Mióta kitört az orosz-ukrán háború, elszálltak az árak. Először az energiaárak emelkedtek meg rohamosan, ezzel összefüggésben pedig megkezdődött a termékek (élelmiszerek és árucikkek) áremelkedése is. Ez azonban hogyan befolyásolja a hitelfelvételt? Mekkora hitelt vehetünk fel, és mekkora kamatot engednek jelenleg a bankok? Cikkünkben ezt mutatjuk be. 

Rekordmagas az infláció 

Ha a helyzet nem fordul rosszabbra, akkor néhány évtized múlva fájdalmasan fogunk visszagondolni ezekre az évekre. 2020-tól kezdve az emberek többsége az otthonába bezárkózva élt, az iskolák helyett a gyerekek otthonról tanultak, és megkezdődött a nagy home office korszak. A koronavírus azonban az otthoni életforma mellett gazdasági megtorpanást is hozott: akadt jónéhány szektor, amelyek nagyon nehéz helyzetbe kerültek, így például a turizmus, a vendéglátás és az autógyártás. 2022 elején úgy tűnt, lassacskán magunk mögött hagyhatjuk a nehéz időket, és végre minden visszatér a normális kerékvágásba. Tavasszal azonban Oroszország megtámadta Ukrajnát, Európa és Oroszország között elmérgesedett a viszony, valamint Magyarország és az Unió közötti kapcsolat is egyre rosszabb lett. Mivel az Unió szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, így az energiaárak napról napra drágábbak lettek, így tehát a termékek szállítása, az áruházak fenntartása is egyre drágább lett, ami szépen lassan elkezdett megjelenni az árakon. Magyarországon az inflációt tovább fokozta, hogy az Unióval való viszonyunk romlott, így elkezdett gyengülni a forint, ami azt hozta magával, hogy nekünk, magyaroknak még mélyebben a zsebünkbe kellett nyúlnunk, ha valamit meg szerettünk volna venni.

A KSH adatai szerint a tavalyi év átlagos drágulása 14,5 százalék volt, azonban az elkeserítő tendenciát mutatja, hogy a decemberi drágulások mértéke már a 24,5 százalékot is elérte. A probléma tehát nem kicsi, így az embereknek nagyon oda kell figyelniük, hogy mire költhetnek. A költekezésről való vélekedések azonban mostanság erőteljesen megoszlanak. 

Merjünk hitelre vásárolni, vagy sem?

Ahogyan azt egy korábbi cikkünkben már megírtuk, jelenleg a hitelek kamatai alcsonyabbak, mint az infláció. S hogy ez mit is jelent pontosan? Azt, hogy ha valamit mindenképpen meg szeretnénk venni, akkor nem érdemes várni, mert később csak drágább lesz. Ha jelenleg nincs pénzünk az adott termékre, akkor célszerűbb felvenni egy hitelt, ugyanis annak kamata alacsonyabb, mint az infláció. Például ha venni szeretnénk egy terméket kétmillió forintért, felveszünk rá egy hitelt, a hitel teljes visszafizetendő díja például 2 300 000 forint lesz. Ezzel szemben ha várakozunk és nem csapunk le a termékre azonnal, akkor egy év múlva, mikor meg tudnánk venni, már 2 500 000 forintba fog kerülni. Nem érdemes tehát várni: ha meg kell venni, akkor vegyük meg minél hamarabb, még akkor is, ha hitelt kell felvennünk. 

Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden vásárlásba bele kell ugornunk fejetlenül. A jelenlegi helyzet sokkal inkább óvatosságra int. és arra figyelmeztet bennünket, hogy mindent fontoljunk meg sokkal alaposabban. Mielőtt megvennénk egy drága terméket, üljünk le, beszéljük meg a családunkkal, és gondoljuk át, hogy valóban szükségünk van-e rá. Ha arra jutunk, hogy a vásárlás akár több 5-8 évig is várhat, akkor érdemesebb lemondani róla. Ha azonban arra jutunk, hogy 1-2 éven belül mindenképpen esedékes lesz a vásárlás, akkor ne várjuk ki ezt az időt, vegyük meg hitellel a lehető leghamarabb. 

Mekkora havi törlesztőrészletem lehet?

A szakértők tehát óvatosságra intik a lakosságot. Vannak azonban olyan élethelyzetek, amikor a hitel megkerülhetetlen. Ha például végleg elromlik a kocsink, nekünk pedig elengedhetetlen a munkába járáshoz, akkor vennünk kell egy újat. Ha elromlik a sütő, ami nélkül nem tudjuk ellátni a családunkat, akkor nem kérdéses, hogy pótolni kell. Ha pont most örököltünk egy házat, a többi társtulajdonost pedig ki kell vásárolnunk, akkor szintén nem tudunk hosszú éveket várni. Ilyen és ehhez hasonló esetekben mindenképpen hitelt kell felvennünk, így tehát fontos feltennünk a kérdést, hogy hogyan befolyásolja az infláció a lehetőségeinket?

Az minden időszakban igaz, hogy a hitelfelvétel egy komoly, alapos átgondolást igénylő lépés. Mivel gyakran többtíz évig elkötelezzük magunkat a törlesztés mellett, ezért alaposan át kell gondolnunk, hogy reálisan mennyit bírunk fizetni havonta. Ehhez az alábbi lépéseket érdemes követni:

1. Írjuk össze, hogy pontosan mennyi a család bevétele. 
2. Summázzuk, hogy általában mennyi pénzt költünk el havonta (pl. ételre, ruházkodásra, a születésnapi és karácsonyi ajándékok spórolására, iskoláztatásra, számlákra stb.).
3. A két szám differenciája az az összeg, amennyi pénzünk marad egy átlagos hónapban.
4. Ebből vonjunk le egy olyan összeget, amelyet vésztartalékként kezelünk (például ha elromlik valamint és meg kell javíttatni, ha nem várt kiadások merülnek fel stb.).
5. A maximális törlesztőrészlet akkora lehet, amekkora számot kapunk ezzel a művelettel. 

Fontos, hogy semmiképpen ne írjunk alá olyan hitelszerződést, amely ennél nagyobb havi törlesztőrészletet állapít meg. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a jogszabály sem engedi, hogy túlvállaljuk magunkat. A jövedelemtörlesztési mutató ugyanis kimondja, hogy amennyiben a hitelfelvevő fizetése (a kezesével, adóstárséval együtt) nem éri el a havi 500 ezer forintot, akkor egy hónapban legfeljebb a fizetésének 50 százalékát költheti el a hitelei törlesztésére. Amennyiben azonban a fizetésünk meghaladja az 500 ezer forintot, akkor már annak 60 százalékát is fordíthatjuk hiteltörlesztésre. 

S hogy mit is jelent ez a gyakorlatban? Ha például a házastársunkkal együtt keresünk 700 ezer forintot, és úgy látjuk, hogy havi 500 ezer forintot törlesztőt be tudunk vállalni, mert 200 ezer forint elegendő a megélhetésünkre, akkor a bank ezt nem fogja engedni. A jogszabály értelmében ugyanis csak havi 420 ezer forintot költhetünk a hiteltörlesztésre, a legtöbb pénzintézet azonban még ennél is óvatosabb, és legfeljebb a fizetésünk 30-40 százalékát engedi törlesztőre fordítani. 

Hogyan befolyásolja az infláció a hitellehetőségeimet? 

Az előzőek nem számítanak újdonságnak, fontos azonban kiemelni, hogy az eddigi számításokat jelentősen keresztbe húzta az infláció. Míg ugyanis egy vagy másfél évvel ezelőtt jóval kevesebbet kellett számolnunk a mindennapi kiadásokra, azaz a számlákra és étkezésre, addig mára ez az összeg jelentősen megemelkedett, egyes családoknál megsokszorozódott. Ha tehát most szeretnénk felvenni hitelt, akkor a saját kalkulációnkban figyelembe kell venni, hogy csak alacsonyabb havi törlesztőt engedhetünk meg magunknak, hiszen az élet drágább lett. Az alacsonyabb törlesztő azonban vagy azzal jár együtt, hogy a felvehető hitelösszeg is alacsonyabb, vagy azzal, hogy a futamidő emelkedik, ezáltal jelentősen magasabb lesz a végtörlesztés összege. 

Azok azonban, akik még csak most veszik fel a hitelt, és a legrosszabb forgatókönyv szerint számolhatnak, még „jobban jártak” mint azok, akik, egy-két éve vettek el hitelt. Ők ugyanis a két évvel ezelőtti árak szerint számolták ki azt, hogy mekkora összeget hagyjanak ki a mindennapi kiadásaikra, csak a tavaly decemberi áremelkedés azonban 24,5 százalékos volt. S hogy mit jelent ez? Ha akkor a havi kiadásainkra 350 ezer forintot számoltunk (és a kalkuláció értelmében annyit is hagyunk), akkor ezek a kiadások mára már 435 ezer forintra nőttek. S hogy mit tehetünk ilyen esetben? Először is szembe kell néznünk azzal, hogy az a tartalék összeg, amit rászámoltunk a kiadásainkra, eltűnt. Szomorú azonban, hogy még így is eljuthatunk ahhoz a ponthoz, ahol azt kell eldöntenünk, hogy vagy törlesszünk továbbra is a szerződésnek megfelelően, vagy adjunk lejjebb az életszínvonalunkon. A legtöbb ügyfél számára ez nem is kérdés: a hitelszerződés egy fix havi törlesztőrészletet ír elő, amelytől eltérni nem szabad. Senki nem szeretne a KHR negatív adósok listájára kerülni, ezért inkább a fogyasztásukat mérséklik az emberek. Ha körbenézünk az embereken a szupermarketekben, már most is észrevehetjük, hogy egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a drága termékeket, és mindenki az árcímkéket bújja. 

S hogy ebből mi a tanulság számunkra? Ha most tervezünk hitelt felvenni, akkor mindenképpen több összeget számoljunk a mindennapi megélhetésre. Igaz ugyan, hogy a szakemberek szerint a következő évben már elkezd normalizálódni a gazdasági helyzet, ugyanakkor erre az évre továbbra is rekordmagas inflációt jósolnak. Ha tehát egy évvel ezelőtt, a háború kitörése előtt még bevállaltunk volna 100 ezer forint törlesztőt, akkor érdemes most óvatosabbnak lennünk, és csak 70 ezer forintot vállalnunk. Ahogyan azonban fentebb már megírtuk, ez a kapható hitelösszeg csökkenésével, vagy a futamidő emelkedésével jár együtt. 

Spórolunk, ahol csak tudunk

Ilyen magas infláció mellett természetesen az emberek ott spórolnak, ahol csak tudnak. Ha az egyik nap még 400 forint a sajt, a másik nap pedig már 1200 forint, akkor az emberek egy jelentős része hamar eljut addig a következtetésig, hogy nem is olyan fontos sajtot enni. A KSH adatai szerint jelentősen mérséklődött a lakosság fogyasztása, különösen az élelmiszerpiacon:

• az élelmiszer-kiskereskedelem 8,3 százalékos csökkenést produkált,
• míg a nem élelmiszer-kiskereskedelem csupán 0,4 százalékot.
• Mindezekkel szemben az üzemanyag-kiskereskedelem 1,3 százalékos emelkedést mutat. 

Látható tehát, hogy mindenki ott próbál meg spórolni, ahol csak tud. A családok helyzetén persze sokat segítene az, ha a bérek az inflációval arányosan emelkednének, sajnos azonban azt lehet tapasztalni, hogy ez még a legjobb munkahelyeken sincs így. Ha a tavalyi év novemberének nézzük az adatait, akkor azt láthatjuk, hogy a családok reáljövedelme, azaz a fizetésük vásárlóereje 4,2 százalékkal csökkent. 

Ez azonban – bármennyire is nehéz – teljesen reális eljárás. Nehéz időkben kénytelenek vagyunk megszorításokat alkalmazni és spórolni. Ugyanakkor a hitelünk törlesztésén soha nem szabad spórolni, a törlesztőrészlet ugyanis fix, és mindenképpen teljesítenünk kell. Amennyiben nem teszünk eleget a törlesztési kötelezettségeinknek, akkor csúnya következményekkel kell szembenéznünk, és végsősoron a fedezetbe kínált ingatlanunkról is le kell mondanunk.