Miért bukás az autóhitelek forintosítása? És mit tehet ellene?

Sajnos az autóhitelek olyannyira várt forintosítása igen fájdalmas meglepetést okozott. Egy korábbi hírben írtunk róla, hogy milyen problémákat jelent az autóhitelek forintosítása, és felhívtuk a figyelmet a problémákra – sajnos a valóság még az elképzelteknél is borzasztóbb lett.

Az autóhitelek (és lízingelési konstrukciók) forintosításáról a bankok 2015. december 15-ig küldik az elszámolást. Az ügyfélnek 31 nap áll rendelkezésére, hogy eldöntse, akarja-e forintosítani a hitelét vagy nem. Ez látszólag jó kompromisszum, hiszen úgy tűnik, mintha az adós választhatna: forintosítja a hitelét vagy fizeti tovább a devizát. Valójában nem erről van szó. A forintosítás alternatívája az egy összegű végtörlesztés. Vagyis aki nem fogadja el az egy összegű végtörlesztést, annak marad a jelentősen növekvő autóhitel-törlesztés.

Miért nő a törlesztés összege?

Valójában az adósok, bármennyire is fáj ezt kimondani, csak maguknak köszönhetik, hogy akár 20-25%-kal megugrik a törlesztésük. Magyarországon gyakorlattá vált a devizahitelesek és a Quaestor-károsultak ügye óta, hogy mindenki az állam segítségét várja. A havi törlesztés csak akkor lehetne kevesebb, ha az állam kipótolná a magánszemélyek veszteségét – erre a kormány nyilvánvalóan nem fogja kötelezni magát. A hitelek törlesztése azért nő, mert sok autóhitel úgynevezett bullet vagy balloon hitel, amint arról a fent hivatkozott cikkünkben írtunk. Vagyis az adós hatalmas adóssághegyet tolt maga előtt egész idáig, amit azonban nem látott, mert olyan hitelszerződést kötött, hogy a hólabdaként növekvő árfolyamkülönbözetet a hitelszerződés végén kell törlesztenie. Aki 150 forinton vett fel hitelt 8 évre, az irgalmatlan összegű árfolyam-különbözetet tolt maga előtt a gyűjtőszámláján.

A forintosítás valójában annak is jó, akinek nő a törlesztése

A forintosítással mindössze annyi történt, hogy ezt az egyre növekvő terhet a bank szétterítette a havi törlesztésekre. A meghosszabbított futamidő valójában jó az adósnak, hiszen csökkenti a havi törlesztés összegét. Ha az eredeti kerékvágásban menne minden tovább, akkor a következő történne: az adós fizetné az eredeti frankárfolyamon (pl. 173 forinton) a hitelét mondjuk négy évig, majd négy év után, amikor azt hinné, lejárt a tartozása, a bank egy összegben “kiszámlázná” az addigi árfolyamkülönbözetet. Mivel a frank jelenleg 300 forint körül áll, még a viszonylag új, 2010-es árfolyamhoz képest is csaknem duplájára drágult. Képzeljük el, mi történne, ha a bank egy összegben kérné az adóstól a törlesztés utolsó részlege után az addig halmozódó milliókat (!).

Van jó megoldás?

A hitelcsere vagy hitelkiváltás jó megoldás lehet. A devizahitelek forintosítása helyett csak az egy összegű végtörlesztés jöhet szóba. Akinek a keresete lehetővé teszi, hogy két hitele legyen, az megpróbálkozhat személyi hitelt felvenni, és végtörleszteni az autóhitelét. A piacon meglehetősen kedvező, 10% körüli THM-mel is elérhetők a személyi hitelek – természetesen a banki elszámolással a kézben kell átgondolni, hogy mi a jobb megoldás: hosszan fizetni a forintosított autóhitelt, vagy inkább 10%-os személyi kölcsönből végtörleszteni azt, és utána 4-5 év alatt visszafizetni a személyi kölcsönt.