A legújabb kormányrendelet, amely mindössze két héttel a csődvédelem indulása előtt jelent meg, szabályozza, hogy az adósságrendezésbe mely vagyonelemek nem tartoznak bele – vagyis milyen vagyontárgyakhoz és bevételekhez nem nyúlhat hozzá a csődbiztos saját kezdeményezéséből. A kormányrendeletben meghatározott ingóságok és pénzbevételek végső soron bevonhatók az adósságrendezésbe – de csak, ha ebbe az adós beleegyezik.
További részletek a magáncsődről (rendelet)
Megjelent a magáncsőd-eljárásokról szóló azon kormányrendelet, amely meghatározza, amilyen ingóságok és pénzösszegek nem tartoznak bele az adósságrendezésbe (az adós dönthet másként is).
10 kérdés a magáncsődről
1. Kiknek szól a magáncsőd? A magáncsődöt a törvényt megalkotó és beterjesztő KDNP szerint azok vehetik igénybe, akiknek olyan jelentős elmaradása halmozódott fel akár hiteltörlesztésből, akár rezsikiadásokból, hogy a magánszemélyt teljes anyagi ellehetetlenülés fenyegeti.
A magáncsőd gyakorlati alkalmazása
Az ősz legkiemelkedőbb feladata a magáncsőd gyakorlati alkalmazása lesz, az Igazságügyi Minisztérium (IM) mindent megtesz azért, hogy a magyar közigazgatás szeptembertől fogadhassa a kérelmeket – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az MTI-nek adott interjújában.
Pontosítások a családi csődvédelemmel kapcsolatban
A korábbi hírek szerint a magáncsődöt azok vehették volna igénybe, akik legalább kétszázezer, de legfeljebb 40 millió forintos tartozásuk van. Fontos volt továbbá az is, hogy a magáncsőd igénylőjének rendelkeznie kell valamilyen vagyonnal és rendszeres bevétellel. Az előzetes hírek nagyjából ennyi feltételről szóltak.