Sajnos az autóhitelek olyannyira várt forintosítása igen fájdalmas meglepetést okozott. Egy korábbi hírben írtunk róla, hogy milyen problémákat jelent az autóhitelek forintosítása, és felhívtuk a figyelmet a problémákra – sajnos a valóság még az elképzelteknél is borzasztóbb lett.

Az autóhitelek (és lízingelési konstrukciók) forintosításáról a bankok 2015. december 15-ig küldik az elszámolást. Az ügyfélnek 31 nap áll rendelkezésére, hogy eldöntse, akarja-e forintosítani a hitelét vagy nem. Ez látszólag jó kompromisszum, hiszen úgy tűnik, mintha az adós választhatna: forintosítja a hitelét vagy fizeti tovább a devizát. Valójában nem erről van szó. A forintosítás alternatívája az egy összegű végtörlesztés. Vagyis aki nem fogadja el az egy összegű végtörlesztést, annak marad a jelentősen növekvő autóhitel-törlesztés.

Miért nő a törlesztés összege?

Valójában az adósok, bármennyire is fáj ezt kimondani, csak maguknak köszönhetik, hogy akár 20-25%-kal megugrik a törlesztésük. Magyarországon gyakorlattá vált a devizahitelesek és a Quaestor-károsultak ügye óta, hogy mindenki az állam segítségét várja. A havi törlesztés csak akkor lehetne kevesebb, ha az állam kipótolná a magánszemélyek veszteségét – erre a kormány nyilvánvalóan nem fogja kötelezni magát. A hitelek törlesztése azért nő, mert sok autóhitel úgynevezett bullet vagy balloon hitel, amint arról a fent hivatkozott cikkünkben írtunk. Vagyis az adós hatalmas adóssághegyet tolt maga előtt egész idáig, amit azonban nem látott, mert olyan hitelszerződést kötött, hogy a hólabdaként növekvő árfolyamkülönbözetet a hitelszerződés végén kell törlesztenie. Aki 150 forinton vett fel hitelt 8 évre, az irgalmatlan összegű árfolyam-különbözetet tolt maga előtt a gyűjtőszámláján.

A forintosítás valójában annak is jó, akinek nő a törlesztése

A forintosítással mindössze annyi történt, hogy ezt az egyre növekvő terhet a bank szétterítette a havi törlesztésekre. A meghosszabbított futamidő valójában jó az adósnak, hiszen csökkenti a havi törlesztés összegét. Ha az eredeti kerékvágásban menne minden tovább, akkor a következő történne: az adós fizetné az eredeti frankárfolyamon (pl. 173 forinton) a hitelét mondjuk négy évig, majd négy év után, amikor azt hinné, lejárt a tartozása, a bank egy összegben „kiszámlázná” az addigi árfolyamkülönbözetet. Mivel a frank jelenleg 300 forint körül áll, még a viszonylag új, 2010-es árfolyamhoz képest is csaknem duplájára drágult. Képzeljük el, mi történne, ha a bank egy összegben kérné az adóstól a törlesztés utolsó részlege után az addig halmozódó milliókat (!).

Van jó megoldás?

A hitelcsere vagy hitelkiváltás jó megoldás lehet. A devizahitelek forintosítása helyett csak az egy összegű végtörlesztés jöhet szóba. Akinek a keresete lehetővé teszi, hogy két hitele legyen, az megpróbálkozhat személyi hitelt felvenni, és végtörleszteni az autóhitelét. A piacon meglehetősen kedvező, 10% körüli THM-mel is elérhetők a személyi hitelek – természetesen a banki elszámolással a kézben kell átgondolni, hogy mi a jobb megoldás: hosszan fizetni a forintosított autóhitelt, vagy inkább 10%-os személyi kölcsönből végtörleszteni azt, és utána 4-5 év alatt visszafizetni a személyi kölcsönt.