A magáncsőd mérsékelt sikere elleplezhetetlen tény. Az első három hónapban a kormány eredeti terveihez képest nem 10-20 ezer, hanem mindössze néhány tucat ember élt a magáncsőd lehetőségével. Mi lehet a háttérben? Mivel külföldön a magáncsőd intézménye jól működik, egyértelműnek tűnik, hogy a magyar szabályozással van valami probléma. Szakértők már régen felhívták a figyelmet: az igénylés annyira bonyolult, hogy szinte alig … Tovább
Rögzített kamatozású lakáshitelek a piacon – ki nyer ma? És holnap?
Az MKB Bank is belépett a fix kamatozású lakáshitelek piacára. A bank legfeljebb 30 évre kínál rögzített kamatozású hiteleket, mégpedig 10 éves kamatperiódussal. Külföldön már régóta elérhetők a rögzített kamatozású hitelek, amelyek a jegybanki alapkamatnál jóval magasabb, a változó vagy rövid periódusú hitelekhez képest pedig valamivel magasabb kamatszinttel rendelkeznek. A fix kamatozású hitelek piacára 2015-ben lép be az MKB bank az … Tovább
Felpörgő lakossági hitelek, toporgó vállalati hitelezés. Merre tovább?
Felpörögtek a lakáshitelek, a vállalati szektort érintő kölcsönök területén viszont nincs fellendülés. Az elmúlt hónapok, sőt az év slágere a devizahitelesek megmentése, az új lakáshitelek kiutalása és a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja volt. Érdekes módon a lakossági hitelek piaca sokkal jobban pörgött, mint a Nemzeti Bank által megtámogatott vállalati hiteleké. Jelzáloghitelek – robbanás A kihelyezett lakáshitelek összege 2012 óta … Tovább
Mi számít méltányolható lakásigények?
Mivel a magáncsőd az első körben azok számára elérhető, akiknek a lakhatását fenyegeti veszély, fontos tudnivaló, hogy a bajba került adós mekkora lakást tarthat meg, és mekkora lakás számít luxusnak. Ha egy adós az utóbbi kategóriába tartozó lakással vagy házzal rendelkezik, akkor kötelezhetik őt, hogy az ingatlant eladja. Az egyik meghatározás szerint a lakók számától függően a következő lakásigény méltányolható: … Tovább
Akár havi 25 000 Ft-os állami támogatás
A magáncsődbe belépő ügyfelek akár havi 25 000 forint támogatást is kaphatnak tartozásaik rendezésére. 2015 szeptembere a magáncsődről szóló törvény folyamatos csiszolgatásával telik. A finomhangolás részleteként kiderült, hogy csődben részt vevők havi 25 000 forintos állami támogatást kaphatnak a havi bevételeik mellé. A támogatásra vonatkozó kérelmet a főhitelezőnek kell benyújtani. A támogatás kizárólag a főhitelezővel szembeni hitel- vagy lízingtartozás kiegyenlítésére … Tovább
A csődvédelem első hetei
Az előzetes elvárásoknak megfelelően magas a magáncsőd iránt érdeklődők aránya a kormányzat tájékoztatása szerint. Az első héten 5000 személy érdeklődött interneten a hivatalos információk után, míg telefonon és személyesen szintén több százan próbáltak többet megtudni a magáncsődről. A főhitelezői szerepkörben lévő bankok visszajelzései szerint az érdeklődés egyelőre mérsékelt. A családi csődvédelemnek is nevezett magáncsődöt szeptember 1-jétől kérhetik azok a magánszemélyek, … Tovább
A Családi Csődvédelmi Szolgálat elérhetőségei
A Családi Csődvédelmi Szolgálat az a hatóság, amely a magáncsőd során minden lépést ellenőriz. A magáncsődbe belépőkről teljes körű nyilvántartás készül a csőd minden mozzanatával. A Családi Csődvédelmi Szolgálattal jogviszonyban vannak a vagyonfelügyelők vagy csődgondnokok, akik ellenőrzik az adósokat és levezénylik az adósságrendezést. A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeinek elérhetőségei. Az Igazságügyi Hivatal … Tovább
A vagyonfelügyelő szerepe
Megjelent az Igazságügyi Minisztériumnak a természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásában a családi vagyonfelügyelő és felek közötti együttműködés szabályairól, valamint a hitelezők számára történő törlesztés fizetési számláról történő teljesítéséről szóló rendelettervezete.
Így készülj az elszámolásra!
A Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózat tanácsai – 2015 augusztus elsején kezdetét vette a fogyasztói kölcsönöket érintő – törvényi kötelezésen alapuló – banki elszámolások újabb „köre”. Idén tavasszal már lezajlott a folyamat első lépcsője, akkor a deviza alapú hitellel rendelkezők kaptak levelet bankjuktól, most a forinthitelesek és a ténylegesen devizában törlesztők várhatják az elszámolást, tértivevényes postai levél formájában. Érdemes felidézni, hogy pontosan … Tovább
Részletszabályok a magáncsődhöz
A legújabb kormányrendelet, amely mindössze két héttel a csődvédelem indulása előtt jelent meg, szabályozza, hogy az adósságrendezésbe mely vagyonelemek nem tartoznak bele – vagyis milyen vagyontárgyakhoz és bevételekhez nem nyúlhat hozzá a csődbiztos saját kezdeményezéséből. A kormányrendeletben meghatározott ingóságok és pénzbevételek végső soron bevonhatók az adósságrendezésbe – de csak, ha ebbe az adós beleegyezik.
További részletek a magáncsődről (rendelet)
Megjelent a magáncsőd-eljárásokról szóló azon kormányrendelet, amely meghatározza, amilyen ingóságok és pénzösszegek nem tartoznak bele az adósságrendezésbe (az adós dönthet másként is).
Elkezdődött a csődgondnokok képzése
2015. augusztus 10-én, hétfőn kezdődik a szeptember 1-jén induló Családi Csődvédelmi Szolgálat leendő munkatársainak képzése – írta a Magyar Nemzet szombati számában az Igazságügyi Minisztériumra hivatkozva.
10 kérdés a magáncsődről
1. Kiknek szól a magáncsőd? A magáncsődöt a törvényt megalkotó és beterjesztő KDNP szerint azok vehetik igénybe, akiknek olyan jelentős elmaradása halmozódott fel akár hiteltörlesztésből, akár rezsikiadásokból, hogy a magánszemélyt teljes anyagi ellehetetlenülés fenyegeti.
Magáncsőd: nemzetközi gyakorlat és magyar sajátosságok
A devizahiteles elszámolás és forintosítás sok súlyosan eladósodott háztartás problémáján segített. Számos adós esetében azonban várhatóan mindez nem lesz elegendő a fizetőképesség tartós helyreállításához, a jelentős késedelemben lévők közül sokaknak az új törlesztőrészlet a jövőben is kezelhetetlen terhet fog jelenteni. Nagyszámú lakáshitelét törleszteni nem képes család helyzetét tovább nehezíti, hogy tartozásokat halmozott fel a közműszolgáltatók felé is: nyilvános statisztikák azt … Tovább