkor felkerülünk erre a listára. A bank előtte többízben figyelmeztetni fog bennünket, hogy amennyiben nem tornázzuk le a hátralékot, felkerülünk. Ha legalább egy részét kifizetjük a hátraléknak, azaz lejjebb tornázzuk a minimálbér alá, akkor máris megszűnik a fenyegetés. Nagyon fontos tudni, hogy a törvény előírja minden hazai pénzintézetnek, hogy amennyiben valaki szerepel a negatív adósok aktív listáján, annak az illetőnek nem lehet hitelt adni. Éppen ezért minden igyekezetünkkel azon kell lennünk, hogy elkerüljük ezt a listát.
• A negatív adósok passzív listájára azok kerülnek fel (vagy inkább át), akik lekerültek az aktív listáról. Ha ugyanis valaki az aktuális minimálbér alá csökkenti a hátralékát, netán teljesen megszünteti a hátralékot vagy végtörleszt, akkor azonnal lekerül az aktív listára, de rögtön át is kerül a passzív listára. A passzív lista azt jelzi a bankok számára, hogy az itt szereplő személyeknek már lehet hitelezni, de vigyázni kell, mert nemrégiben törlesztőképtelenek voltak. Ezen a passzív listán egy évig fogunk szerepelni. Ebben az időszakban nehezebben, vagy sehogy sem fogunk hitelhez jutni. A legtöbb bank nem ad kölcsönt azoknak, akik szerepelnek a passzív listán, amely bankok pedig adnak, azok várhatóan sokkal kedvezőtlenebb konstrukcióval, drágább kamattal. Éppen ezért ha tehetjük, várjuk meg, hogy leteljen ez az egy év, utána ugyanis újra rendesen kaphatunk hitelt.

Jó tudni azt is, hogy nemcsak azok kerülnek a negatív adósok listájára, akik hátralékba kerültek a törlesztéssel. Szintén hitelképtelenekké válnak ugyanis azok, akiket bankkártya- vagy hitelkártyacsaláson kaptak. 

Meddig leszünk rajta a listán?

Amennyiben hátralék miatt kerülünk fel a negatív adósok listájára, úgy tíz évig őrzi meg az adatainkat a rendszer. Ennyi ideig biztosan hitelképtelenek leszünk, ha nem törlesztünk. Ha azonban a hátralékot lecsökkentjük a mindenkori minimálbér összege alá, akkor automatikusan törlődik a nevünk erről a listáról, és átkerülünk a passzív listára. Valószínűleg ebben az egy évben sem fogunk hitelt kapni, vagy ha igen, akkor nagyon drágán, de amikor erről lekerülünk, már gond nélkül kérelmezhetünk kölcsönt. Abban az esetben pedig, ha bankkártyával vagy hitelkártyával való visszaélés miatt kerültünk fel, akkor pontosan öt évig leszünk rajta a listán. Ennyi időn keresztül nem kaphatunk hitelt. 

Hitelkérelem előtt kérdezzük le a státuszunkat!

Nincs is annál kínosabb, mint amikor már a kezünkben tartjuk a kiszemelt laptop, iPad vagy telefon dobozát, és az áruhitelt intéző dolgozó közli velünk, hogy nem kaphatjuk meg a hitelt, mert szerepelünk a negatív adósok listáján. Ez a helyzet még kínosabb akkor, ha lakáshitelnél szembesülünk ezzel a problémával. Éppen ezért próbáljuk meg kerülni, és nemhogy a hitelkérelem előtt, de még a tervezgetés fázisa előtt kérdezzük le a banktól, hogy nem szerepelünk-e a KHR-listán. Minden polgárnak ugyanis joga korlátlan számban, díjtalanul lekérdezni a státuszát. Erre talán a legegyszerűbb megoldás, ha bemegyünk a hozzánk legközelebbi bankfiókba, és megkérjük az egyik ügyintézőt, hogy kérje le a státuszunkat. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban fordulhatunk közvetlenül a BISZ Zrt.-hez e-mailben vagy levélben.