A családi csődvédelemről szóló törvény elfogadása után az igazságügyi miniszter, Trócsányi László megüzente az államigazgatásban dolgozóknak, hogy nem lesz idő a szokásos hivatali hercehurcára és bürokratikus akadályképzésekre, mivel mindent meg kell tenni azért, hogy a csődvédelemmel minél többen élhessenek. A miniszter a legoptimistább becsléssel számol, és úgy véli, a csődvédelem „több tízezer embert is érinthet”. Azt sajnos nem árulta el … Tovább
Hitellehetőség aktív és passzív bárosoknak?
Ne higgye, hogy attól, hogy passzív listatag, nem juthat hitelhez. Bár kétségkívül nehezebben vehet fel hitelt, némi kamatfelár ellenében ez sikerülhet. Különösen, ha nem hitelkártyacsalás vagy más köztörvényes bűncselekmény miatt lett listalakó. A passzív listatagság ma már csak egy évig tart, és a bankok nagy része már hat hónap után ad hitelt a passzív listásoknak, hiszen a pénzintézet a KHR-rendszerből … Tovább
Indul a csődvédelem
2015. június 30-a fontos dátum lehet a bajba jutott hitelesek és komoly rezsitartozást felhalmozók életében. A parlament ezen a napon tette lehetővé, hogy a legalább 2 000 000 forintos tartozással rendelkező személyek csődvédelmet kérjenek maguk ellen. A helyzet azonban sajnos nem ennyire egyszerű. A parlamentnek szerves része a vita, amióta csak létezik parlament (vagy népgyűlés, tanácskozás stb.), és az ellenzék … Tovább
Árfolyamrés vagy árfolyamkockázat?
Az internetes hozzászólásokat olvasva úgy tűnik, sokan csalódtak, amikor kézbe kapták a bankjuktól az elszámolólevelüket. A korábbi 20–40%-os törlesztőcsökkentés nagyon sokak számára álom marad. Ennek a hátterében több ok húzódik meg. Először is senki sem tudta, hogy a svájci jegybank el fogja engedni a frankot, ami döbbenetes mértékben erősödik – pontosabban a forint gyengül elképesztő ütemben. Ennek következtében a nem … Tovább
A magáncsőd törvényjavaslatának vitája
Június 10-én a parlament a költségvetési törvény heves vitái közé beiktatta a családi csődvédelemről szóló törvény vitáját is. A törvényjavaslat 100 oldalnál is hosszabb, és a költségvetésről szóló törvényhez hasonlóan éles viták jellemezték a javaslat beadása utáni reakciókat. A KDNP véleménye szerint a magáncsőd intézménye tömegeken fog segíteni, az ellenzéki pártok – köztük leginkább a Jobbik – véleménye szerint a … Tovább
Pontosítások a családi csődvédelemmel kapcsolatban
A korábbi hírek szerint a magáncsődöt azok vehették volna igénybe, akik legalább kétszázezer, de legfeljebb 40 millió forintos tartozásuk van. Fontos volt továbbá az is, hogy a magáncsőd igénylőjének rendelkeznie kell valamilyen vagyonnal és rendszeres bevétellel. Az előzetes hírek nagyjából ennyi feltételről szóltak.
A végtörlesztés menete
A devizahitelek forintosítása a becslések, felmérések és visszajelzések szerint egyértelműen pozitív hatásokkal bír, azonban a kormány nyitva hagyott egy kaput minden olyan adósnak, akik inkább felmondaná forintosított devizahitelét. A felmondás pontos körülményei a következők: a forintosítás napjától számított 60 napon belül kezdeményezheti az adós a felmondást, ha úgy dönt, nem kívánja fizetni tovább a törlesztést. Természetesen ebben az esetben végtörlesztenie … Tovább
2015 őszétől indul a KDNP adósvédő akciója
A családi csődvédelemmel vagy magáncsőddel kapcsolatos első javaslatok még 2009-ben kerültek az országgyűlés elé. Akkor a tervezgetés sem kezdődhetett meg, mivel a baloldali kormány nem foglalkozott a magáncsőddel – még elméleti szinten sem. A KDNP terveiben később újra és újra felbukkant a magáncsőd intézménye, kormányra kerülve a kereszténydemokraták már hatalmi pozícióból vitték ismét az országgyűlés elé a magáncsőd intézményét.
Forintosítás, árfolyamgát?
A devizahitelesek megmentésének utolsó szakasza lehet a forintosítás és a devizahitelek teljes eltüntetése. Kérdés, hogy kik járnak jól és lesznek-e, akik rosszabbul járnak a kormányzat intézkedései miatt? A bankok elszámoltatásában érintett hitelesek tőketartozása az ígéretek szerint minden esetben csökken. 51 százalékra tehető azok aránya, akiknek „egyértelműen és látványosan” csökken a törlesztője, de 26 százalék semmit sem fog érezni az elszámoltatásból. … Tovább
A devizahiteles elszámolásról
A hitelpiacot leginkább lázban tartó hír 2015 elején bizonyosan a devizahitelesek ügye. A svájci frankban és euróban elszámolt hitelek olyan politikai és társadalmi indulatokat generáltak az országban, mint korábban talán egyetlen ügy sem. Az okokat nem nehéz megtalálni. Bár sokan úgy vélik, hogy a devizahitelesek magukra vessenek, amiért olyan szorult helyzetbe kerültek, a problémának nemzetgazdasági jelentőségű kihatásai is voltak, tehát … Tovább
Mit is jelent a magáncsőd?
A családi csőd és a magáncsőd intézménye pontosan ugyanaz, de a két különböző kifejezés használata sajnos komoly fogalmi zavarokat idézett elő a hírekre érzékeny állampolgárok fejében.
A családi csődvédelem lényege
A családi csődvédelem elsősorban a devizahitelesek megmentésére kialakított projekt. Nem csoda, hogy a magáncsőd vagy családi csődvédelem bevezetése először 2009-ben vetődött fel, vagyis a 2008-as gazdasági világválság első teljes évében. A KDNP akkor még ellenzékből felvetett javaslatával azonban a Bajnai-kormány nem foglalkozott érdemben.
Cél a fizetőképesség helyreállítása
Répássy Róbert államtitkár válaszolt Lukács László György (Jobbik) „Csőd helyett jövőt” című napirend utáni felszólalására 2015. április 20-án az Országgyűlésben.
Így segíthet a családi csődvédelem
Kisebb, néhány millió forintos tartozások rendezésében segíthet a családi csődvédelem intézménye, amelynek bevezetését a kormány a devizahiteles mentőcsomag elfogadása után tervezi. Ilyenek általában a hitelkártya-tartozások, az áruhitelek, a személyi kölcsönök és a közműtartozások.